A szerző, Rásky Béla történész, a bécsi Wiesenthal Intézet vezetője úgy véli: a demokráciát a politikai elit hatalom- és pénzéhsége, a korrupció és a társadalom politikai közömbössége ássa alá, most pedig a jobboldali autoriter Fidesz végleg megsemmisíti. 1989 demokratikus vívmányait Magyarországon sosem becsülték igazán, a köztársaságot pedig Orbán Viktor keresztény-demokratikusnak mondott politikája teszi tönkre. A kommentár szerint egyre arcátlanabbul dolgoznak az orbáni "illiberális demokrácia" kiépítésén, és lépik át a "liberális diktatúra" határait. A szerzője megjegyzi: egy komoly előrejelzés sem igazolja az ország tartós gazdasági fellendülését, az elit már régen eltűnt az országból. A cikk kitér az ellenzékre is, megosztott, jövőkép nélküli, korlátolt és "morálisan züllött klikként" jellemzi. A szerző szerint az önkormányzati választás bizonyítja majd, hogy Orbán politikája miképpen uralja az egész országot, senki nem tudja jelenleg feltartóztatni.l
A Der Standard című liberális osztrák napilap szintén a magyarországi önkormányzati választások esélyeit latolgatja. A lap budapesti tudósítója megállapítja: Orbán Viktor hatalma biztosabb lábakon áll, mint valaha, ezért a vasárnapi választások nem tartogatnak különösebb meglepetéseket, 2006 és 2010-hez hasonlóan a Fidesz fog győzni. A választások miatt Orbán Viktor körbeutazza Magyarországot, híveinek magasabb béreket és új munkahelyeket ígér, de Orbán stábja gondoskodik arról, hogy senki se tegyen fel kellemetlen kérdéseket. A szerző kifejti: az ellenzéknek Budapesten lett volna jó esélye, de azt is eljátszotta, hónapokig nem tudott közös főpolgármester-jelöltben megállapodni, így alig van esélyük Tarlós István ellen.
A Die Zeit című német liberális hetilap az európai uniós biztossá jelölt Navracsics Tibor európai parlamenti (EP-) bizottsági meghallgatásáról közölt kommentárt csütörtöki számában.
Kecskére káposztát című írásában Thomas Assheuer kiemelte, hogy az EP kulturális és oktatási bizottsága "látványosan megbuktatta" a kultúrával, az oktatásüggyel, az ifjúságpolitikával és az uniós polgársággal összefüggő ügyek irányítására jelölt magyar politikust.
A testület tagjainak többsége felismerte, hogy a jelölés "az európai alkotmány liberális szellemének botrányos megsértése", hiszen Navracsics "nem az állam ártalmatlan szolgája" volt a magyar kormány tagjaként, hanem a magyar társadalmat "autoriter rezsimmé" változtató folyamat egyik szellemi atyja - tette hozzá.
Úgy vélte, a magyar kormány tevékenységét nem lehet egyszerűen "magyar különútként" és egy olyan, "visszamaradott osztály utolsó megmozdulásaként" felfogni, amelynek "napjai meg vannak számlálva", mert Navracsics valójában egy "veszélyes, és a jövőbe mutató kísérletre vállalkozott" miniszterként.
A magyar kormány az összezavarodott, mélyen elbizonytalanodott társadalomnak kulturális értelemben "tekintélyelvű" választ kínál, azzal érvel, hogy "a nemzeti kultúra" lehet a gyógyír a "piac rombolására", és a "magyar értékek" adhatják az összetartó erőt a "modernitás káoszában, amelyben a pénz az úr". Mindez azonban azt is jelenti, hogy elkezdődik az "uszítás a liberális szellemek ellen" - hangsúlyozta a Die Zeit szerzője, megjegyezve, "rejtélyes", hogy mi indíthatta Jean-Claude Junckert arra, hogy éppen Navracsicsra, "a konzervatív forradalom frontemberére" bízza az oktatást és a polgári jogok ügyét.