Devizahitelek – Újabb két elutasítás

Elutasította a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.

A DRB bank ítéletének szóbeli indoklása szerint a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai egyetlen esetben sem feleltek meg maradéktalanul, különösen nem az átláthatóság, az objektivitás és az egyértelműség elvének, így azok érvénytelenek és tisztességtelenek. A bank szerződéseit egy átlagos, szakértelemmel nem rendelkező, üzletkötési kockázattal terhelt fogyasztó szempontjából vizsgálva, nem derül ki pontosan, hogy mely változások esetén, milyen irányban és mértékben változnak a fogyasztó terhei és kötelezettségei. A kikötések megértését tovább nehezítik a nem egyértelmű kifejezések, mint például "az üzlet nyereségességét érintő esetleges hatósági intézkedések", valamint "a hasonló kondíciójú hitelek pénzpiacon kialakult kamatlába, illetve egyéb költségei" – hangzott el az indoklásban.

A bíró kiemelte azt is, hogy a felperes bank jogi képviselője által benyújtott magatartási kódex, a bank önkéntesen vállalt normája, nem bír jelentőséggel ebben a peres eljárásban, mert a kódexben foglaltak nem váltak a szerződés részévé, valamint azok az adós részéről nem kikényszeríthetőek. A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. A bíróság az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetének egyes részeinek vizsgálatát kereshetőségi jog hiányában elutasította, az ellenőrzött általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai pedig - különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából - egyetlen esetben sem találta maradéktalanul megfelelőnek, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította. A bíró rámutatott, hogy a vizsgált oklista nem minősíthető objektívnek, mivel a bank megválaszthatja, hogy pénzügyi tevékenységeinek finanszírozásához milyen feltételek mellett, mely pénzpiaci forrásokat veszi igénybe, tehát ráhatása van a forrásköltségek alakulására.

A bíróság elutasította a bank azon indítványát is, hogy az alperes magyar állam érdemi ellenkérelmét helyezzék hatályon kívül, mivel az rendkívül későn érkezett és az első, általános védekezés hiánypótlásának minősül. A döntés indoklása szerint az alperes magyar állam akár a tárgyaláson, szóban is előterjeszthette volna ellenkérelmét, amely nem minősül hiánypótlásnak, mert abban nem kiegészítette, hanem pontosította az általános védekezésben foglaltakat. A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a regionális kisbankot.