Szigorított kettős állampolgárság

Publikálás dátuma
2014.10.07. 07:32
Putyin nem túl népszerű Ukrajna egyes részein. Ukrajnában is jelentős orosz diaszpóra él FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLU
A gyakorlatban is életbe lépett október 4-én az új törvény, amely kötelezővé teszi Oroszországban annak bejelentését, ha valaki az oroszon kívül más állampolgársággal is rendelkezik. Ennek elmulasztását ezentúl büntetik.

Még márciusban tanácskozott az államfő a szövetségi tanáccsal, itt vetődött fel annak az ötlete, hogy a kettős állampolgárokat kötelezzék a regisztrációra. "Törvény adta jogunk tudni, és tudnunk is kell, hogy ki él Oroszországban és mit csinál" - jelentette ki Vlagyimir Putyin, miközben óvott az ezzel kapcsolatos túlzásoktól.

Mert, hogy túlzás lesz, azt még ő is elképzelhetőnek tartotta, különösen az után, hogy a duma biztonsági bizottságának az alelnöke szerint a kettős állampolgárság az orosz állampolgárság rovására megy. Az alelnök úgy vélte, ennek az oka a más kormány iránti szükségszerű elkötelezettség. Csoda számba ment volna, ha ezzel kapcsolatban nem jutnak az eszébe hazája külföldi ellenségei, s mindenek előtt a biztonsági kockázat.

Putyin sokáig nem emésztette magát a törvény lehetséges negatív következményein, mert már június végén aláírta a bejelentési kötelezettségről szóló törvényt. Ez két hónapot biztosított mindenkinek, hogy írásban jelentse be a migrációs szolgálatnál, ha az oroszon kívül más állampolgársággal is rendelkezik. A határidő október 4-én lejárt.

Meglepően kevesen regisztráltatták magukat ahhoz képest, hogy egyes becslések szerint akár a tíz milliót is elérheti a kettős állampolgárok száma. Az orosz diaszpóra 37 milliós lehet, közülük 17 millióan élnek a volt szovjet köztársaságokban.  E nagy számok ellenére a hivatal mégis sikerről számol be, pedig csak mintegy ötvenezren tettek eleget kötelezettségüknek.

Igaz, viszont, hogy kivételt tettek a külföldön tartózkodókkal és az elcsatolt Krím-félsziget lakóival. A külföldön élő oroszoknak csak az első hazautazásukat követően egy vagy két hónapon belül kell regisztráltatniuk magukat, attól függően elutaznak-e ismét, vagy sem, a krímiek pedig 2016-ig haladékot kaptak.

Ők egyelőre azt sem tudják, megtarthatják-e ukrán állampolgárságukat vagy sem. Amúgy az év eleje óta több mint 42 ezer ukrán folyamodott orosz állampolgárságért.

Eredetileg a tadzsik vagy türkmén állampolgársággal rendelkezőket felmentették a bejelentkezési kötelezettség alól, mivel ezzel a két volt szovjet utódállammal megállapodása van Moszkvának a kettős állampolgárságról, végül azonban rájuk is kiterjesztették a regisztrációt. Mint ahogy utólag kiterjesztik a kórházban fekvő betegekre is, akik hivatalos megbízást adhatnak, hogy járjanak el az ügyükben.

Büntetőjogilag felelősségre vonják azokat, akik megkerülik a regisztrációt. Ha csak késedelemről vagy kisebb hibáról van szó, a bírság mindössze 500-1000 rubel, ha viszont szándékos elhallgatást tapasztalnak a hatóságok, akár 200 ezer rubelre (5,8 ezer dollárra) is büntethetnek, vagy a jövedelmi viszonyoktól függően 400 óra munkavégzést is előírhatnak.

A törvény nem hagyja hidegen a volt szovjet tagköztársaságokat sem. Kazahsztánban például feltételezik, hogy a tiltás ellenére vannak orosz állampolgársággal rendelkező képviselők a törvényhozásban, s azt is kérdésesnek tartják, hogy a kettős állampolgárok hány helyről élveznek juttatásokat törvénytelenül. Vesztesei az ügynek, tehát, mindenképpen lesznek.

Az új orosz törvény politikai következményeire csak tippelni lehet, mindenesetre ez a lépés idomul a Kreml legutóbbi döntéseihez. Putyin idén egy olyan törvénymódosítást is aláírt, amely lehetővé teszi, hogy az országban külföldi támogatással működő és politikai tevékenységet végző nem kormányzati szervezeteket abban az esetben is külföldi ügynökként vegyenek nyilvántartásba, ha saját maguk erre nem hajlandóak.

Márpedig a 80 ezer ilyen szervezet közül a jogszabály 2012. júliusi elfogadása és novemberi hatályba lépése óta csak egyetlen egy vétette magát nyilvántartásba. Nem tették, mert ezzel saját megbélyegzésüket kérvényezték volna, elismerve, hogy külföldi hatalmak és érdekek szolgálatában állanak. Külföldi ügynöki szerepüket minden hirdetésükön, megnyilvánulásukon szerepeltetniük kellett volna.

A külföldről kapott támogatásokkal negyedévenként kell elszámolni, félévente pedig részletes jelentést készíteni minden lépésükről. A jogvédő szervezetek ez ellen szót emeltek, nem sok eredménnyel. Igaz, a pereskedést vállaló szervezet, a Golosz, amely az orosz választások társadalmi ellenőrzését vállalta magára, a moszkvai városi bíróságon elégtételt kapott, amikor a korábban rá kivetett mintegy két és fél millió forintnak megfelelő bírság megfizetése alól mentesítették.

Ehhez azonban az is kellett, hogy újra és újra bizonyítsa: nem fogadott el külföldről pénzt a munkájához. Ennek az állításának az ügyészség nem adott hitelt, a bíróság azonban igen. Sokáig azonban nem örülhettek az aktivisták a döntésnek. Pontosabban, csak egyetlen napig.

Akkor tette közzé a bíróság azt a nyilatkozatát, amelyből kiderült: a bírósági döntés ellenére csak az igazságügy-minisztériumnak van joga levenni a külföldi ügynök-listáról a Goloszt. Kérdés, leveszi-e vagy sem.

A Golosz ugyanis már sok kellemetlenséget okozott a hatalmon lévőknek, például akkor, amikor feltárta a 2011-es decemberi parlamenti és a 2012-es márciusi elnökválasztás visszaéléseit. Ez manapság önmagában is elegendő ahhoz, hogy a gyanús szervezetek közé sorolják, függetlenül attól, milyen pénzből osztják az igazságot.

Szerző
Frissítve: 2014.10.06. 22:18

Nem fenyegeti hazánkat az Ebola

Publikálás dátuma
2014.10.07. 07:31
Az Európai Mobil Laboratórium német munkatársa Ebola-vírusdiagnosztikát végez 2014 augusztusában FOTÓ: PÁLYI BERNADETT
Afrikából hazatérő magyar szakemberek számoltak be lapunknak kinti tapasztalataikról, munkájukról, a halálos járvány ellen folytatott harc nehézségeiről. Úgy vélik, hogy a vírus tombolása mérséklődhet, köszönhetően a rendületlen munkának és a mind széleskörűbb nemzetközi összefogásnak. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy hazánkban nem kell tartani az ebola megjelenésétől, hiszen a közegészségügyi viszonyok fényévekkel jobbak az Afrikában tapasztalt körülményeknél.

Szinte a nullával határos a valószínűsége annak, hogy valaki Magyarországon ebolás beteggel találkozzon - jelentette ki Kis Zoltán virológus, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője, aki három hétig tartózkodott Új Guineában, szakértelmével és fáradhatatlan munkával segítve az ebolavírus elleni védekezést.

Marburg-járvány fenyeget Ugandában

Miközben Nyugat-Afrikában az ebola tombol, a kontinens középső részén egy másik rendkívül veszélyes kórokozó, a Marburg-vírus ütötte fel a fejét. Az ugandai hatóságok bejelentették, hogy még szeptember végén egy harminc éves férfi életét vesztette a vérzéses lázzal járó megbetegedésben.

Karantén alá helyeztek nyolcvan személyt, akivel az illető kapcsolatban állhatott – közölte az állami egészségügyi hivatal igazgatója, Jace Aceng. Yoweri Museveni elnök nyugalomra intette a lakosságot.

Helyi közlések szerint az elhunyt röntgenesként dolgozott egy missziós kórházban. Karantén alá helyezték egyebek mellett az egészségügyi intézmény 38 munkatársát is.

Ugandában eddig viszonylag hamar sikerült elejét venni a nagyobb Marburg-járványnak. A vírus az azonos nevű német városról kapta a nevét: 1967-ben afrikai majmokkal kísérleteztek Marburgban. A vírus 31 személyt fertőzött meg, közülük hét személy vesztette életét. Ekkor sikerült először klinikai körülmények között kimutatni a kórokozót.

A megbetegedés a magas láz mellett kínzó fejfájással jár. Veszélyességét jól mutatja, hogy a 2004-2005-ös dél-afrikai, kongói és angolai járványban a 399 megfertőzött személy közül 355-en vesztették életüket

A szakember a Népszavának arról is beszámolt: éles a különbség az afrikai és az európai helyzet között.

Elmondása szerint Afrikában borzalmas állapotok fogadták: a higiénia, a kiépített csatornarendszer és folyamatos áram- és folyóvíz ellátás hiánya nehezítették a munkát.

Az afrikai feladatokkal kapcsolatban elmondta: az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet által fenntartott táborban - amely a megye kezelési központja volt - külön sátorban kezelték a megerősített és a gyanús eseteket.

Szerencsére a táborban rendelkezésre állt megfelelő védőfelszerelés, így a betegeket gyakran látogathatták az orvosok, a tisztítószemélyzet napjában többször is takaríthatott, kiemelt figyelmet fordíthattak a fertőtlenítésre.

Ugyanakkor több nehézség is felvetődött:

állandó problémának számított a megfelelő védőfelszereléssel és szakemberekkel rendelkező táborok hiánya, és a betegszállítás sem ment mindig egyszerűen: volt olyan eset, amikor az ebolás betegnek másfél napig kellett utaznia egy zsúfolt buszon, míg elért egy táborba - útközben pedig megfertőzte társait, akik közül többen meg is haltak.

Éppen ezért az orvosok nagy hangsúlyt fektetnek az újabb táborok építésére - főként azokon a jobb infrastruktúrával rendelkező településeken, ahol többen betegednek meg -, valamint a betegek felkutatására: ha felbukkant egy bizonyítottan ebolás beteg, a hozzátartozóit is hetekig megfigyelik.

Pályi Bernadett, az OEK Virológiai Főosztály biológusa, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkatársa nyáron egy egész hónapot töltött Guineában. Lapunknak elmondta, rendkívül feszített tempóban dolgoztak, egész nap folyamatosan kapták a betegmintákat.

A kinti nehézségekkel kapcsolatban beszámolt arról, több táborban is előfordult, hogy például nem volt elég kesztyű, az utak borzalmas állapota miatt bedig az utánpótlás szállítását sem sikerült zökkenőmentesen megoldani: a kamionok elakadtak, az orvosok többször kesztyű nélkül kezelték a betegeket.

A biológus tapasztalatai szerint gyakran a helyiek sem könnyítették meg a szakemberek dolgát: előfordult, hogy megtámadták a járványügyisek terepjáróit, sokszor a betegek sem engedték, hogy megvizsgálják, elszállítsák őket. 

Abban mindkét szakember egyetért, hogy az orvoshiány, a helyiek ellenállása, valamint a nem megfelelő kezdeti intézkedések nagyban hozzájárultak a járvány rohamos terjedéséhez. - Pedig nem egy olyan vírusról van szó, ami annyira ellenálló, hogy nem lehet kiírtani.

Egy alapos, szappanos kézmosás már inaktiválni tudja a vírust - mutat rá Kis Zoltán. Pályi Bernadett szerint azonban ma már Afrikában is jobb a szervezés, az orvosok folyamatosan világosítják fel az embereket, a nemzetközi segítség is hatalmas előrelépést jelent. - A magyar laboratóriumi segítség fölajánlása is óriási előrelépés volt a számukra - mondta a biológus.

- Az európai, azon belül is a magyarországi közegészségügyi viszonyok a kinti tapasztalatokkal teljes mértékben összehasonlíthatatlanok - nyomatékosították a szakemberek, akik szerint nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy hazánkban megjelenjen a vírus.

Még ha elő is fordulna ebolás megbetegedés, a vírus terjedésének végképp minimális a kockázata: itthon kidolgozott eljárásrend van, megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelés, valamint megfelelő számú, jól képzett szakember áll rendelkezésre.

Szerző
Frissítve: 2014.10.06. 22:13

Iszlám Állam - Biden újabb bocsánatkérése

 A török államfő után az Egyesült Arab Emírségek koronahercegétől is bocsánatot kért Joe Biden amerikai alelnök, amiért egy múlt heti beszédében állította, hogy Amerika egyes szövetségesei szélsőséges szervezeteket és dzsihadistákat támogattak a szíriai polgárháborúban - közölte hétfőn a Fehér Házra hivatkozva a CNN amerikai hírtelevízió.

Az Egyesült Arab Emírségek kormánya vasárnap hivatalos magyarázatot kért az elhangzottakra. Az amerikai alelnök vasárnap telefonon kért elnézést Mohamed bin Zájid al-Nahajan sejktől olyan utalásokért, amelyek arra célzott, hogy Abu-Dzabi a szíriai konfliktus korai szakaszában támogatást nyújtott volna bármely szélsőséges szervezetnek. Egyben méltatta az öbölmenti arab országnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni katonai műveletekben vállalt szerepét.

Biden a Harvard Egyetemen csütörtökön, a hallgatóság által feltett kérdésekre válaszolva kijelentette: az Egyesült Államok számára az "a legnagyobb probléma", ahogyan egyes, Bassár el-Aszad szíriai elnök elmozdítása mellett eltökélt szövetségesei reagálnak a polgárháborúra. Az alelnök nehezményezte, hogy az általa "nagyszerű barátoknak" nevezett törökök, valamint a szaúdiak és az egyesült emírségekbeliek alapvetően őket helyettesítő erőkkel kihelyezett szunnita-síita háborút (proxy war) vívnak Szíriában.

Joe Biden szerint az általa említett országok "több százmillió dollárt és több ezer tonna fegyvert adtak" minden olyan erőnek, amely hajlandó volt Aszad ellen harcolni, köztük az an-Núszrának és az al-Kaidának, és a világ más részeiből érkező dzsihadistáknak.

Biden szerint a török elnök elismerte neki, hogy hibát követett el, amikor hagyta, hogy országán külföldi harcosok keljenek át Szíriába. A Fehér Ház szerint az alelnök szombaton telefonon kért bocsánatot a török államfőtől minden olyan burkolt célzásért, amely szerint "Törökország, vagy más térségbeli szövetségesek vagy partnerek szándékosan ellátták volna az IÁ-t, vagy más erőszakos szélsőségeseket, vagy támogatták volna azok növekedését".

Anvar Gargas, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminisztere hazája hivatalos hírügynökségének vasárnapi közlése szerint kijelentette, hogy Biden kijelentései "távol állnak az igazságtól", és azok "negatív és pontatlan benyomást keltettek" azzal kapcsolatban, ahogyan Abu-Dzabi az IÁ elleni fellépést támogatja. Gargas szerint Biden figyelmen kívül hagyta a kormánya által tett politikai és gyakorlati lépéseket, beleértve annak a terrorizmus finanszírozása elleni fellépését.

 Az Egyesült Arab Emírségek tagja az Egyesült Államok vezette, IÁ elleni koalíciónak és vadászgépei részt vettek a terrorszervezet ellen Szíria és Irak területén végrehajtott célzott légicsapásoknak. A műveletekben részt vállalt a szaúdi, a bahreini és a jordániai légierő is, Katar pedig logisztikai támogatást nyújt számukra.

Szerző