Navracsics posztjába kerül Orbán pávatánca

Az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnöke, Jean-Claude Juncker egyelőre nem gondolkozik B-tervben, a biztosjelölti meghallgatások végeztével kezd majd egyeztetéseket az Európai Parlament (EP) vezetőivel - közölte szóvivője.

Natasha Bertaud arra reagált így, tervezi-e Juncker a tárcák újraosztását, vagy kéri-e új jelölt megnevezését a magyar kormánytól, miután az EP kulturális bizottsága hétfőn úgy döntött, nem támogatja Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekért felelős uniós biztosnak. A testület a biztosi posztra ugyan alkalmasnak találta Navracsicsot, de azt nem támogatta, hogy az eddig neki szánt területet kapja. Juncker ezután dönthet úgy, hogy átszabja, pontosabban szűkíti a magyar jelölt tárcáját - például kivonja abból az uniós állampolgársági ügyeket -, de ehhez előbb látnia kell, hogy mi lesz a többi problémás biztosjelölttel.

Miközben a magyar kormány "egyértelmű sikerként" igyekezett elkönyvelni Navracsics bukását, a világsajtó épp az Orbán-kormány kudarcáról ír az ügyben. A BBC EP-képviselőket idézve arról számolt be, Navracsics teljesen új, másik tisztséget kaphat. A belga La Libre Belgique szerint csak Navracsics portfóliója csökken majd, hiszen az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági tárca utolsó részterülete, az uniós polgárság az EP-képviselők meglátása szerint "nem összeegyeztethető" Navracsics "pedigréjével", figyelembe véve, hogy Magyarországon szerepe volt az unió számára fontos alapjogokkal ellentétes törvények elfogadásában. Ezt a verziót erősíti a Le Soir című belga lap is, mely szerint az állampolgársági ügyek Navracsicstól átkerülhetnek egy másik néppárti biztos-jelölthöz, miután igazságügyi miniszterként szerepet játszott "az autoriter Orbán Viktor" kormányának intézkedéseiben.

Eközben az Orbán-kormány jogállamellenes lépései másként is napirendre kerültek Brüsszelben. Frans Timmermans volt holland külügyminisztert jelölte Jean-Claude Juncker az első helyettesének, és többek között az alapjogok védelme is hozzá tartozik majd az új EB-ben. Timmermans két Magyarországgal kapcsolatos kérdést is kapott tegnapi meghallgatásán, először egy francia liberális képviselő, Jean-Marie Cavada tudakolta tőle: hogyan kezelné, hogy a magyar kormány korlátozza a sajtót, a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatást, valamint egyetért-e azzal, hogy Magyarországon rendszerszintű támadás érte a jogállamiságot. Timmermans azt válaszolta: "A megoldások érdekében párbeszédet fogok kezdeményezni az érintett tagállammal. Nem fogok habozni, hogy az összes rendelkezésünkre álló eszközt felhasználjam, hogy tiszteletben tartsák azokat az értékeket, amelyeket az összes tagállam magára vállalt". Később Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő azt kérdezte Timmermanstól: nem gondolja-e, hogy a magyar kormány lépései és Orbán Viktor kijelentése valóban fenyegetik a jogállamot. A biztosjelölt válaszában kiemelte: "ha valami bosszantott engem az elmúlt 17 évben, akkor az az volt, hogy igen kemények voltunk a csatlakozásra váró országokkal, de bátortalanok voltunk a már felvett országok esetében".