Hoppá! Alkotmánybíró gyereke is pénzért vett nyelvvizsgát?

Publikálás dátuma
2014.10.08. 12:41
Illusztráció/Getty images
Az Alkotmánybíróság frissen kinevezett bírájának, Czine Ágnesnek a fia is érintett a nyelvvizsgamaffia-ügyben - írja a Blikk.  A lap informá­ciói szerint F. Bálint egyike azoknak, akik több százezer forintért megvásárolták az angolnyelv-vizsgát  ahelyett, hogy tanulás után megmérettették volna magukat.

A lebukott  fiatalember a szerencsésebbek közé tartozik, őt ugyanis csak megrovásban részesítették. A másik érdekes név a gyanúsítottak között Répássy Róbert kabinetfőnöke, Szíjgyártó Judit, akit nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik vezető munkatársává neveztek ki. Gyanúsított lett az egyik neves, az ellenzékhez köthető őrző-védő cég vezetője is – neki két évig kell "jó magaviseletről" bizonyságot adnia, hogy elkerülje a felelősségre vonást.

– Több befolyásos vezető is van, aki megúszta a vádemelést. Pártállástól függetlenül akadnak politikusok, minisztériumi tisztségviselők, akikkel szemben nem emeltek vádat – mondta el a Blikknek az ügyben érintett egyik vádlott, aki hozzátette: a lefoglalt bizonyítékok között van egy olyan számítógépes kimutatás, amelyből kiderült a hatóságok számára az is, hogy az érintett tisztségviselők éppen milyen felelős beosztást töltöttek be. Az 1009 gyanúsítottból mindössze 40 került a vádlottak padjára, míg 914 érintett esetében vádelhalasztással élt az ügyészség, ami azt jelenti, hogy ha két évig nem követnek el más bűncselekményt, elkerülik a felelősségre vonást.

forrás: blikk.hu

Szerző

Békés tüntetésből zavargások Németországban

Publikálás dátuma
2014.10.08. 12:35
Illusztráció/ Getty Images
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.

A hamburgi rendőrség közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az Iszlám Állam (IÁ) ellen a belvárosban. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, emellett a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen. Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú, szalafista (radikális iszlám irányzat) csoporttal. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésének megállítására a rendőrség vízágyukat vetett be. A rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. A zavargásban nyolcan sérültek meg.

Az alsó-szászországi Cellében is, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás tört ki. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után nagyjából 250 jazidi és 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot. A Cellesche Zeitung című helyi lap információi szerint számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket.

A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.

A jazidikat a muzulmán szélsőségesek "sátánimádóknak" tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.

Szerző

Békés tüntetésből zavargások Németországban

Publikálás dátuma
2014.10.08. 12:35
Illusztráció/ Getty Images
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.

A hamburgi rendőrség közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az Iszlám Állam (IÁ) ellen a belvárosban. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, emellett a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen. Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú, szalafista (radikális iszlám irányzat) csoporttal. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésének megállítására a rendőrség vízágyukat vetett be. A rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. A zavargásban nyolcan sérültek meg.

Az alsó-szászországi Cellében is, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás tört ki. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után nagyjából 250 jazidi és 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot. A Cellesche Zeitung című helyi lap információi szerint számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket.

A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.

A jazidikat a muzulmán szélsőségesek "sátánimádóknak" tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.

Szerző