Szeptemberben 0,5 százalékkal alacsonyabb volt a fogyasztói árszínvonal, mint egy évvel korábban és 0,2 százalékkal kisebb mint ez előző hónapban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat igencsak meglepetést keltett, mert szakértői körökben nullához közelebb, mínusz 0,2 körül várták a pénzromlás ütemét. Az idősorokat tekintve ilyen alacsony árindex a rendszerváltozás óta Magyarországon nem fordult elő. Szakértők korábban az élelmiszerárakban vártak esést az orosz embargó miatt, ám nem így történt, sőt e területen emelkedés volt tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkeknél viszont jelentős, 0,7 százalékos áresést mért a KSH.
A Portfolio.hu szakértői úgy látják, ez szintén meglepetés, mert miközben érzékelhetően élénkül a fogyasztás, az elhalasztott áremelések továbbra is szunnyadnak. Az infláció félszázalékos esésében nagy szerepe volt az energiaárak és szolgáltatások áresésének és annak is, hogy a dohánytermékek tavalyi drágulása, illetve a tranzakciós illeték emelése most esett ki a kosárból. A maginfláció is nagyot zuhant, 2,5 százalékról 1,4 százalékra esett, viszonylag mesze került a jegybank három százalékos inflációs céljától. Egyes elemzők ezért a jegybank egy újabb kamatcsökkentését sem tartják kizártnak.
Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője szerint is meglepetést okozott a szeptemberi infláció. Szerinte alapvetően a háztartási energiaárak csökkenése húzza le az éves inflációt. Az élelmiszerárak idén először mutattak emelkedést, ez pedig megerősíti az Erste azon várakozását, hogy az alacsony bázisról jelentősebb áremelkedés jöhet az élelmiszerek terén. A szakértő szerint a 0,2 százalékos havi árcsökkenésen belül leginkább a szolgáltatások 0,8 százalékos csökkenése volt váratlan, különösen az üdülési szolgáltatások 6,8 százalékos árzuhanása.
Az Erste érdemi inflációt először decemberben vár, addig várhatóan 0 százalék alatt marad a mutató - közölte Gabler. A fogyasztói árindex azonban jövő év közepén már az MNB által kitűzött cél, 3 százalék közelébe kúszhat. Ehhez a 4 százalékos idei forintgyengülés, az EKB monetáris lazítási programja, a dollárerősödés és az élénkülő belső kereslet is hozzájárulhat. A forint némileg gyengült a meglepő adatra, az Erste szerint ugyanakkor az MNB nem fog további kamatcsökkentéssel reagálni az alacsony inflációra.
A jegybank várhatóan tartja magát ahhoz az előrejelzéséhez, hogy legalább 2015 végéig tartja a jelenlegi 2,1 százalékos alapkamatot - mondta Saághy Pál, az Equilor vezető üzletkötője a Népszavának. Igaz, éppen az Európai Központi Bank (EKB) kamatvágása miatt - 0,5-ről 0,25 bázispontra - az MNB már a nagyobb mozgástérről is szót ejtett.
Ráadásul az euró betéti kamatok a mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2 százalékra "nőttek". A korábbi drámai jóslatokkal szemben, az MNB számára szerencsésen alakultak a nemzetközi pénzügyi mozgásoknak, azaz a jegybanknak "bejött" a kamatcsökkentési politika. Egy tartósabb deflációs nyomás akár további kamatcsökkentésre is késztetheti a nemzeti bankot, de erre az Equilor vezető üzletkötője jelenleg nem sok esélyt lát.
Saághy arra is felhívta a figyelmet, hogy a javuló GDP adatok, a tartósan gyenge forint is a defláció ellen hatnak. Ez azt is jelenti, hogy az infláció rövidesen a pozitív tartományba kúszhat vissza. Ezen kívül a rezsicsökkentések inflációfékező hatása is legkésőbb novemberben kifut.
A 2015-ben várható inflációval kapcsolatosan Saághy Pál nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, egyebek mellett azért, mert egyelőre nem ismertek részletek a Varga Mihály gazdasági miniszter által bejelentett kiadáscsökkentés részletei.