Díj gyermekjogi aktivistáknak

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért, az elnyomásuk elleni küzdelemért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai megosztva kapta 2014-ben a Nobel-békedíjat, jelentette be tegnap Oslóban a Nobel-bizottság vezetője, Thornbjorn Jagland.

Az idei Nobel-békedíj odaítélésekor is minden bizonnyal nagy súllyal nyomott a latban a politika is, hiszen két nem épp baráti viszonyt ápoló nemzet fia részesült az elismerésben. A bizottság hangoztatta is, hogy az is fontos, hogy egy hindu és egy muszlim, egy indiai és egy pakisztáni együtt küzd az oktatáshoz való jogért és a szélsőségek ellen.

A döntés sok tekintetben meglepetést okozott, és nemcsak azért, mert minden előzetes esélylatolgatásnak ellentmondott. Malala Juszufzai ugyanis csupán 17 éves, s ezzel a pakisztáni tinilány lett a legfiatalabb személy, aki e neves kitüntetésben részesült. De nem kisebb meglepetésnek számít a 60 éves hindu gyermekjogi aktivista, Kailás Satjárti díjazása sem, azért, mert vele aztán igazán senki sem számolt, ő nem is szerepelt a lehetséges idei díjazottak között.

A világsajtó és a fogadóirodák egyaránt Ferenc pápát tartották a legesélyesebb jelöltnek. Mindenki kiszámítható, nem vihart kavaró döntésre várt. Bár kiszámíthatónak nem mondható, a két díjazott személye legalábbis tiltakozást, vihart nem fog kiváltani.

Az idén rekordmennyiségű, 278 jelölés érkezett. A pakisztáni diáklányt az idén is a szűkített listára várták, az ő díjazása ilyen szempontból nem meglepő. Malalanak nem ez az első nagy elismerése, tavaly átvehette az Európai Parlament Szaharov-díját, 2011-ben Pakisztánban megkapta a Nemzeti Ifjúsági Békedíjat, majd jelölték a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is. Az ENSZ november 10-ét Nemzetközi Malala-nappá nyilvánította.

A kislány a muzulmán lányok oktatáshoz való jogáért küzdött gyerekkora óta. 2012 október 9-én tálibok támadtak egy iskolabuszra az észak-nyugati pakisztáni településen, Mingorában. A fegyveresek csak azt kérdezték, melyikük Malala, és társai szeme láttára fejbe lőtték az akkor 15 éves kislányt. Az élet-halál közt lebegő lányt Nagy-Britanniába szállították, ahol hat nap elteltével nyerte vissza öntudatát. Azóta a királyságban él, töretlenül folytatja harcát, azóta a harmadik világbeli nők felvilágosodásának egyik szimbolikus alakjává vált. Blogot ír a BBC-n, az ellene elkövetett merénylet évében is esélyesként emlegették.

Szatjárti azzal érdemelte ki a díjat, hogy, amint az indoklás fogalmazott,Gandhi örökségének szellemében nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor többször is békésen demonstrált a gyerekek kihasználása ellen, és szerepe volt több nemzetközi gyermekjogi egyezmény kidolgozásában. Satjárti és az általa irányított szervezet, a Bachpan Bachao Andolan több mint 80 ezer gyermekmunkást szabadított ki. Gyermekbarát falvakat hoztak létre, 11 indiai szövetségi államban 365 olyan helyet, ahol a szervezet biztosítja, hogy az ott élő gyerekek 14 éves korukig ingyenes iskolai oktatásban részesüljenek. Figyelnek a lánygyerekek oktatására, akiket Indiában sokszor 10-12 éves korukban férjhez adnak szüleik.

A Nobel-békedíjat először 1901-ben adták át. Azok kaphatják meg, akik "a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." A 8 millió norvég koronával (300 millió forinttal) járó díjról október 10-én döntenek, az ünnepélyes átadási ceremóniát december 10-én rendezik meg.