Belvízben áznak a földek

Az árvíz után most a belvíz okoz komoly gondokat. Az elmúlt hónapok csapadékos időjárásának következtében hatalmas, 200 millió köbméteres víztöbblet került a Balatonba. A fölös vízet a Sió-csatornán próbálják leereszteni, aminek következtében a csatorna mentén vízben állnak a szántóföldek is - a somogyi gazdák így nem tudnak dolgozni, a nagy víz és sár miatt a kukoricának csak töredékét sikerült eddig begyűjteni. A gazdálkodók petíciót írtak alá az intenzív vízleeresztés csökkentése érdekében, jelezték: az elázott takarmány miatt kártérítést követelnek.

Átgondolatlan és ésszerűtlen a Sió-csatornán történő vízleeresztés - vélekednek a Somogy megyei gazdák. Az igencsak megduzzadt csatorna miatt jelentkező belvíz nagy károkat okoz a környező földeken, ami nemcsak a mostani, de a 2015-ös gazdálkodásra is hatással lesz.

Még mindig sok a szúnyog

Az elmúlt hónapok csapadékos, ámde meleg időjárása miatt nem sikerült megszabadulnunk a vérszívóktól sem: példátlan, hogy még októberben is ennyi szúnyog legyen az országban, a Balatonnál és a Dunakanyarban is - írja az idokep.hu. Szakemberek szerint ez azért van, mert a kellemes idő miatt a szúnyoglárvák nem várták meg a tavaszt, most is gond nélkül ki tudtak fejlődni, elárasztva a sűrűn lakott településeket is.

A meleg, "nyárias" napok és a hűvös őszi esték ugyanakkor megzavarják őket, ezért jóval agresszívabbak annál, mint amilyenek nyáron voltak: már érzik, hogy közeleg a tél, ám még a hideg idő beállta előtt szeretnének szaporodni, petéket rakni - mondja Szepeszentgyörgyi Ádám ökológus. A szakértő szerint azonban még 2-3 hét is eltelhet addig, mire olyan hideg lesz, hogy a szúnyogok elpusztuljanak.

A gazdálkodók petícióval szeretnék elérni, hogy a vízügyi hatóság csökkentse a leeresztést olyan mértékűre, hogy a csatorna vízszintje a környező földek terepszintje alá kerüljön. Mindemellett azt is kérik, hogy a vízapasztásról, annak mértékéről kellő időt hagyva előzetesen értesítsék az érintett gazdálkodókat, hogy azok fel tudjanak rá készülni.

Bejelentik egyben, hogy a 2014-es és 2015-ös gazdálkodási évüket illetően kártérítést követelnek. A levelet eddig több mint húszan írták alá, és nemcsak a vízeresztésért felelős vízügyi hatóságnak, de sürgős segítséget és közbenjárást kérve a megyei agrárkamarának is elküldték.

"A Sió-csatorna vízszintje a környező területek terepszintje, a levezető árkok, vízfolyások, kifolyások szintje fölé került. Emiatt a Sióból a víz a közelben fekvő

területekre áramlik, megakadályozva a levezető árkok, vízfolyások működését. Ez nagy kiterjedésű, nagy fokú belvizet okoz, ellehetetlenítve a mezőgazdasági munkákat.

A víz alatt fekvő földeken lehetetlenné vált a napraforgó, a kukorica betakarítása, valamint nem lehetségesek a következő évi talaj előkészítő munkák" - olvasható a dokumentumban. Úgy vélik, hogy a Balaton vízgyűjtő területére már júliustól bőséges csapadék hullott, jelentősen növelve a Balaton vízszintjét.

A siófoki Sió-zsilipet azonban csak a szeptemberi esők nyomán nyitották meg, amit a gazdálkodásra gyakorolt hatásának mérlegelése nélkül tett meg a vízügy. Most akkora víz és a sár, hogy a gépek beleragadnak - a gazdák attól félnek, ha napokon belül nem sikerül betakarítani a termést, minden el fog rohadni.

A petíciót Udvaros Zoltán, a megyei agrárkamara alelnöke vette át. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pedig úgy tájékoztatott: ha a Balatont nem apasztanák, akkor a mélyebben fekvő dél-balatoni lakóterületeket öntené el a víz. Csonki István, a vízügyi igazgatóság elnöke elmondta: annak árán is muszáj ereszteni a tó vizét, hogy a gazdák földjét eláztatja a belvíz.

Ugyanakkor Csonki szerint nem hagyják figyelmen kívül a gazdálkodók problémáját sem, a felgyülemlett vizet több helyen is szivattyúzzák a kukoricaföldekről, hogy a termést sikerüljön megmenteni és még időben betakarítani.

A földeken akkora víz áll, hogy befolyik a gumicsizma szárába is. A korábbi hetek esőzései halakat mostak ki egy közeli halastóból, amelyek jelenleg a kukoricaföldeken élnek tovább" - mondta Kersák György, a Siófok Térségi Gazdakör elnöke, aki szerint eddig 660 hektárnyi napraforgó- és kukoricaföld került víz alá Somogyban.

"Ha a rohadástól megdőlnek a növények, akkor már nem lesz esély a betakarításra" - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: előzetes becslések szerint a gazdák kártérítési igénye akár százmillió forint is lehet.