A szegény gyerekek kevesebbet érnek?

Publikálás dátuma
2014.10.09. 07:11
Szikra Dorottya szerint az Orbán-kormánynak a „gazdag” gyerekszám növelését sem sikerült elérni az elmúlt években FOTÓ: TÓTH GER
A családi adókedvezmény rendszerét, az univerzális ellátások elinflálását és a segélyek csökkentését együtt nehéz másként értékelni, mint hogy a jelenlegi kormány számára a szegényebb családok, az ide született gyermekek kevesebbet érnek, mint a szerencsésebb helyzetűek - mondja Szikra Dorottya szociálpolitikus. Az ELTE TÁTK Szociális Munka és Szociálpolitika tanszékének adjunktusa, az MTA Társadalomkutató Központjának kutatója szerint az Orbán-kormány tudatosan elválasztja a szociálpolitikát a családpolitikától: az előbbi a "rászorulók", míg az utóbbi a jobb helyzetű, foglalkoztatott, "rendes" családokkal kapcsolatos politika, aminek célja a gyerekszám növelése ezekben a rétegekben.

- Mit jelent a család az állam számára?
- Számos országban, így például Magyarországon is időről időre az állam figyelmének középpontjába kerülnek a családok. Fontos azonban tudnunk, hogy vannak országok, ahol ez nem így van, ahol az állam magánügynek tartja a családi kapcsolatokat, a gyermekvállalást, ezt a területet "meghagyja"
például az egyháznak.

- De a gyakorlatban például mennyire segíti az állam a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetését?
- Számos intézkedés történt ennek érdekében, különösen azóta, hogy az Európai Unió tagjai lettünk. Az EU számára fontos a nemek egyenlősége és a munkavállalás növelése, így a nők, köztük az anyák foglalkoztatásának elősegítése. Ezt a magyar állam elsősorban a munkáltatónak adott járulékkedvezménnyel támogatja. Ennél azonban jóval kevesebb figyelmet kap például a gyermekelhelyezés. Főleg a 3 év alatti gyermekek esetében az állam is abból indul ki, hogy addig az anya van a gyerekkel, tehát nem tartja elsődlegesnek a bölcsődék fejlesztését. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, az utóbbi években 11-ről 13 százalék körülire nőtt a bölcsődébe íratott 3 éven aluli gyermekek aránya.

- Hogyan jellemezné az Orbán-kormány családpolitikáját, az elmúlt négy év szakpolitikai intézkedéseit?
- Az Orbán-kormány 2010-ben folytatta azt, amit az első kormányzati ciklusában elkezdett, csak még hangsúlyosabbak az ezirányú lépései. A szociálpolitikát tudatosan elválasztja a családpolitikától: az előbbi a "rászorulók", míg az utóbbi a jobb helyzetű, foglalkoztatott, "rendes"
családokkal kapcsolatos politika, aminek célja a gyerekszám növelése ezekben a rétegekben. Ennek a politikának központi eleme az univerzális ellátások elinflálása (ezzel a Bajnai-kormány irányvonalát folytatja a jelenlegi kabinet: a GYES-t és a családi pótlékot 2008 óta nem emelték), és a "dolgozó" családok adókedvezményen keresztül való támogatása. Egy négygyerekes család például 100 ezer forint jövedelem esetén 33 ezer forint adókedvezményben részesül, 500 ezer forint jövedelem esetén azonban már 132 ezer forintot "kapnak", azaz ennyivel több marad a szülőknél. További fontos elem volt a GYES újbóli 3 évre növelése 2010-ben, valamint GYED-extra bevezetése 2014-ben. Ez utóbbi a foglalkoztatást ösztönzi, miközben meghagyja a gyermekek otthoni ellátásával kapcsolatos támogatást is.

- A különböző politikai szereplők egymásnak ellentmondóan értékelik ezeket az intézkedéseket. De tényszerűen célt ért velük a kabinet?
- A gyermekszám növelését nem sikerült elérni, sőt: a jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy az úgynevezett "befejezett fertilitási ráta", tehát az, hogy egy nőnek hány gyereke születik "produktív" életszakasza során, Európában a legalacsonyabbak között van a magyar nők körében (TFR 1.34), ami nagyjából megfelel a korábbi, szocialista kormányok idején tapasztalt adatnak. Eközben az egykulcsos személyi jövedelemadóval és - ezzel együtt - az alacsony keresetűek adójóváírásának kivezetésével, valamint a megemelt ÁFA-val a szegényebb családok, köztük a dolgozó szegények tovább csúsztak lefelé a lejtőn. A GYES és a családi pótlék mintegy 20-25 százalékot veszített értékéből. A munkanélküli szegények - köztük számos kisgyermekes család - ellehetetlenültek a segély 22 ezer forintra csökkentése miatt, miközben a közmunkák rendszere még kiszolgáltatottabbá tette őket a helyi "kiskirályoktól". A közmunka amellett, hogy nem elég a napi betevőre, egy család ellátására, nincs kellően tekintettel a családi kötelezettségekre sem.

- Ma tehát milyen elv alapján támogatja az állam a családokat?
- A családi adókedvezmény rendszerét, az univerzális ellátások elinflálását és a segélyek csökkentését együtt nehéz másként értékelni, mint hogy a jelenlegi kormány számára a szegényebb családok, az ide született gyermekek kevesebbet érnek, mint a szerencsésebb helyzetűek.

- S ezen belül milyen szerepet szán az állam az anyáknak?
- Retorikáját tekintve a "hagyományos család" híve a kormány, ahol az apa a kenyérkereső, az anya pedig az otthoni, gondoskodó munkát végzi. A konkrét intézkedései azonban ennél jóval sokszínűbbek: a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás például, vagy a bölcsődei férőhelyek növelése, a GYED-extra mind abba az irányba hathatnak (megfelelő munkaerőpiaci helyzet esetén), hogy az anyák foglalkoztatása növekedjék.

- Mi a szerepük eközben az apáknak?
- Az apák teljesen hiányoznak a jelenlegi kormány retorikájából és intézkedéseiből. De ugyanez volt a helyzet a szocialista kormányzat idején is. A gyermekszületés esetén adott apai szabadság szégyenletes, csak öt napig tart, pedig már a nálunk konzervatívabb Lengyelországban is sikerült két hétre emelni. Az apák gondoskodó szerepét olyan konzervatív gondolkodók is fontosnak tartották kiemelni, mint a nemrég elhunyt Kopp Mária. Ha az apák több házi munkát végeznek, a gyermekekről olykor "főállásban" is gondoskodnak, a nemek közti egyenlőség is nő. Ez pedig nem csak a női munkavállalásra, de a nők közéleti szerepére (akár politikában való részvételére) is jó hatással lenne. (x)

Szerző

Ligakupa - Továbbra is veretlen a Honvéd és a Ferencváros

Továbbra is veretlen a labdarúgó Ligakupában a Budapest Honvéd és a Ferencváros: a sorozat csoportküzdelmeinek harmadik fordulójában előbbi a Gyirmótot, utóbbi pedig a Kaposvárt győzte le szerdán hazai környezetben.

Ligakupa, csoportkör, 3. forduló:
D csoport:
Budapest Honvéd-Gyirmót 4-0 (3-0)
kedden játszották:
Győri ETO FC-Csákvár 4-1 (3-0)
A csoport állása: 1. Budapest Honvéd 7 pont (14-6), 2. Győri ETO FC 7 (11-5), 3. Csákvár 1 (5-12), 4. Gyirmót 1 (2-9)

F csoport:
Ferencváros-Kaposvári Rákóczi 3-0 (0-0)
kedden játszották:
MVM-Paks - ZTE FC 2-2 (0-0)
A csoport állása: 1. Ferencváros 7 pont, 2. MVM-Paks 5, 3. ZTE FC 4, 4. Kaposvári Rákóczi 0

korábban:
C csoport:
MTK Budapest-Balmazújváros 2-1 (2-0)
kedden játszották:
Mezőkövesd Zsóry FC-Dunaújváros Pase 0-4 (0-3)
Az állás: 1. Dunaújváros Pase 7 pont, 2. MTK Budapest 6, 3. Mezőkövesd 3, 4. Balmazújváros 1

Kedden játszották:
A csoport:
Diósgyőri VTK-Nyíregyháza Spartacus 3-0 (3-0)
Cegléd - Szolnoki MÁV-Stadler Rail 2-1 (2-1)
Az állás: 1. Diósgyőri VTK 6 pont (8-5), 2. Nyíregyháza Spartacus 6 (5-3), 3. Cegléd 6 (6-5), 4. Szolnoki MÁV-Stadler Rail 0

B csoport:
Kecskeméti TE - DVSC-TEVA 0-2 (0-1)
Békéscsaba-Szeged 2-0 (2-0)
Az állás: 1. Békéscsaba 6 pont, 2. DVSC-TEVA 4 (5-4), 3. Kecskeméti TE 4 (3-4), 4. Szeged 2

E csoport:
Videoton FC-Újpest FC 3-1 (2-0)
Ajka-Vasas 0-4 (0-1)
Az állás: 1. Videoton FC 9 pont, 2. Újpest FC 4, 3. Vasas 3, 4. Ajka 1

G csoport:
Lombard Pápa Termál FC-FGSZ Siófok 2-0 (0-0)
Szombathelyi Haladás-Soproni Vasutas 1-1 (0-0)
Az állás: 1. Szombathelyi Haladás 7 pont, 2. Soproni Vasutas 4, 3. Lombard Pápa Termál FC és FGSZ Siófok 3 (2-4)

H csoport:
PMFC-Matias - Puskás Akadémia 0-0
Szigetszentmiklós-Soroksár 4-0 (2-0)
Az állás: 1. PMFC-Matias 7 pont, 2. Szigetszentmiklós 6, 3. Soroksár 3, 4. Puskás Akadémia 1

Szerző

Nem jelentenek nagy kockázatot a geopolitikai válságok

Londoni pénzügyi elemzők szerint a múltbeli tapasztalatok arra vallanak, hogy valószínűleg csekély kockázatot jelent a világgazdaság egészére a legszorosabb figyelemmel követett két geopolitikai válsággóc, az ukrajnai, valamint az iraki-szíriai konfliktus, és várhatóan folytatódik az olajárak csökkenése is.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerdán bemutatott tanulmányukban kiemelték, hogy az e válságokban érintett országok zömének súlya a világgazdasági kibocsátáson belül viszonylag kicsi. Még a konfliktusövezetek messze legnagyobb gazdasága, Oroszország részesedése is mindössze 2 százalék a globális kereskedelemben.

A ház szerint várhatóan mérsékelt lesz e válságok átgyűrűző hatása a nagyobb gazdaságokra, ráadásul a világgazdaság a múltban is meglehetősen jól átvészelt geopolitikai léptékű sokkokat.

A 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások sem jártak hosszú távon jelentősebb gazdasági hatással. Az amerikai gazdaság a dotcom-buborék kipukkadása miatt akkor már recesszióban volt, 2001 negyedik negyedévében pedig ismét növekedésnek indult, és a növekedési ütem robusztussá vált az amerikai vezetéssel kezdődött afganisztáni és az iraki katonai beavatkozások idején - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A 2001. szeptember 11-ei merényletek az olajárakra sem gyakoroltak túl nagy hatást. Ha a jelenlegi geopolitikai felfordulás vagy a szankciók miatt csökkenne a szaúdi vagy az orosz nyersolajtermelés, az könnyedén az olajárak megkétszereződését okozhatná, ami viszont recesszióba sodorná a világgazdaságot. A Capital Economics szerint azonban ennek kockázata csekélynek tűnik, sőt az olajárak az elmúlt hónapokban csökkentek az eszkalálódó közel-keleti erőszak és a folytatódó ukrajnai konfliktus ellenére is.

A ház szerint ugyanakkor egyes "békésebb" geopolitikai válsággócok gazdasági kockázatai nagyobbak lehetnek a feltételezettnél.
Ha például a hongkongi tiltakozó megmozdulásokat erőszakkal eltiporják, annak következményei között lehet a kínai gazdaság növekedésének meredek lassulása, ahogy 1989-ben, a Tienanmen téri tiltakozások elfojtása után is történt.
Az esetleges hasonló hongkongi hatósági fellépést követő gazdasági-pénzügyi szankciókat az egész világgazdaság megérezné - hangsúlyozták szerdai elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

A ház elemzői külön kitértek a csökkenő olajárakra is. Az okok közé sorolták, hogy jóllehet a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) 2012-ben napi 30 millió hordóban határozta meg a felső termelési kvótát, ez azonban nem annyira "plafonnak", mint inkább "padlónak" bizonyult. Az OPEC "nagyon sokszínű" csoport, és tagjai közül például Venezuela vagy Irán minden további nélkül kész a lehető legtöbb olajat exportálni bármilyen árfolyamon.
Az OPEC-termelés az utóbbi időben csökkent ugyan, és most már nem haladja meg sokkal a 30 millió hordós napi kvótát, ám ez nem elsősorban a kitermelési fegyelem javulásának, hanem átmeneti kínálati fennakadásoknak az eredménye, tekintettel elsősorban a líbiai helyzetre.

A gyenge kvótabetartási fegyelem és a máshonnan érkező kínálat bősége miatt a fegyelmezettebb OPEC-tagországok valószínűleg nem sokat tehetnek az olajárak további esésének megakadályozására - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház mindezek alapján azt jósolja, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti ára 2015 végére 90 dollárig, 2016 végére 85 dollárig csökken.
Más nagy londoni házak ennél is nagyobb árcsökkenést sem zárnak ki.

A Fitch Ratings londoni szakértőinek szerdai elemzése szerint elvileg 80 dollárig is csökkenhet a Brent ára, mielőtt beindulnának az önkorrekciós folyamatok a kínálati oldalon.
A nemzetközi hitelminősítő szerint a palaolaj-kutak termelésének tipikusan meredek csökkenése miatt a vállalatoknak újabb és újabb ilyen kutakat kell fúrniuk a termelési szint fenntartására.

A teljes kitermelési ciklusra vetített hordónkénti mediánköltség az amerikai feltáró és termelővállalatok esetében a Fitch becslése szerint 70 dollár környékén jár, de valószínűleg ennél magasabb árszinten van az a pont, ahol az ilyen jellegű beruházásokra fordított kiadások csökkenni kezdenek. A hitelminősítő iparági szakértői szerint 90 dolláros Brent-árfolyam mellett valószínűleg még "teljes gőzzel" folytatódnának a feltárási és kitermelési beruházások, 75-80 dollárnál azonban már csökkenhetnek ezek a kiadások.
Ennek viszonylag gyors hatása lenne a termelési oldalon, tehát a 75-80 dollár tekinthető a lehetséges alsó árküszöbnek - áll a Fitch Ratings szerdai londoni elemzésében.

Szerző