Mi lesz Macedónia új neve?

Ha áttörés nem is, talán némi előrelépés várható a Macedónia nevével kapcsolatos vitában. A Szkopje és Athén között a témában közvetítő ENSZ-megbízott, Matthew Nimetz ugyanis új javaslattal kíván előállni – jelentette a Kathimerini című lap. Ennek értelmében az országot „Felső Macedóniai Köztársaságnak” neveznék. (Görögországban létezik Makedónia országrész.) A görög külügyminisztérium azt közölte, egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést a javaslatról. 

Nimetz legutóbb júliusban járt Athénban és Szkopjéban, s reményét fejezte ki, hogy sikerül mindkét fél szempontjából elfogadható módon lezárni a névvitát. A múltbéli tapasztalatokból kiindulva azonban ez nem ígérkezik gyors folyamatnak, hiszen több mint két évtizede megoldatlan konfliktusról van szó. Görögország területi követeléseket lát a Macedónia elnevezésben. Szkopje ugyanakkor nem hajlandó elfogadni a görög módosítási javaslatokat, mert úgy véli, ez az ország identitása elleni támadás. Az ellenállás másik oka, hogy Görögország szerint a szláv ajkú macedónoknak semmi közük sincs Nagy Sándor örökségéhez. Kiro Gligorov egykori macedón elnök 1993-ban elfogadta azt a javaslatot, amely szerint ideiglenesen Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) lesz az ország neve. Ezzel a feltétellel vették fel Szkopjét az ENSZ-be.

A kérdésben egyik fél sem volt hajlandó engedni. A vita odáig fajult, hogy Athén 2008-ban megakadályozta Macedónia NATO-tagságát.

Szerző

Bírósághoz fordul a magyar párt

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára kerül a szlovák állampolgársági törvény – írta a pozsonyi Új Szó. A Híd már készíti a beadványt, közölte a párt képviselője, Gál Gábor. Szerinte abból lehetne kiindulni, hogy a szlovák állampolgárságukat elvesztett embereknek a szlovák törvények már nem garantálják a családi- és magánélethez, valamint a bírósági védelemhez való jogukat. „Olyan jogi esetet kell ugyanis találnunk, amellyel bebizonyíthatjuk, hogy az állampolgársági törvény által sújtott személyeknek sérültek azon jogai, amelyeket az európai Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál” – magyarázta Gál. 

Egyben emlékeztetett, hogy Strasbourg két jogfosztott szlovákiai magyar kettős állampolgár beadványát már elutasította arra hivatkozva, hogy az állampolgársághoz való jog nem számít alapvető emberi jognak az egyezmény szerint. Gál úgy véli, hogy miután az Alkotmánybíróság nem hozott érdemi döntést a 2010-es törvényről, csakis a szlovák parlament tehet pontot az ügy végére. A Híd ezért ismét beterjesztette javaslatát, amely visszaállítaná a 2010 júniusa előtti állapotot. A módosításnak nincs sok esélye, Robert Kaliňák belügyminiszter viszont rövid időn belül elfogadtatná saját módosítását, amely megengedné a kettős állampolgárságot azoknak, akik állandó lakhellyel rendelkeznek a másik országban. Az ilyenek vissza is igényelhetnék szlovák állampolgárságukat abban az esetben, ha 2010 óta veszítették el.

Szerző

Navracsicsot nem hallgatják meg újra?

Ma derülhet ki, új posztot kap-e az Európai Bizottságban kulturális és ifjúsági uniós biztosnak jelölt Navracsics Tibor, vagy posztját megkurtítják az európai állampolgárság témakörével. Jean-Claude Juncker tegnap fogadta Violeta Bulcot, akit a meghallgatásán megbukott Alenka Bratusek helyett delegált a Bizottságba a szlovén kormány. Az EB leendő elnöke azt közölte, „kitűnően” sikerült kettejük kedd esti félórás találkozója. Bulc szerint baráti megbeszélés zajlott kettejük között. Az ezotériában hívő biztosjelölt „pozitív energiáról” tett említést.

Juncker hírek szerint a közlekedési tárcát szánja az új szlovén biztosjelöltnek. Maros Sefcovic szlovák jelölt pedig átvenné az eredetileg Bratuseknek szánt energiaunióval foglalkozó tárcát, ezzel együtt alelnökké is kinevezné az Európai Bizottság elnöke. Az nem világos ugyanakkor, hogy az űrkutatási témakört is magával vinné-e Sefcovic. Mindenesetre ha valóban ezt a megoldást választaná Juncker, az azt jelentené, hogy nem hallgatják meg újra Navracsics Tibort, s nem kap új tárcát, hanem eddigi hatáskörét szűkítik az európai állampolgárság témakörének elvételével.

Nyilvánvaló, hogy Juncker nem szán fontos posztot Violeta Bulcnak. Túl nagy nagy kockázatot vállalna ezzel, mivel a szlovén jelölt alig rendelkezik politikai tapasztalattal. Néhány hétig állt a szlovén fejlesztési tárca élén. A másik gond az lehet vele, hogy nem világos, mennyire szakított eddigi vállalkozásaival. Igen kellemetlen lenne, h ezek a homályos részletek éppen meghallgatásakor kerülnének napvilágra.

Ugyanakkor igen pozitívan beszélt az új szlovén biztosjelöltről a liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt. Arra a kérdésre, nem zavarja-e, hogy Bulc teljesen tapasztalatlan a politikai életben, a volt belga kormányfő a bolgár Krisztalina Georgijeva példáját hozta fel, aki a Világbanktól érkezett, a leköszönő bizottságban azonban az egyik legjobb munkát végezte.

Az Európai Parlament a tervek szerint október 22-i strasbourgi ülésén egyben szavaz az Európai Bizottságról, amely ha minden a tervek szerint halad, novemberben kezdheti meg a munkát új felállásában.

Szerző