Szigorított kettős állampolgárság

A gyakorlatban is életbe lépett október 4-én az új törvény, amely kötelezővé teszi Oroszországban annak bejelentését, ha valaki az oroszon kívül más állampolgársággal is rendelkezik. Ennek elmulasztását ezentúl büntetik.

Még márciusban tanácskozott az államfő a szövetségi tanáccsal, itt vetődött fel annak az ötlete, hogy a kettős állampolgárokat kötelezzék a regisztrációra. "Törvény adta jogunk tudni, és tudnunk is kell, hogy ki él Oroszországban és mit csinál" - jelentette ki Vlagyimir Putyin, miközben óvott az ezzel kapcsolatos túlzásoktól.

Mert, hogy túlzás lesz, azt még ő is elképzelhetőnek tartotta, különösen az után, hogy a duma biztonsági bizottságának az alelnöke szerint a kettős állampolgárság az orosz állampolgárság rovására megy. Az alelnök úgy vélte, ennek az oka a más kormány iránti szükségszerű elkötelezettség. Csoda számba ment volna, ha ezzel kapcsolatban nem jutnak az eszébe hazája külföldi ellenségei, s mindenek előtt a biztonsági kockázat.

Putyin sokáig nem emésztette magát a törvény lehetséges negatív következményein, mert már június végén aláírta a bejelentési kötelezettségről szóló törvényt. Ez két hónapot biztosított mindenkinek, hogy írásban jelentse be a migrációs szolgálatnál, ha az oroszon kívül más állampolgársággal is rendelkezik. A határidő október 4-én lejárt.

Meglepően kevesen regisztráltatták magukat ahhoz képest, hogy egyes becslések szerint akár a tíz milliót is elérheti a kettős állampolgárok száma. Az orosz diaszpóra 37 milliós lehet, közülük 17 millióan élnek a volt szovjet köztársaságokban. E nagy számok ellenére a hivatal mégis sikerről számol be, pedig csak mintegy ötvenezren tettek eleget kötelezettségüknek.

Igaz, viszont, hogy kivételt tettek a külföldön tartózkodókkal és az elcsatolt Krím-félsziget lakóival. A külföldön élő oroszoknak csak az első hazautazásukat követően egy vagy két hónapon belül kell regisztráltatniuk magukat, attól függően elutaznak-e ismét, vagy sem, a krímiek pedig 2016-ig haladékot kaptak.

Ők egyelőre azt sem tudják, megtarthatják-e ukrán állampolgárságukat vagy sem. Amúgy az év eleje óta több mint 42 ezer ukrán folyamodott orosz állampolgárságért.

Eredetileg a tadzsik vagy türkmén állampolgársággal rendelkezőket felmentették a bejelentkezési kötelezettség alól, mivel ezzel a két volt szovjet utódállammal megállapodása van Moszkvának a kettős állampolgárságról, végül azonban rájuk is kiterjesztették a regisztrációt. Mint ahogy utólag kiterjesztik a kórházban fekvő betegekre is, akik hivatalos megbízást adhatnak, hogy járjanak el az ügyükben.

Büntetőjogilag felelősségre vonják azokat, akik megkerülik a regisztrációt. Ha csak késedelemről vagy kisebb hibáról van szó, a bírság mindössze 500-1000 rubel, ha viszont szándékos elhallgatást tapasztalnak a hatóságok, akár 200 ezer rubelre (5,8 ezer dollárra) is büntethetnek, vagy a jövedelmi viszonyoktól függően 400 óra munkavégzést is előírhatnak.

A törvény nem hagyja hidegen a volt szovjet tagköztársaságokat sem. Kazahsztánban például feltételezik, hogy a tiltás ellenére vannak orosz állampolgársággal rendelkező képviselők a törvényhozásban, s azt is kérdésesnek tartják, hogy a kettős állampolgárok hány helyről élveznek juttatásokat törvénytelenül. Vesztesei az ügynek, tehát, mindenképpen lesznek.

Az új orosz törvény politikai következményeire csak tippelni lehet, mindenesetre ez a lépés idomul a Kreml legutóbbi döntéseihez. Putyin idén egy olyan törvénymódosítást is aláírt, amely lehetővé teszi, hogy az országban külföldi támogatással működő és politikai tevékenységet végző nem kormányzati szervezeteket abban az esetben is külföldi ügynökként vegyenek nyilvántartásba, ha saját maguk erre nem hajlandóak.

Márpedig a 80 ezer ilyen szervezet közül a jogszabály 2012. júliusi elfogadása és novemberi hatályba lépése óta csak egyetlen egy vétette magát nyilvántartásba. Nem tették, mert ezzel saját megbélyegzésüket kérvényezték volna, elismerve, hogy külföldi hatalmak és érdekek szolgálatában állanak. Külföldi ügynöki szerepüket minden hirdetésükön, megnyilvánulásukon szerepeltetniük kellett volna.

A külföldről kapott támogatásokkal negyedévenként kell elszámolni, félévente pedig részletes jelentést készíteni minden lépésükről. A jogvédő szervezetek ez ellen szót emeltek, nem sok eredménnyel. Igaz, a pereskedést vállaló szervezet, a Golosz, amely az orosz választások társadalmi ellenőrzését vállalta magára, a moszkvai városi bíróságon elégtételt kapott, amikor a korábban rá kivetett mintegy két és fél millió forintnak megfelelő bírság megfizetése alól mentesítették.

Ehhez azonban az is kellett, hogy újra és újra bizonyítsa: nem fogadott el külföldről pénzt a munkájához. Ennek az állításának az ügyészség nem adott hitelt, a bíróság azonban igen. Sokáig azonban nem örülhettek az aktivisták a döntésnek. Pontosabban, csak egyetlen napig.

Akkor tette közzé a bíróság azt a nyilatkozatát, amelyből kiderült: a bírósági döntés ellenére csak az igazságügy-minisztériumnak van joga levenni a külföldi ügynök-listáról a Goloszt. Kérdés, leveszi-e vagy sem.

A Golosz ugyanis már sok kellemetlenséget okozott a hatalmon lévőknek, például akkor, amikor feltárta a 2011-es decemberi parlamenti és a 2012-es márciusi elnökválasztás visszaéléseit. Ez manapság önmagában is elegendő ahhoz, hogy a gyanús szervezetek közé sorolják, függetlenül attól, milyen pénzből osztják az igazságot.