Tévhitek a cukorbetegségről

Publikálás dátuma
2014.10.08. 13:02
Forrás: Getty Images
Ahogy a legtöbb betegségről, így a diabéteszről is rengeteg információt találhatunk az interneten. Minthogy nem lehetünk biztosak megbízhatóságukat illetően, ezért jó, ha fenntartással kezeljük ezeket. A kamaszpanasz.hu összegyűjtötte a Diabétesz Világnapja alkalmából a cukorbetegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Az interneten található információk nagy részének kérdéses lehet a megbízhatósága - főként, ha betegségek kezeléséről van szó. A nem megfelelő tanácsok követése ugyanis nagyobb kárt okozhat hosszútávon, ami igaz a cukorbetegség esetében is. A legcélszerűbb mindig a kezelőorvost felkeresni, ha kérdésünk van - főként, ha valamilyen gyanús kezelésről hallunk, ami szinte túl szép, hogy igaz legyen, hiszen ezek némelyike tévhiteken alapulhat.

Ilyen tévhit többek között, hogy a cukorbetegség fertőző, kinőhető vagy inzulinnal gyógyítható. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy például egy kisgyerek esetében miért káros, ha azt gondolja, hogy kinőheti a diabéteszt, ahogy az sem, hogy egy cukorbetegséggel együtt élő számára miért lehet sértő, ha fertőzőnek gondolják.

Léteznek káros tévhitek is. Ilyen például az, hogy a cukorbetegek érzik, mikor magas és mikor alacsony a vércukorszintjük, hiszen ezt pontosan kizárólag tesztek segítségével tudják megállapítani - előfordulhat, hogy az érintettet becsapja a közérzete. Ez akkor válhat veszélyessé, ha a beteg nem végez folyamatos méréseket, hiszen előfordulhat, hogy folyamatosan túl magas szinten van vércukra, ami károssá válhat a szervezetre nézve.

Ilyen, és ehhez hasonló tévhitekkel foglalkozik a Diabétesz Világnapja alkalmából a kamaszpanasz.hu cikke.

Szerző

Békés tüntetésből zavargások Németországban

Publikálás dátuma
2014.10.08. 12:35
Illusztráció/ Getty Images
Erőszakba torkolltak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni tüntetések kedd este a németországi Hamburgban és Cellében.

A hamburgi rendőrség közölte, hogy nagyjából 500 kurd nemzetiségű tüntető demonstrált az Iszlám Állam (IÁ) ellen a belvárosban. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki az ostromlott észak-szíriai kurd város, Kobani lakosságával, emellett a nemzetközi közösség fellépését követelték az IÁ ellen. Közvetlenül a tüntetés után egy mecsetnél nagyjából 400 kurd összecsapott egy hasonló nagyságú, szalafista (radikális iszlám irányzat) csoporttal. A vasrudakkal, kövekkel, bozótvágó késekkel felfegyverzett csoportok összetűzésének megállítására a rendőrség vízágyukat vetett be. A rendet szerda kora reggelre sikerült helyreállítani. A zavargásban nyolcan sérültek meg.

Az alsó-szászországi Cellében is, ahol már hétfőn is tömegverekedésbe torkollt egy csoport jazidi és egy csoport muzulmán vitája, újabb zavargás tört ki. Kedd este 400 kurd nemzetiségű jazidi tüntetett békésen az IÁ ellen. A demonstráció után nagyjából 250 jazidi és 100 csecsen nemzetiségű muzulmán került szembe egymással. A rendőrség kordonokkal választotta el a két csoportot. A Cellesche Zeitung című helyi lap információi szerint számos kurd és csecsen köveket, palackokat dobálva rontott rá a rendőrökre, akik gumibot és paprikaspray bevetésével fékezték meg őket.

A jazidik főleg a kurd etnikumhoz tartozó, de saját vallást gyakorló, nagyjából félmilliós közösség, amely Irak és Szíria északnyugati, valamint Törökország délkeleti részén él elszórtan. A térségen kívül Németországban él a legtöbb jazidi, számuk hatvanezer körül lehet.

A jazidikat a muzulmán szélsőségesek "sátánimádóknak" tartják, és üldözi őket az IÁ, amely jelentős nagyságú területet foglalt el Irakban és Szíriában. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet értékelése szerint az IÁ brutális etnikai tisztogató hadjáratot indított a jazidik ellen.

Szerző

Iszlám Állam: Aggasztó Törökország tétlensége

Publikálás dátuma
2014.10.08. 11:32
Illusztráció/ Getty Images
Az Egyesült Államok vezetését aggasztja és felháborítja, hogy Törökország nem hajlandó komolyabb katonai lépéseket tenni az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet ellen - jelentette magas rangú kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times amerikai napilap.

"Egy NATO-szövetséges nem viselkedhet így, miközben határától egy kőhajításnyira megnyílik a pokol" - idézte a névtelenül nyilatkozó tisztviselőt az újság honlapján helyi idő szerint kedd este megjelent cikk.

A lap forrása szerint az amerikai kabinetben egyre nagyobb félelemmel követik, hogy Ankara semmit nem tesz azért, hogy "megakadályozzon egy mészárlást a határától mindössze egy mérföldre" fekvő Kobani szíriai kurd városban, amelyet hetek óta ostromol az Iszlám Állam (IÁ). A dzsihadisták kedden három városrészt már elfoglaltak Kobaniban, előlük már mintegy 160 ezren menekültek el az arabul Ain-el-Arabnak nevezett városból és környékéről.

A tisztviselő szerint a törökök különböző ürügyeket találnak ki a beavatkozás halogatására. A lap további kormányzati forrásai alapján a washingtoni álláspont az, hogy az IÁ nem állítható meg a szíriai felkelők közül verbuvált szárazföldi erők bevetése nélkül, ám ezen csapatok felállásáig nagy szükség lenne Törökország segítségére.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden úgy vélte, Kobani bármelyik pillanatban az IÁ kezére kerülhet, és ennek megakadályozására szárazföldi hadműveletre van szükség. Bár a török parlament a múlt héten felhatalmazta a kormányt a hadsereg szíriai bevetésére az IÁ ellen, és a kormányfő is ígéretet tett a város megvédésére, a szárazföldi erők bevetése helyett Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettes az amerikai légicsapások számának növelését szorgalmazta. Erdogan emellett ismét arra kérte az IÁ elleni nemzetközi koalíciót, hogy alakítson ki egy repüléstilalmi övezetet és ezzel párhuzamosan egy ütköző- vagy biztonsági zónát Szíria északi részén. Erre a New York Times forrása azzal reagált, hogy a gyakori légicsapások és járőrözés miatt a nemzetközi koalíció a gyakorlatban már repüléstilalmat vezetett be Észak-Szíria felett, így a török elnök kérése tárgytalan.

A két ország között az utóbbi napokban feszültséget szült Joe Biden amerikai alelnök kijelentése, amely szélsőséges szíriai felkelők, és más dzsihadisták támogatásával vádolta meg Törökországot.

Erdogan korábban leszögezte, hogy bár aggasztja az IÁ előretörése, Ankara legfőbb szíriai célja továbbra is Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntése.

Szerző