Boriszov azt közölte, nem hajlandó koalíciót kötni a jobbközép Reformista Blokkal. Ez azért váratlan, mert megfigyelők majdnem biztosnak tartották a két párt voksolások utáni szövetségét. Boriszov azonban azzal indokolt, hogy ez a tömörülés „túl kicsi”, illetve a reformisták azzal a feltétellel vállalnák az együttműködést, hogy Boriszov mondjon le a kormányfői tisztségről. Szerinte magától értetődő, hogy csakis ő ülhet a miniszterelnöki bársonyszékbe. Az öntörvényű politikus feltette a költői kérdést: „Ki más is lehetne az? Ha nem akarnak engem, kit tehetnék?” Boriszov elismerte, hogy az általuk megszerzendő kilencven mandátum nem elég a kormányzáshoz a 240 tagú törvényhozásban.
A voksolás nagy vesztesei az eddig kormányzó szocialisták, az exitpoll eredményeknél is gyengébben szerepeltek, 15,2 százalékot kaptak. Nem sokkal maradt el a baloldali párt mögött a török kisebbség pártja, a DPS 14,96 százalékkal. Ez utóbbi tömörülés is tagja volt az előző kormánykoalíciónak. A reformisták 8,9 százalékos eredményt értek el. Bekerült még további három párt a parlamentbe: az új politikai erő, a Bulgária Cenzúra Nélkül (5,58 százalék), az egykor szebb napokat látott szélsőjobboldali Ataka (4,56 százalék), valamint a szocialista pártból kivált ABV (4,18 százalék). Bulgáriában négy százalékos a parlamenti küszöb. A teljes végeredményt, amely akár a szocialisták és a DPS helycseréjét is eredményezheti, csak napok múltán közlik, mivel hosszú időt vehet igénybe a külföldön - főleg Törökországban és az Egyesült Államokban – élő bolgárok voksainak feldolgozása.
Ugyanúgy, mint a korábbi választások alkalmával, a pártok ezúttal is szavazatvásárlással vádolták egymást. A közszolgálati rádió szerint a szegényebbek mindössze 50 leváért (25 euró) adták el szavazatukat. A szavazáson sok olyan török-bolgár kettős állampolgár is élt szavazati jogával, akiket még a kommunizmusban. Todor Zsivkov országlása idején utasítottak ki Bulgáriából.
Nagyon nehéznek tűnik az új kormány megalakítása. Elvileg még akár nagykoalíció sem lenne elképzelhetetlen a GERB és a szocialisták között, ám a két párt között óriásiak az ellentétek, másrészt a szocialisták most saját gondjaikkal vannak elfoglalva. A legvalószínűbb, hogy a DPS szövetkezik Boriszovval, ám ez e két párt szövetsége sem bizonyul feltétlenül tartósnak. Mindenesetre árulkodó jel lehet, hogy Boriszov közvetlenül a május végén megrendezett európai parlamenti választás után találkozott a DPS vezetőjével, Ljutvi Mesztannal, s a törökök pártja ezután mondta fel a koalíciós megállapodást a szocialistákkal. Igaz, nem tudni pontosan, Boriszov mit, milyen tárcát ajánlott a pártnak.