Tartós békét sürgetnek

Ötven állam képviselői gyűltek össze tegnap az egyiptomi fővárosban a gázai infrastruktúra újjáépítését lehetővé tevő anyagi fedezet összegyűjtése céljából. A donorkonferenciát Izrael nélkül rendezték meg. Tartós békét, végleges megoldást sürgettek a résztvevők, mert mint Ban Ki Mun ENSZ -főtitkár fogalmazott, enélkül Gáza örökös puskaporos hordó marad.

Kairóba tegnap megrendezték a gázai infrastruktúra helyreállítását célzó nemzetközi donorkonferenciát. Izrael egyiptomi kérésre nem vett részt. Jelen volt viszont többek között John Kerry, a közel-keleti rendezést, az izraeli-palesztin béketárgyalásokat aktívan ösztönző és támogató amerikai külügyminiszter, Catherine Ashton az Európai Unió leköszönő kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.

Kerry a béketárgyalások felújítását sürgette, hosszú távú békés rendezést, hangsúlyozva, hogy csakis a béke lehet fix, biztos "elsősegély" a gázai és térségbeli problémák kezelésére és Washington részéről 212 millió dollárt ajánlott fel.

A megnyitón a konferencia házigazdája, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök sürgette az izraeli kormányt és az izraeli népet, hogy vessen véget a konfliktusnak. "Igazi kiindulóponttá kell tennünk e pillanatot egy olyan béke megteremtéséhez, amely biztosítja a stabilitást és a felvirágzást, és valóra váltja az együttélés álmát, ez pedig az arab békekezdeményezés víziója" - mondta Sziszi.

Hasonló kérést fogalmazott meg Mahmúd Abbász palesztin elnök is, hangsúlyozva, hogy "eljött az igazság és az igazságosság érvényesülésének ideje". A két vezető arra kérte Izraelt, vonuljon ki az 1967-ben megszállt területekről és a zsidó állam elismerése fejében találjon méltányos megoldást a palesztin menekültek problémájára.

A donorkonferencián ötven állam képviselői, külügyminiszterek és nemzetközi szervezetek küldöttei vesznek részt. A rendezvény célja az Erős Szikla hadműveletben lerombolt gázai infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges anyagi források egy részének összegyűjtse nemzetközi adományokból.

A kitűzött cél a tél közeledte miatti legsürgősebb kiadásokhoz elengedhetetlen négymilliárd dollár összegyűjtése, ennyit kért a Palesztin Hatóság. A teljes újjáépítéshez a Palesztin Fejlesztési és Újjáépítési Gazdasági Tanács számításai szerint 7,8 millió dollár kellene. A Tanács úgy számol, hogy a harcok során elpusztított infrastruktúra helyreállítása legkevesebb öt évet vesz igénybe abban az esetben is, ha Izrael feloldja a Gázai övezet blokádját.

Negyvenkilenc napig tartott az Erős Szikla hadművelet, amely során 17 ezer lakóház és a gázai iskolák 70 százaléka semmisült meg, mintegy 100 ezer gázai lakos veszítette el otthonát. De működésképtelenné vált a Gázát árammal ellátó egyetlen erőmű és az ivóvizet szolgáltató tengerparti sótalanító üzemek is újjáépítésre várnak.

Izrael egyiptomi kérésre nem vesz részt a tanácskozáson. A Háárec című izraeli újság úgy tudja, a távolmaradásról Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala annak ellenére állapodott meg Kairóval, hogy az Avigdor Lieberman vezett izraeli külügyminisztérium ellenezte azt.

Az izraeli diplomácia vezetője erről telefonon tárgyalt Kerryvel is, hangsúlyozva, hogy szerinte "Izrael nélkül nem lehet helyreállítani Gázát" és azt is, hogy országa érdekelt a gázai helyreállításban. Lieberman azonban jelezte, hogy Jeruzsálem alaposabban szeretne beszélni arról, hogyan jutnak be az övezetbe majd az építőanyagok és a pénz.

Izrael nyilvánvalóan attól tart, hogy az anyagok egy részét a hadművelet során célzatosan megsemmisített titkos alagutak építéséhez használja fel a Hamász. Tegnaptól változás történt a gázai határőrizetben. Két határátkelőnél a Palesztin Hatóság vette át az ellenőrzést Izraeltől. A Kerem Salom-i átkelőhely az áru-, az erezi a személyforgalmat szolgálja.

Vasárnap megkezdődhetett az építőanyagok Gázába szállítása is, erről a felek szeptember közepén állapodtak meg. A szállításokat az ENSZ is felügyelni fogja.