Putyin–Porosenko találkozó készül

Vihart kavart Kijevben az a múlt heti orosz médiákban megjelent hír, miszerint az ukrán kormány és a szakadárok képviselői megállapodtak a minszki tűzszünetben is vállalt, Petro Porosenko ukrán elnök által is megígért keleti különleges státuszú terület határvonalaiban. Az ukrán vezetés cáfolja, hogy bármely ukrán településről lemondott volna és jelezte, újabb védelmi vonalakat építenek. Október 16-án Milánóban Vlagyimir Putyinnal találkozik az ukrán elnök.

Sokba került a kormányzónak Putyin születésnapja

Menesztette hivatalából Donyeck megye kormányzóját Petro Porosenko. Szerhij Taruta a térség egyik multimilliomos oligarchája, aki társaihoz hasonlóan a politikában is jelen van, péntekig Donyeck kormányzója volt, az UNIAN ukrán hírügynökség szerint azzal váltotta ki az elnök haragját, hogy köszöntötte 62. születésnapján Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Taruta szeptemberben élesen bírálta Porosenko békekezdeményezéseit és azt a döntését, amely különleges státuszt ígért a régiónak. A februári hatalomváltás után a kormányzók cseréjére is sor került, a Majdan tüntetői követelése dacára, az oligarchák nem tűntek el a politikai életből, csupán garnitúra csere történt.

Az Ukrajna politikai életét és erőviszonyait hagyományosan meghatározó oligarchák pillanatok alatt az új hatalom mellé álltak, holott többségük épp az azóta már harcok sújtotta kelet-ukrajnai övezetben él, vagyona onnan származik. Szerhij Taruta a Donbassz Ipari Szövetség vállatcsoport társtulajdonosa.

Olekszandr Turcsinov korábbi ideiglenes államfő nevezte ki őt a Donyeck megyei kormányzói posztra március 2-án.

Utódja a kormányzói poszton egy katona, Olekszandr Kihtenko tábornok lesz. Kihtenko 1974-től szolgált a szovjet fegyveres erőknél. 2001-től különböző vezető beosztásokat töltött be az ukrán belügyi egységeknél.

2005 februárjától az ukrán belügyi erők parancsnoka lett, tisztségéről 2010 áprilisában Viktor Janukovics akkori államfő váltotta le. 2008-tól tábornok, Viktor Juscsenko volt elnök léptette elő.

A donyecki szakadár vezetés bejelentése alapján adta közzé múlt héten a RIA Novoszty orosz hírügynökség, hogy a donyecki és luhanszki szakadárok és az ukrán kormány csütörtökön megállapodott a különleges státuszú térség ideiglenes határaiban és pénteken alá is írták az erről szóló megállapodást.

Eszerint Ukrajna központi felügyelete alatt maradna a dél-keleti vitatott régióból Szlavjanszk, Kramatorszk és Mariupol városa, a többi területet pedig átengedné a donyecki és luhanszki önkényesen kikiáltott népköztársaságoknak.

Ez azt jelenti, hogy az egyik legfontosabb település, Rosztov illetve Donyeck, beleértve a város repülőterét, és a mellette lévő két kisebb települést, Piskit és Pervomajszkét, amelyért a szeptember 5-én aláírt tűzszünet ellenére máig harcok folynak, a lázadók felügyelete alatt maradna.

A megállapodás alapján a demarkációs vonal mögé vonulna vissza mindkét fél azokról a területekről, amely a másik „fennhatósága” alá esne, ami viszont azt is jelenti, hogy az ukrán hadseregnek vissza kellene vonulnia a jelenleg irányítása alatt tartott területek egy részéről.

Ám úgy tűnik, hogy a demarkációs vonal meghúzásáról szóló bejelentés egyszerű kommunikációs manipuláció. A szakadárok ugyanis arról beszámoltak, hogy őket a tárgyalásokon Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság nemrég lemondott önjelölt miniszterelnöke képviselte, de azt, hogy ukrán részről ki írta alá a megállapodást, nem közölték.

A megállapodást maga Zaharcsenko ismertette, aláhúzva, hogy ezzel, a szakadárok bebizonyították, hogy képesek tárgyalni.

Zaharcsenko egyébként nem a politikától vonul vissza, csupán magasabb tisztségre

pályázik. A szakadárok ugyanis jelezték, hogy nem fogadják el és nem vesznek részt az október 26-ra kiírt ukrán előrehozott parlamenti választásokon, hanem saját választást, törvényhozásit és elnökválasztást írtak ki november 9-re.

Zaharcsenko ezen a megmérettetésen indul, jelölti magát az Új-Oroszország (Novorosszija) néven tervezett, a luhanszki és donyecki „népköztársaságok” egyesülésével létrejövő entitás elnöki tisztségére.

Kijev azonnal cáfolt. Andrij Liszenko az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője az AFP hírügynökségnek közölte, hazugság a demarkációs vonal meghúzásáról szóló bejelentés, hazugság és provokáció, hogy Kijev lemondott volna bármely településről is.

Szombaton Petro Porosenko ukrán elnök azt jelentette be, hogy az ukrán katonák három védelmi vonalat építenek a donyecki régióban.

Úgy fogalmazott, megerősítik a védelmet, hogy lehetetlenné tegyék a „terroristák” belépését a Kijev által ellenőrzött területekre. „Nem fogjuk engedni, hogy a szeparatisták befolyásolják a békés ukránok mindennapjait”, mondta az elnök.

Denisz Pusilin donyecki szakadár vezető azonban nagyon optimistán nyilatkozott. Állította, hogy az ukrán hadsereggel folytatott harcokban „elveszített” területeket békés úton, politikai eszközökkel szerzik vissza, nem engedik meg túlzottan hosszú ideig, hogy ukrán fennhatóság alatt maradjanak.

Jelezte, a politikai lépések sorába tartozik, hogy a szeparatisták diplomáciai képviseletet nyitnak több országban. Eddig Moszkvában nyílt meg a képviselet, és Finnországban is irodát nyitottak már.

Porosenko szombaton Harkovban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy jövő héten Milánóban egyeztet a kelet-ukrajnai válságról orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Október 15-16-án Milánóban rendezik meg az Ázsia-Európa Találkozót (ASEM). Az ukrán elnök jelezte, nem számít "könnyed tárgyalásokra".

Moszkva egyelőre nem erősítette meg a kétoldalú tárgyalást, de nem is cáfolta azt. Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója már csütörtöki nyilatkozatában felvetette a lehetőséget.

Putyin csak a fórum második napjának délutánján lesz jelen, 16-án délelőtt ugyanis Belgrádban vesz részt a szerb főváros felszabadulásának hetvenedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen és katonai díszszemlén, ahol beszédet is mond. Ezt követően Putyin a Szerbia Palotában találkozik Tomislav Nikolic szerb államfővel és Aleksandar Vucić kormányfővel.

Petro Porosenko milánói programja is zsúfolt. Tervek szerint Putyinon kívül Angela Merkel német kancellárral, Matteo Renzi olasz és David Cameron brit kormányfőkkel is egyeztet majd. Milánóban. Az ukrán és az orosz államfő legutóbb augusztus végén találkozott egymással, ezután, szeptember 5-én írták alá a fegyverszüneti egyezményt Minszkben.

Tegnap az orosz elnök elrendelte az orosz katonai egységek visszavonását az Ukrajnával határos délnyugat-oroszországi Rosztovi területről. Hivatalos indoklás szerint azért, mert befejeződött a Déli Katonai Körzetben nyáron elkezdett hadgyakorlat.

Ukrajna és a NATO is többször kérte az orosz katonák kivonását a határövezetből, de Moszkva mindannyiszor azzal válaszolt, hogy ütemezett hadgyakorlatról van szó. NATO becslések szerint 40 eter orosz katona állomásozik a térség, Putyin rendelete nyomán 17 600 katonát hívnak vissza állomáshelyére.