Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;Kathi Attila;szén-monoxid-érzékelő;laboratóriumi vizsgálatok;Bérczi László;

2014-10-16 07:11:00

Hihetünk-e a riasztónak?

Az utóbbi években divatba jött szén-monoxid-érzékelők hasznos életvédők lehetnek a láthatatlan gyilkos, a szén-monoxid veszélyes jelenlétének kimutatásával, amennyiben jól működnek és jó helyre vannak felszerelve. A laboratóriumi vizsgálatok szerint azonban a szerkezetek egy része vagy korán, vagy későn jelez, vagy egyáltalán nem riaszt. Akkor pedig csak a hamis biztonság látszatát kelti.

Tíz szén-monoxid-érzékelő típus közül kilencről az derült ki, hogy nem látja el feladatát - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) kabinetvezetője.

Kathi Attila az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az NFH közös, a fűtési szezon előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az OKF és a fogyasztóvédelem közös akciója keretében megvizsgált készülékek többsége vagy egyáltalán nem jelzett szén-monoxid jelenléte esetén, vagy hamisan riasztott.

Kathi arra is felhívta a figyelmet: a vizsgálati eredmény nem azt jelenti, hogy az ilyen készülékek kilencven százaléka rossz, mivel az NFH ellenőrei eleve a gyanús termékeket vizsgálták. Ugyanakkor figyelmeztetni szeretnének mindenkit arra, hogy körültekintően válasszák ki az érzékelőket, mert a rossz készülék hamis biztonságérzetet ad.

Javasolták, hogy lehetőleg mindenki szaküzletben vásárolja meg a szén-monoxid-érzékelőt, valamint olyan terméket válasszon, amihez van magyar nyelvű használati és beszerelési utasítás.

Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő arról számolt be, hogy 2012 óta egyre szaporodnak a riasztások: 2012-ben még csak kétszáz ilyen riasztást kaptak, 2013-ban háromszázötvenet, az idén pedig már eddig háromszázat. Ugyanakkor egyre több a hamis riasztás is a nem megfelelően működő berendezések miatt.

A készülékek beszerzése mellett lehetővé kell tenni a kéményseprők számára az ellenőrzést, valamint szükség van a fűtőberendezések rendszeres karbantartására és a lakások levegő-utánpótlásának biztosítására is - hangsúlyozta a főfelügyelő.

Steiber József, a készülékek akkreditációját végző laboratóriumot üzemeltető társaság vezetője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy tavaly tíz gyártó harminc készülékét vizsgálták meg, és 85 százalékukról derült ki, hogy nem felelnek meg a szabványnak.

Figyelmeztetett arra is, hogy az előírások szerint kétévente ellenőrizni kell a szén-monoxid-érzékelőket, de ezt az emberek kilencvenöt százaléka nem teszi meg. Ehelyett sokszor kipufogógázzal vagy cigarettafüsttel tesztelik a berendezéseket, ami viszont a készülékek végét is jelenti - mondta.

A fogyasztóvédelmi hatóság megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nem megfelelő berendezéseket kivonják a forgalomból.
 

Nézd meg a lángját…
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az első és legfontosabb a gázkészülékek rendszeres - szakember általi - ellenőrzése és karbantartása. Két ellenőrzés között is érdemes egy-egy pillantást vetni a tűzhelyek, bojlerek lángjára. A jól működő készülék tiszta, kék lánggal ég, az égés ilyenkor általában tökéletes, nem képződik mérgező gáz.
A sárga láng leginkább oxigénhiányos égésre vezethető vissza, akkor viszont gyors felülvizsgálat szükséges. És még valami, ami nagyon fontos: kell egy kis huzat a lakásban!
Alapvető és logikus fizikai tétel, hogy az égéstermék - adott esetben a szén-monoxiddal együtt - nem tud kimenni a kéményen, ha a helyére nem tud bejönni a lakásba a friss levegő. Ez ugyan rossz hír a fűtéssel takarékoskodók számára, de életet jelenthet, ha észben tartjuk