Tegnap az izraeli Nemzeti Bank szokatlanul élesen bírálta a büdzsé javaslatát. A pénzintézet azt kifogásolja, hogy a hiánycél a GDP 3,4 százaléka lesz, amely meghaladja a bank által előírt, az államadósság csökkenését célzó 2,5 százalékot. Szakértők szerint a valós hiány 3,6 százalék lesz. A pénzügyminisztérium azzal védekezik, túlbecsülték adóbevételek számításait.
Az izraeli politikai életben már hetek óta komoly vita zajlott a jövő évi költségvetésről. Annyira komoly, hogy izraeli lapok már az újabb előrehozott választás lehetőségét sem zárták ki. A nézeteltérések oka az volt: a kormányzó Likud és koalíciós partnerei a gázai háborúra is hivatkozva szerették volna megemelni a katonai költségvetést.
Ezt azonban Jair Lapid pénzügyminiszter, a Jesz Atid koalíciós párt elnöke épp a hiány emelkedésére hivatkozva elutasította. A védelmi minisztérium Benjamin Netanjahu miniszterelnök javaslatára hatmilliárd sékelt kért előre a 2015-ös költségvetésből. Lapid azonban nem teljesítette a kérést.
A büdzsé tervezete mindenesetre azt mutatja, hogy abban Netanjahu és szövetségeseinek álláspontja kerekedett felül. A 2015-ös büdzsé 300 milliárd sékel. Rontja a költségvetés helyzetét, hogy Netanjahu és a Likud rezsicsökkentést is ígér, amit 2015 januárjától vezetnének be. A Netanjahu-kabinet legalább tizenkét százalékkal kívánja mérsékelni az áramszolgáltatás fogyasztói díját.
