Megtorlás a civilek ellen

Publikálás dátuma
2014.10.11. 07:01
Móra Veronika, az Ökotárs vezetője az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével ismertette a jelentést FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁ
Nem az Ökotárs Alapítvány vegzálásával kezdődött a kormány civil szektor elleni hadjárata: két év alatt szisztematikusan, pontról pontra szűkítették a független társadalmi szervezetek mozgásterét, morzsolták föl befolyásukat. Ez derül ki az amerikai USAID civil szervezetek fenntarthatóságát vizsgáló 2013-as összegzésből. A civil szektorban sokan már 2013-ban úgy érezték, a szaporodó hivatali ellenőrzéseket "megtorlásként kapják".

"A civil-kormányzati egyeztetések felülről irányítottak, és csak a hivatalos álláspont igazolását szolgálják, (...) a közigazgatást nem a civilek véleménye és ötletei érdekli, hanem csak támogatást várnak politikájukhoz a kormánybarát szervezetektől" - egyebek között ezeket állapította meg a magyarországi civil szektor helyzetéről még 2013-ban az USAID, az amerikai kormány nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó szervezete. A civil szervezetek úgynevezett "fenntarthatósági mutatóját" 1997 óta évente monitorozó USAID jelentésének magyar fejezetét éppen a Norvég Civil Alap miatt mára kormányzati célponttá vált Ökotárs Alapítvány készítette. A jelentésben az áll, sokan már tavaly úgy érezték, hogy egyre többféle hivatali ellenőrzésnek kell megfelelniük - például rég lezárt állami támogatású projektek pénzügyi jelentéseit veszik elő -, amelyeket gyakorlatilag "megtorlásként kapják", válaszul "az állam által helytelenített tetteikre".

Beszállt az LMP a kormány oldalán?
Az LMP "ex-bocskais" parlamenti képviselője, Sallai Róbert Benedek elhatárolódást vár más civilektől, mert az Ökotárs melletti kiállás szerinte komoly kockázatot jelent.
Sallai azután írt nyílt levelet, hogy a Védegylet és a Levegő Munkacsoport szolidaritási nyilatkozathoz keresett támogatókat az Ökotársnak. Csakhogy míg a két kezdeményezőnek az elmúlt négy évben csökkennek a pályázati pénzeik - írta a 444.hu -, addig a Sallaihoz köthető Nimfea Egyesület támogatásai majdnem a hússzorosukra nőttek: míg 2010-ben 25 millió forint volt, tavaly már 421 millió.

A "hadjárat" a közhasznú státusz megszerzését előíró 2012-es civil törvény elfogadásával kezdődött, mely az USAID szerint eleve ellentmondásos és homályos rendelkezésekkel követelt megfelelést a civilektől. Volt olyan szervezet, amely öt hónapot is várt, hogy a bíróság elfogadja a státusz-módosítási kérelmét. Eközben a törvény, a Polgári Törvénykönyv gazdasági működésre, valamint a civil szervezetek állami felügyeletére vonatkozó jogszabályok sem voltak összhangban egymással. Ezzel párhuzamosan szaporodtak meg a hivatali ellenőrzések, noha az USAID elképzelhetőnek tartotta, hogy ezek hátterében az is állhatott, hogy a gyakori és elkapkodott átszervezések miatt az állami szervek egyszerűen nem találtak meg minden dokumentumot. Mást mutat azonban, hogy 2013-ra a civil szektor bevételi forrásai jelentősen apadni kezdtek, sőt, mára e szervezetek rövid távú fenntarthatósága is veszélybe került.

Bírósághoz fordul az Ökotárs
A Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek felhasználását vizsgáló Kehi a választásig már biztosan nem készül el.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója szerint ugyanakkor, miután a négy pályázatokat kezelő alapítvány adószámát az adóhatóság felfüggesztette, az Ökotárs bírósághoz fordul jogorvoslatért.
Móra szerint egyébként tévesen érvel a Kehi az államháztartási törvénnyel, ugyanis az a vizsgálandó források közé sorolja a nemzetközi szerződések alapján juttatott támogatásokat, pedig a norvég pénzek nem állami költségvetési forrásból származnak.

Az emberi jogi szervezetek többnyire olyan külföldi támogatóktól függnek, mint a Nyílt Társadalom Intézet, amiért a kormánybarát média "külföldi ügynöknek" bélyegzi őket, mintha nem magyar érdekeket szolgálnának. Ha pedig nem külföldi segítséget kívánnának igénybe venni, akkor itthon az évi 3 és fél milliárd forintból gazdálkodó, ám "részrehajló" Nemzeti Együttműködési Alaphoz fordulhatnak. Az USAID külön kiemelte a békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumot, amely "látványosan előtérben van", miközben "legfőbb funkciója, hogy a Fidesz civil szócsöveként támogassa annak politikáját és lejárassa az ellenzéket". A jelentés szerint a civilek tudják, hogy más forrásokat kellene találniuk, ám pusztán magánadományokból nem tudnak megélni.

Szerző

Bokros: az első lépcső a diktatúra lebontásához

Publikálás dátuma
2014.10.11. 07:00
Miért lennének elégedettek a fővárosiak? – teszi fel a kérdést a MoMa és a baloldal főpolgármester-jelöltje. Fotó: Tóth Gergő/Né
A vasárnapi választás nagyon fontos lépcsőfoka annak a folyamatnak, amelynek a végállomása nem lehet más, mint a Fidesz-diktatúra megdöntése és a demokrácia helyreállítása - mondja Bokros Lajos. A Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) főpolgármester-jelöltje, akit a baloldali pártok is támogatnak, úgy véli, a főpolgármesternek nem az a fő feladata, hogy a metróalagútban nézegesse, melyik szög hiányzik, hanem, hogy politikai támogatást kovácsoljon össze a fővárosi érdekek érvényesítéséért.

- Ön így látja? Minden felmérésben toronymagasan vezet a Fidesz.

- Akikkel én találkozom az utcán és beszélgetek, azok megértik. Tavasz óta változott a közhangulat. Amikor az EP-választásokra gyűjtöttük az aláírásokat, sokkal rózsásabb volt az uralkodó szemlélet. Ma jóval nagyobb a csalódottság és kiábrándultság. A nép látja, hogy a Fidesz-propaganda minden ízében hazug. Nincsenek beruházások, munkahelyek, fontos budapesti utcákon sorra zárnak be az üzletek. Növekszik a szegénység, kosz van a városban és egyáltalán nem igaz, hogy a közbiztonság javult, noha Pintér úr megígérte. Miért lennének elégedettek a fővárosiak?

- Budapesten is piacbarát intézkedéseket ígér. Amire már meg is kapta, hogy ha megvalósítják - például a közösségi közlekedésben -, akkor két- vagy háromszorosára kell emelni a jegyárakat.

- Ha a közösségi közlekedést fejlesztjük, az pénzbe kerül. A döntés nem az, hogy megfizetjük-e ezt, vagy sem, hanem az, hogy miként. Jegyárakban vagy adóban? A tisztességes ellenérv az lenne, hogyha a jegyárakhoz nem lehet hozzányúlni, akkor emelni kell az adót. Ezt kellett volna mondania Tarlós úrnak, ha értené, hogy miről van szó.

- Csakhogy az adók jelentős részét sem a főváros szedi be ma már.

- Van egy nagyon komoly adóbevétel, az iparűzési adó. Lehet ebből is többet fordítani a közösségi közlekedésre. Miután monopóliumról van szó, nem kell, hogy minden megtérüljön a jegyárakban. Arra van szükség, hogy érdemes legyen közösségi közlekedést használni a gépkocsival szemben. Vagyis olyan szempontok is játszanak, amelyek túlmutatnak a költségvetésen.

- Tarlós István is elismerte a napokban, hogy muszáj lesz bevezetni a dugódíjat.

- Ez európai kötelezettség. Ha nem populista szólamokat használunk, hanem végiggondoljuk, hogy mi lenne a dugódíj igazi célja, akkor kiderül, ez nem öncélú fizetési kötelezettség. Épp ellenkezőleg. Nem az a célja, hogy plusz bevételt termeljen, hanem az, hogy csillapítsa - ahogy mondani szoktam - a nagy belső hurok átmenő forgalmát. Ha a dugódíj nagyon csillapítja ezt a forgalmat, akkor nagyon kevés lesz belőle a bevétel. De éppen ez a jó! Normális országokban tudják, hogy minden szűkösen rendelkezésre álló erőforrással gazdálkodni kell. Legyen ez ember, pénz vagy a tér, amit elfoglalunk. A belvárosban szűk a tér. Hogyan lehet ezzel optimálisan gazdálkodni? Úgy, hogy aki nem akarja megfizetni, hogy egy négytonnás vas elfoglalja a helyet, az rakja ki onnan. Félrevezető úgy beszélni a dugódíjról, hogy a "szívtelen Bokros már megint megsarcolná a népet".

- A Fidesz azzal vádolja önt, hogy bevezetné az ingatlanadót.

- Ez átlátszó hazugság. Programunkban kizárólag az üres lakások számított bérleti díja után fizetendő jelképes adóról van szó, ami teljesen indokolt, ha hasznosítani akarjuk a fővárosban üresen álló több, mint tízezer lakást. De ezt is csak akkor tudnánk megvalósítani, ha az Országgyűlés megszavazná, hiszen minden új adónem bevezetése a parlament hatáskörébe tartozik.

- Épp erre céloztam korábban, hogy a Fidesz populizmusával nehéz felvenni a versenyt. Bár önt nem kell félteni, hogy karaktergyilkosság áldozata lesz, hiszen ez már megtörtént.

- Nem történt meg. Kísérletek történtek, amelyek nem jártak sikerrel. Ha sikerült volna, akkor ma nem én lennék a demokratikus ellenzék főpolgármester-jelöltje.

- Vannak olyan felmérések, amelyekben megelőzi Tarlóst?

- Nézze meg az Origo vagy a Portfolió felmérését. Ezek jóval nagyobb mintán készültek, mint a bevett cégeké.

- A nagyobb részvétel kedvez önnek?

- Igen. A demokrácia érdeke is azt kívánja, hogy minél nagyobb legyen a részvétel. Ellenkező esetben úgy tűnhet fel, hogy a társadalom nem érzi a tétet, vagy legalábbis úgy, hogy a választásnak az ő életére nincs hatása. Ami egyáltalán nem igaz, és a politikai osztálynak épp az a dolga, hogy erről meggyőzze a társadalmat.

- Meg is próbálja, hiszen a Fidesz politikája - a paternalista állam mindent megold helyetted - együtt jár azzal, hogy a választókat távol tartsa.

- Így van, és ez újabb bizonyíték arra, hogy egy neokommunista formációval állunk szemben. Úgy gondolják, az egyén felelőssége nulla, és az állam mindent megold.

- Az államosított fővárosi javakkal kapcsolatban van elképzelése?

- Az államosított javakat visszaszerezni csak akkor lehetne, ha a központi főhatalom megváltozna. Ezt most nem ígérhetem.

- Érdemes lenne egyébként önkormányzati tulajdonban tartani őket?

- Érdemes. Önkormányzatnak akkor van értelme, ha a helyi társadalom érdekeit figyelembe véve jó minőségű közszolgáltatásokat nyújt. Ha nem tud, akkor a polgárok nem fogják értékelni a helyi demokráciát, mert adóforintjukért cserébe semmit nem kapnak. Itt is gonosz, tudatos demokrácia-rombolással állunk szemben. Azért központosította a Fidesz-kormány az oktatási és az egészségügyi intézményeket, hogy a társadalom nevessen a helyi demokrácián. Annyit lehet ezen a téren tenni, hogy ami még a főváros tulajdonában van, mint saját vagyon - elsősorban a három nagy közüzemi cégről van szó, a BKV-ról, a csatornázási művekről és a köztisztasági vállalatról -, azokat mindenképpen meg kell őrizni. Mert nem igaz, hogy a központi kormány jobb szolgáltatásokat tud nyújtani. Nézze meg az iskolákat. Tipikusan sokkal rosszabbat nyújt.

- Ez a BKV-ra is igaz, ami 20-25 éve masszívan veszteséges?

- Főleg azért, mert az egymást követő kormányok úgy szabályozták, hogy veszteséges legyen, mert akkor könnyebb belőle lopni.

- Pedig a józan ész azt mondaná, a nyereségből könnyebb lopni.

- Ha nyereség van, akkor a tulajdonosok szabadon döntenek, hogy ezt mire fordítják: fejlesztésre, osztalékra vagy éppen béremelésre. Ha valami veszteséges, nehéz eldönteni, hogy mennyire hatékonytalanul működik a cég, és mennyire korruptak a vezetői. Ez azt bizonyítja, hogy az állam képviselőinek jelentős része érdekelt a korrupcióban.

- Ön 15-20 éve nagyjából ugyanazt mondja. A világ ment el ön mellett és a liberális helyett ma egy másik paradigma van, vagy mindez csak nálunk történik?

- A MoMában büszkék vagyunk arra, hogy olyan világnézetünk van, amely abszolút versenyképes a gondolatok piacán. Az a célunk, hogy ne pusztán ezen a választáson szerepeljünk sikeresen, hanem hogy ezzel a hallatlanul értékes gondolati tartalommal hozzájáruljunk a magyar politikai kultúra további pusztulásának a fékezéséhez.

- Ha veszít, nem kerül be a fővárosi közgyűlésbe, hiszen a MoMának nincs listája. A főpolgármesteri poszton kívül is van politikai ambíciója?

- Minden szabad erőnket, időnket és pénzünket arra fogjuk fordítani, hogy a MoMa országos párttá váljon és felkészülünk a 2018-as parlamenti választásokra.

- Tehát nem vonul ki a politikából?

- Nem.

 

Szerző

Tarlós nem vállalta a televíziós vitát

Publikálás dátuma
2014.10.11. 01:33
FOTÓ: MTI, Beliczay László
A fejlesztésekről, szociális kérdésekről, a tömegközlekedésről és a közbiztonságról is vitáztak az ellenzéki főpolgármester-jelöltek péntek este az ATV-ben.

A beszélgetésen Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom és több baloldali párt által támogatott jelölt, Staudt Gábor a Jobbik indulója, valamint Csárdi Antal (LMP) és Bodnár Zoltán, a Liberálisok jelöltje vett részt, míg Tarlós István jelenlegi főpolgármester, a Fidesz-KDNP jelöltje távol maradt.

Bokros Lajos a "fideszes hazugságkommandó" állításának nevezte, hogy ingatlanadót vezetne be. Kijelentette: adót csak az Országgyűlés vethet ki, ő azt kezdeményezné, hogy azok fizessenek adót, akik nem adják bérbe üresen álló lakásaikat.

A jelölt konzervatív, szabadelvű, nemzeti elkötelezettségű és európai ihletettségű politikusnak nevezte magát, hangsúlyozva: az Együtt mellett a DK és a budapesti szocialisták is őt támogatják.

Elmondta: teljes nyilvánosságot biztosítana a közbeszerzéseknek és megőrizné Budapest vagyonát. A közbiztonság kérdéséről szólva kijelentette: a rendőrség "a politika szolgálóleányává süllyedt", amelyen szerinte nem segíthet a főpolgármester, csak azt, ha leváltjuk a Fidesz diktatúráját".

A Moma jelöltje élő kapcsolatot tartana fenn a kormánnyal, de ha ez nem jön létre, akkor akár Brüsszellel is közvetlenül tárgyalna a fejlesztésekről, a belváros forgalmát pedig a dugódíj bevezetésével csillapítaná - mondta.

Bokros Lajos, aki versenytársait azért bírálta, mert szerinte az egyes problémákat kizárólag támogatásokkal oldanák meg, azt mondta, a szétvert demokráciát és szabadságot újjá kell építeni.

Staudt Gábor, a Jobbik jelöltje az elégedetlen, elszámoltatást hiányoló választók támogatását kérte. Kijelentette: a neoliberális gazdasági elvek megbuktak, ahogy a "politikusbankárok" is, a fővárosnak nem "pénzemberekre", hanem több pénzre van szüksége.

Pártja programpontjai közül egyebek mellett az átfogó bérlakásépítési programot, a hazai vállalkozások előnyben részesítését, a Budapest Őrség felállítását, a közösségi közlekedési tarifák áfájának csökkentését emelte ki. Szólt arról is, változtatni kell azon, hogy a 7-8 ezer milliárd forintnyi pályázati forrásból alig néhány százmilliárd jusson Budapestre.

Hangsúlyozta, hogy a hajléktalankérdésben a többségi társadalom jogait is figyelembe kell venni, s ha valaki visszautasítja a "kinyújtott kezet", akkor rendészeti eszközöket kell alkalmazni. Kiemelte azt is: a végsőkig elutasítják a tervezett dugódíjat.

Staudt Gábor szerint a jelenlegi jobbikos polgármesterek megmutatták, hogy el tudják érni a fellendülést, javítani a közbiztonságot és munkahelyeket teremteni. Hozzátette: aki egy markánsabb hangot szeretne, az szavazzon pártjára.

Gazdaságosan működő, fenntartható fővárost hozna létre az LMP főpolgármester-jelöltje, aki a fejlesztésekről társadalmi vita után döntene. Csárdi Antal azt mondta: a főváros irányításának arról kell szólnia, amit az emberek akarnak.

A jelölt érdekeltté tenné a lakástulajdonosokat az ingatlanjaik bérbe adásában, a főváros hosszú távú működtetését pedig stabil megállapodásokkal érné el, nem folyamatos alkudozással - mondta. Kifejtette: 15-30 ezer forintos lakbértámogatást nyújtana, az ingatlanok állagmegóvására pedig fővárosi garanciát adna.

Csárdi Antal, aki Budapest közbiztonságát tragikusnak nevezte, önkormányzati rendőrséget is létrehozna, a budapesti tömegközlekedés finanszírozását pedig egyenlő arányban osztaná el a főváros, az állam és a jegyet vásárlók között.
Kijelentette: támogatja a dugódíjat, mert az a levegő minőségének javulását eredményezné.

Szólt arról is: a munkába állás megkönnyítése érdekében megduplázná a bölcsődei férőhelyeket, a levegő minőségének javítása céljából pedig támogatja a dugódíj bevezetését, ehhez azonban parkolók építését és minőségi tömegközlekedést tart szükségesnek.

A Liberálisok főpolgármester-jelöltje arról beszélt: pártja büszkén vállalható alternatívát jelent a választóknak. Bodnár Zoltán a jelölti vitán többször kritizálta "Orbán Viktor rendszerét", amelynek megváltoztatására szavai szerint sem az ingatlanadó, sem a plázastop, sem a Budapest Őrség nem hozza el a gyógyírt.

Álláspontja szerint a kormányfő nem Gyurcsány Ferenctől, Bokros Lajostól, a Jobbiktól vagy az LMP-től fél, hanem a szabadságszerető emberektől. A Magyar Liberális Párt jelöltje hozzátette, hogy a liberális választók mellett a cserbenhagyott baloldaliakat is képviselni szeretné.

Bodnár Zoltán egyebek mellett a szociális ellátásra szánt források növelését, a Népliget fejlesztését és hosszú távú gondolkodást ígért. Két éven belül elérendő célként jelölte meg, hogy a rendőrség, a mentők, a tűzoltók 5 percen belül kiérjenek minden bajbajutott fővárosihoz. Úgy vélte: források nélkül megvalósíthatók egyes kerékpáros beruházások.

A főpolgármester-jelölti programokat viszont túldimenzionáltnak minősítette, arra hivatkozva, hogy inkább a lakosság véleményét kell megjeleníteni a különböző kérdésekben.

Szerző
Frissítve: 2014.10.11. 21:26