bérek;különbségek;marketing-értékesítés;

- Lúzer-e vagy? 25-szörös bérkülönbségek Magyarországon

Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között – derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a magasabb, vezetői besorolásoknál kisebb növekedésről adtak számot a válaszadó cégek. 28-ról 43 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek az idei év egészére jó gazdasági kilátásokkal számolnak - írja a adózóna.hu.

Közel 46 ezer munkavállaló béradatainak felhasználásával készült el a Trenkwalder, a Simconsult és a Devise Hungary együttműködésében az az átfogó felmérés, amelynek alapján szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint egyaránt tájékozódni lehet a jól, az átlagosan és a gyengén fizető cégek bérezési gyakorlatáról.

A felmérés 15 besorolási szintre bontva elemzi az egyes cégeknél alkalmazott béreket. Az adatok alapján a legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 114 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, miközben a legmagasabb besorolású vezetői szinten – jelentős szórással – átlagosan 2,8 millió forintos alapbér jár, ami 25-szörös eltérést jelent.

Tovább növeli a különbséget, hogy miközben a vezetői besorolások esetében a változó bér mértéke eléri az alapbér 25-30 százalékát is, addig ez az arány az alacsonyabb besorolási szinteken csak 10-15 százalék.
Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként a műszaki, illetve a marketing-értékesítési területeken alakul az átlag felett azonos szinteket vizsgálva, miközben a termelésben és az adminisztratív területeken dolgozók fizetése 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól.

Ágazati bontásban kiemelkedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szolgáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre (utóbbi esetben egyes besorolási szinteken a 15 százalékot is megközelíti az eltérés).

Regionális összevetésben – nem meglepő módon – a fejlettebb régiókban (Budapest és Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) magasabbak a fizetések. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg az ügyviteli és a fizikai besorolások esetében a Dél-Alföldön a legnagyobb – általában 5-8 százalék – az elmaradás, addig a magasabb szintű munkaköröknél az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leginkább az országos átlagtól.

A külföldi tulajdonú vállalatok átlagosan 10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 20 százalékot is meghaladja. Ugyanakkor a fizetések nagysága az cég méretével (a létszámmal, illetve az árbevétellel) arányosan is emelkedik. Akárcsak tavaly, idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt. A nyilatkozók kétharmada vett fel pályakezdő diplomást az idei évben, ezek többsége gazdasági vagy műszaki végzettséggel rendelkezett.

forrás: adózóna.hu

Az állami játékszervezők gondoskodnak róla, hogy a kocsmákból kitiltott nyerőgépek helyére új játéktípusok kerüljenek - írja a Világgazdaság. Két éve Gulyás Gergely, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagja a következőkkel indokolta, hogy a kormány döntése alapján kitiltják a pénznyerő gépeket a kocsmákból:  "A kaszinókon kívül működő nyerő automaták betiltását az ezek által okozott társadalmi károk mérséklése indokolja.Szinte minden falusi kocsmában megtalálható nyerőgépek számtalan család életét nehezítették meg sőt, több esetben tették tönkre" – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Lázár János akkor még államtitkárként erkölcstelennek nevezte, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemző a pénznyerő automaták üzemeltetése.