Úgy tetszik, a Bankszövetség felvette a kesztyűt és érdekvédőként 46 oldalas beadványában véleményezi, hogy a nyári, első devizahiteles törvény milyen lehetetlen helyzetet teremtett a bankok számára. Az apropót az adta, hogy a bankok kontra állam devizahiteles perekben a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Ítélőtábla bírái az Alkotmánybírósághoz fordultak és beadványukban tíznél is több érvvel az alkotmány rendelkezéseivel, valamint az Európai Unió jogával ellentétes pontokra hívták fel a figyelmet.
A Bankszövetség beadványa is ezekből indul ki, amikor úgy véli, hogy az ominózus 38. törvény sérti a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és kijelenti, már a törvény elfogadása is ellentétes volt az alaptörvénnyel.
Érdekes összefüggést is feltálalt a bankszövetség, amikor rávilágít, hogy a nemrég elfogadott elszámolási törvény több mint húsz helyen pontosította a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításait - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelése - tisztességtelennek és érvénytelennek nyilvánító korábbi törvényt. Kifogásolják, hogy a bankoknak viszont az eredeti szövegezés szerint kellett előkészíteniük és beadniuk az állam ellen indított pereik anyagát.
Az igazságügyi miniszter már a bírói beadványt is véleményezte egy, az Alkotmánybíróságnak címzett levelében, most a Bankszövetség állásfoglalására válaszul is elkészítette saját verzióját a törvény értelmezéséről. Nem meglepő módon Trócsányi László miniszter, volt alkotmánybíró, minden ponton igazolva látja devizahiteles törvények jogszerűségét.
Az alkotmánybírósági határozat várhatóan több ülésnapot követően születhet meg, tartalmára elég nehéz lenne fogadásokat kötni. Ha az elszámolás-pártiak "győznek", úgy a jogtalanul alkalmazott árfolyamrés, valamint a kamatemelések miatt ezermilliárd forint veszteséget könyvelhetnek el majd a bankok. Surányi György a Gazdasági Rádiónak adott interjújában úgy vélte, hogy ez a következő években még 3-400 milliárddal növekedhet, ami a jelenleginél is nagyobb mértékben vetheti vissza a hitelezést.
A Corvinus egyetem tanára, volt jegybankelnök burkoltan bírálta a kormányt az elképesztően drága mentőcsomag miatt, ami a bankrendszer teljes tőkéjének harmada, és a teljes hazai össztermék 3-3,5 százalékát teszi ki. Lényegesen kevesebb lenne a bankokra jutó teher, ha 2011-ben a kormány megfogadja a bankár javaslatát és a kilencven napon túl nem fizető adósoknak segített volna úgy, hogy fix, kétszázas árfolyamon forintosítják a svájci frank alapú hiteleket, és meghosszabbítják azok futamidejét. (Akkor még 210 forint körüli volt frank árfolyama.)
A pereket és az alkotmánybírósági tárgyalás kimenetelét illetően is a devizahitelesek esélyei valóban jobbak, mint a bankoké - vélekednek a politikai szándékok érvényesülését is figyelembe vevő jogászok. Márcak azért is, mert az Alkotmánybíróságon belül többségben vannak a kormánypártok által kinevezett bírák. Ebben az esetben a pénzintézetek várhatóan igyekszenek majd áthárítani az elszámolás terheit. A portfolio.hu összegzése szerint a bankadónál, a végtörlesztésnél, de különösképpen a tranzakciós illeték bevezetésénél és a megemelésénél a maginflációhoz képest látványosan emelkedett a pénzügyi szolgáltatások inflációja.
Viszonyítási pontként a 2010 eleji értékeket véve, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetéséig majd' nyolcvan százalék volt a banki szolgáltatások áremelkedése. A pénzügyi rezsicsökkentés is csak 60 százalékig vetette vissza az árszínvonalat, ami újabban ismét emelkedő tendenciát mutat. Eddig tulajdonképpen csak a tranzakciós illeték tervezettnél kisebb bevételei miatt kirótt különadót nem sikerült a bankoknak a lakossággal megfizettetniük, ebből következően az adósmentés terheit is - a kormány eddigi gyakorlatának megfelelően - mindenki fizeti majd.