Moszkvai ingatlanügy: elnapolták a tárgyalást

Elnapolta a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) a moszkvai kereskedelmi képviselet épületének értékesítése miatt indult büntetőpert szerdán. A harmincoldalas vádirat ismertetése után a vádlottak és védőik bejelentették: a vád szerintük nem törvényes, nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján a történteket el lehetne bírálni, így az eljárás megszüntetését kérték.

A bíróság ezt elutasította, bár elismerte: a konkrét tényállási pontok megfogalmazása valóban pontatlan. A vádlottak és védőik fellebbeztek, s Papp Gábor, a másodrendű vádlott védője indítványozta: amíg a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla nem bírálja el, a bíróság ne folytasson bizonyítási eljárást, ehhez a többi védő is csatlakozott. A bíróság ezek után napolta el tárgyalást várhatóan november 12-ig.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) tavaly májusában emelt vádat a moszkvai kereskedelmi képviselet épülete értékesítésének ügyében, amely 2005 októbere és 2008 márciusa között zajlott le. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008. március 14-i dátummal, felettesei tudta nélkül írt alá adásvételi szerződést a Diamond Air társaság képviselőjével az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. A szerződés szerint a vételár 23 689 585 dollár volt, amelyből a vevő 2,4 millió dollárt 2005 decemberében kifizetett, a fennmaradó több mint 21 millió dollárt pedig 2008 márciusában utalta át a magyar államnak. A szerződés megkötése, teljesítése és bejegyzése folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett, amely nem térült meg. A moszkvai ingatlan egy 2008-as értékbecslés alapján ugyanis több mint 108 millió dollárt ért.

Ezért Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg. Az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, volt értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

A BKT tavaly május végén függesztette fel az ügyben az eljárást, mert újabb bizonyítékok nélkül érdemben nem tartotta elbírálhatónak a cselekményt. Keresztes Imre, a KNyF vezetője az idén februárban a Magyar Nemzetnek azt mondta: megérkeztek a válaszok a jogsegélykérelemre, folytatódhat az eljárás. A beszerzett információk igazolják a gyanút, hogy az ügylet során százmillió dolláros rés mutatkozik: ennyivel többért - 3,5 milliárd rubelért - vásárolta meg utóbb az orosz állam az ingatlant a Diamond Air-től, mint amennyiért neki a magyar fél eladta.

Császy Zsolt tegnap lapunknak azt mondta: az ügyészség képtelen tudomásul venni, hogy a Diamond Air a magyar féltől csak az épületet vette meg (az orosz állam jóváhagyásával, ami nélkül az üzlet létre sem jöhetett volna, s a telket el sem adhatták), míg az orosz állam az épületet és a telket egyaránt megvásárolta, nyilván nem ugyanakkora összegért. Császy hozzátette: tragikomikus politikai indíttatást lát az ügy mögött, azzal az ellentmondással, hogy a per kezdetekor az orosz elnök még ellenség volt, mára viszont barát lett. Sajtóhírek szerint pedig az épületet Vlagyimir Putyin belső köréhez tartozó személy vette meg.