Szemben a Gyulai Törvényszék márciusi, a cigányságot etikátlanul minősítő, a feloszlatást elutasító ítéletével. Mindez ugyanis csupa olyan tevékenység Szeghő Katalin bíró indoklása szerint, amelyek megalapozzák a szervezet megszüntetését. Mint elhangzott, mindenkinek joga van a gyülekezéshez, a szabad véleménynyilvánítási jog gyakorlásához, de ez "nem járhat mások jogainak és szabadságának megsértésével". Márpedig az ítélőtábla szerint különösen a kunhegyesi, devecseri és ceglédi megjelenésük - vagy ahogyan a szervezet gyakran hangoztatta, "bűnmegelőző" járőrözésük - volt jogsértő.
A jogerős ítélet szerint az egyik helyszínen László Attila, az SzJPE elnöke egyértelműn rasszista és kirekesztő beszédet mondott, nem tett különbséget a bűnöző életmódot folytató és a törvénytisztelő romák között, amikor "férgek, sátánfajzatok, patkányok" címszavakkal illette a cigányokat. Az ítélőtábla úgy vélte, ezek a kijelentések nem pusztán az elnök véleményének tekinthetők, hanem az egyesület a cigányságot "egységesen bűnöző életmódot folytató, a magyarság létezésére veszélyt jelentő és ezért az országból elűzendő népcsoportként kezeli", akikkel szemben akár "az erőszakos fellépést is szükségesnek ítéli".
Emlékezetes, a feloszlatást kezdeményező Békés Megyei Főügyészség keresetét márciusban Mucsi Erika, a Gyulai Törvényszék bírája botrányos indoklással utasította el: azt mondta, a cigányság "a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportja, egy bizonyos munkakerülő életforma", akik "a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői". Emiatt az Országos Bírói Etikai Tanács is eljárt Mucsival szemben, ám még csak bírságot sem kellett fizetnie, eljárását mindössze etikátlannak minősítették.
