A NATO minden szövetségesét megvédi

A NATO minden szövetségesét megvédi - jelentette ki a szervezet főtitkára hétfőn Varsóban, miután tárgyalt Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel és Ewa Kopacz miniszterelnökkel.

A NATO-főtitkár az Észak-atlanti Szerződés és Oroszország további viszonyát attól tette függővé, hogy Moszkva betartja-e a nemzetközi megállapodásokat.

Jens Stoltenberg vasárnap este érkezett Varsóba. Az új NATO-főtitkárnak ez az első  hivatalos külföldi útja. A lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón közölte: fontos, hogy a NATO megvalósítsa a newporti csúcstalálkozóján kötött megállapodásokat. 

„A newporti csúcstalálkozón elfogadott készenléti akciótervet meg fogjuk valósítani, fenntartjuk az állandó jelenlétünket a szövetség keleti részében” - jelentette ki Stoltenberg, hozzátéve ugyanakkor, hogy a NATO lépései kizárólag védelmi jellegűek, megegyeznek a szövetség "nemzetközi elkötelezettségeivel".    

A főtitkár elmondta azt is, hogy cél a keleti "szárny" megerősítése és a védelmi kiadások emelése a bruttó hazai termék két százalékára. Az utóbbival kapcsolatban példaadónak nevezte Lengyelország költségvetési terveit. Stoltenberg rámutatott arra is, hogy a varsói látogatása Lengyelország szövetségbeli szerepének  az elismerése, valamint "a NATO erőteljes szolidaritásának a jele".    

A NATO főtitkára kiemelte a német-dán-lengyel közös hadtest szczecini központjának a szerepét, amely létrehozása – mint mondta – "annak a bizonyítéka, hogy a NATO Lengyelországban van, Lengyelország mellett van". 

Az Észak-atlanti Szerződés szeptemberi newporti csúcstalálkozóján határoztak arról, hogy a felállítandó gyorsreagálású erők parancsnoksága ebben a lengyelországi városban lesz.    

Ewa Kopacz a sajtótájékoztatón ugyancsak a newporti NATO-csúcstalálkozón kötött megállapodás mielőbbi megvalósítását szorgalmazta.    

A NATO-főtitkár tárgyalt Varsóban Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel is. Komorowski a találkozás után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy  "az orosz-ukrán válság következtében beállt" változások Lengyelország szomszédságában "tartós jellegűek", ami azt jelenti, hogy keresni kell az utat az Oroszországgal való viszony javítása érdekében. 

Komorowski ugyanakkor a NATO keleti szárnyának a megerősítését, a "független, demokratikus, a nyugati struktúrák irányában haladó Ukrajna" támogatását is hangsúlyozta.    

Stoltenberg hétfőn úgy nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy a NATO "kiáll Lengyelország mellett", valamint más kelet-európai tagállamai mellett is, szavatolni fogja a newporti csúcstalálkozón vállalt biztonsági garanciák betartását. A főtitkár hangsúlyozta: a NATO-n belül senki nem vonja kétségbe a gyorsreagálású erők felállításának a fontosságát. A haderő összetételéről, nagyságáról és készenléti készültségük időpontjáról a szövetség nemzetvédelmi minisztereinek februári találkozóján döntenek.

Stoltenberg részletesen beszélt a NATO és Oroszország viszonyáról. "A NATO elítélte Oroszország agresszív politikáját a Krím félszigeten és Ukrajnában" - mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy a katonai szövetség továbbra is az Oroszországgal való együttműködésre, konstruktívabb viszonyra törekszik. Ezt azonban attól tette függővé Stoltenberg, hogy Oroszország betartja-e a nemzetközi megállapodásokat és a nemzetközi jogot.

Szerző
Témák
NATO Stoltenberg

Megdöbbentő dokumentumok a gránátban

Robbanófej helyett történelmi dokumentumokat tartalmazott az az első világháborús gránát, amelyet Nepomuki Szent János szobrának talapzatában találtak az észak-morvaországi Olmützhöz (Olomouc) közeli Norbercany faluban.

A gránátot a múlt héten a szobor restaurálása közben találták meg, és felnyitásához a rendőrség tűzszerészeit is kihívták. Végül is nem volt rájuk szükség, mert kiderült, hogy a gyanús gránát teljesen veszélytelen, csak egy régi dokumentumokkal teli üveget tartalmaz.

"Az üvegben a falut érintő, első köztársaságbeli dokumentumok és mintegy húsz darab papírpénz és érme volt, amelyeket a helyi tanító 1925-ben, rejtett el titokban a szoborban" - közölte Irena Cernocká rendőrségi szóvivő. "A gondos tanító egyebek között összeírta a falu lakosságát, azok vagyonát, földjeit, és megadta a korabeli élelmiszerárakat. Ugyanakkor az üvegbe elrejtett különféle élelmiszerjegyeket, bankókat és mintegy 20 darab érmét is. Leírja azt is, hogy mindezt titokban tette, hogy hírt adjon az utókornak" - fejtette ki Cernocká.

A falu krónikája szerint 1925-ben restaurálták a 19. századból származó szobrot, de a krónika az elrejtett dokumentumokat nem említi. A helyiek szerint az elrejtett "gránátról" senki nem tudott. "Az eredeti dokumentumokat az olmützi honismereti múzeumban helyezzük el. A falunak elkészítjük a másolatokat és az érmék egy részét is visszakapják" - közölte Miroslav Koudela, a múzeum szakmunkatársa.

Norbercany önkormányzata úgy döntött, hogy a szobor visszahelyezésekor a talapzatba egy újabb "gránátot" helyeznek el, amely a falu és a cseh társadalom mai állapotáról ad hírt az utókornak.

Szerző

Megérkeztek Ukrajnába az EBESZ-megfigyelőknek szánt első drónok

Megérkeztek Ukrajnába az országban folyó harci cselekmények megfigyelését végző EBESZ-küldöttségnek szánt első pilóta nélküli repülőgépek - jelentette be hétfőn Michael Bociurkiw, a misszió szóvivője.

Az első két drónt - amely Ukrajnába érkezett - Ausztriából szállították, és jelenleg a vámkezelése zajlik. A tisztségviselő szavai szerint összesen négy pilóta nélküli gépet kap a misszió. A szóvivő közölte, hogy "néhány héten belül" kezdik meg az eszközök alkalmazását a kelet-ukrajnai, harcok sújtotta térségben.

A múlt héten Andrij Liszenko, a Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok ellen indított hadművelet koordinálásában központi szerepet játszó ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője reményét fejezte ki, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői mihamarabb megkapják a beígért drónokat, amelyek szerinte nagy mértékben növelik a misszió munkájának hatékonyságát.

Kijev és a kelet-ukrajnai szeparatisták Moszkva és az EBESZ képviselőinek közvetítésével Minszkben szeptember 5-én tűzszünetben állapodtak meg. A harcok azonban azóta sem álltak le, ami újabb katonai veszteségeket okozott mindkét félnek, valamint több civil is áldozatul esett. Kijev és a szakadárok egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével. A szeparatisták nem hagytak fel azzal, hogy megkíséreljék elfoglalni az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló donyecki repülőteret: a légi kikötőt szakadatlanul támadják és ostromolják. Közben Donyeck városában is folynak tüzérségi harcok. A lakóházakat is érő támadásokért a szeparatisták az ukrán fegyveres erőket, Kijev pedig a szakadárokat teszi felelőssé.

Kijevi jelentések szerint rendszeresek a szakadár támadások az ukrán fegyveres erők állásai és támaszpontjai ellen a Donyeck környéki településeknél, Debalcevénél, illetve a Luhanszk közelében, a megyeszékhelytől északra fekvő Scsasztya településnél. Annak érdekében, hogy megszűnjenek a tűzszüneti megállapodás megsértései, valamint biztosítsák a fegyvernyugvás tartósságát, újabb egyezséget hoztak tető alá szeptember 19-én a fehérorosz fővárosban a szemben álló felek. Eszerint fegyvermentes övezetet hoznak létre a jelenlegi "frontvonal" mentén, ahonnan mindkét oldal a középvonaltól számítva 15-15 kilométerre vonja vissza nehézfegyvereit.

A fegyvermentes övezet határait hivatalosan még nem jelölték ki. Az orosz sajtóban kiszivárgott értesülések szerint az ukrán-orosz határ délkeleti szakaszától Luhanszkot és Donyecket is magába foglalva tartana az Azovi-tenger partjáig, ahol két széle Mariupolnál és Novoazovszknál lenne. Az EBESZ vállalta a fegyvermentes övezet, illetve az orosz-ukrán határ megfigyelését, ehhez van szüksége a drónokra. Az egyezség értelmében a zóna fölött semmilyen katonai gép nem repülhet, csak az EBESZ pilóta nélküli repülőgépei.

Szerző