Osztrák vircsaft - Uniós joggal ütközhet a magyar törvény

Publikálás dátuma
2014.10.17. 07:20
Vetettek, de már nem arathattak bérelt földjeiken a pórul járt osztrák gazdák FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Több ponton is az uniós joggal ütközhet az a visszamenőleges hatályú törvény, amelyet nem is titkoltan olyan osztrák gazdák ellen hoztak, akik a földbérlethez kapcsolt haszonélvezeti joggal kötöttek szerződést magyar földtulajdonosokkal. Ha a kormány nem enged, az akár az agrártámogatások megnyirbálásával járhat.

Újabb kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) a 2014. május 1-től hatályos, a földhaszonbérletet haszonélvezeti joggal kiegészített szerződéseket visszamenőleges hatállyal megszüntető törvény miatt. Ezt a magyar kormány nem is titkolt szándékkal a külföldi, elsősorban az osztrák gazdák ellen erőltette át a fideszes kétharmados többséggel az országgyűlésben még 2013. decemberében.

Az osztrák agrárminiszter, Andrä Rupprechter üdvözölte Brüsszel döntését a magyar földtörvényről. A magyar kormány minden eszközzel megvédi a földtörvényt, amely több európai ország jogszabályainak elemeit tartalmazza - reagált Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a brüsszeli lépésre. (Ezt elismeri az EB, de hozzáteszi: a hazai jogszabály azok legdurvább eszenciája...)

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, egy kötelezettségszegési eljárás nem gyerekjáték. Ha a magyar kormány nem lesz hajlandó változtatni az EB határozatainak megfelelően a törvényen, az súlyos szankciókkal járhat, akár az agrártámogatásokból is elvonhat Brüsszel.

Ausztria többször is tiltakozott a gyakorlatilag kártalanítás nélküli kisajátítás, a visszamenőleges jogszabály, és az úgynevezett "színlelt" szereződések megszüntetésére adott 20 éves átmeneti idő 4 és fél hónapra csökkentése miatt. Az osztrák kormány idén februárban az EB-hez fordul, amely befogadta az osztrák kifogásokat, tavasszal megkezdte a magyar jogszabályok vizsgálatát és most hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, ezzel elindítva a kötelezettségszegési eljárást.

Az unió kormánya kifogásai között is szerepelt a négy és fél hónapos átmeneti időszak, vagyis az, hogy ennyi idő után törölhetik a zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, de a tőke szabad áramlásának és a befektetés szabadságának a korlátozását is sérelmezik. Brüsszel eltekintett volna az eljárástól, ha a magyar kormány legalább kártalanítja az osztrák gazdákat a befektetéseikért, de erre Budapest nem volt hajlandó. Az osztrák földművelésügyi miniszter többször is jelezte tárgyalási szándékát, de Fazekas Sándor mindannyiszor elutasította.

A földtörvény az utóbbi napokban több fórumon is szóba került, például Budapesten az osztrák és a magyar államelnökök, illetve Bécsben a két ország külügyminiszterének találkozóján. Mindkét helyszínen az osztrákok kemény kritikát fogalmaztak meg a földügyek és a bankokat ért sérelmek miatt.

A 6 millió hektár hazai mezőgazdaságilag hasznosítható területből néhány tízezer, de legföljebb 100 ezer hektárt érinthet az ügy, és hivatalosan 200 osztrák gazdát érint a törvény. Orbán Viktor "osztrák vircsaftozása" ezért inkább csak kommunikációs hadjárat. Gőgös Zoltán a törvénysértő szerződések megszüntetésével egyetértett, csak a módjával nem. A haszonélvezeti joggal "terhelt" földbérleti szerződéseket 1994-2001. között nem tiltotta jogszabály. Azokat visszamenőleg, nagyon rövid határidővel nem lehet egy törvénnyel semmissé tenni - vélte a szakpolitikus.

A jogszabály egyébként valószínűleg több magyar állampolgárnak okoz majd gondot, hiszen a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog csak a közvetlen hozzátartozókra érvényes és ebben nem tesz különbséget magyar és külföldi között. Már oldalági rokonok sem köthetnek egymással ilyen megállapodást. A kormány hivatkozik a spekuláció elleni harcra is, csakhogy az osztrák gazdák valóban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak a bérelt földeken, míg sok hazai földtulajdonos, bérlő, csak az uniós támogatásért "foglalkozik" termőföddel.

Szerző

Rogán szerint volt vagyonosodási vizsgálat

Lapunk kérdéseire Rogán Antal ismét nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy igazak-e állításai, és valóban folytatott-e ellene saját kérésére vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Mint megírtuk, Angyal József adószakértő szerint a Fidesz frakcióvezetője ellen biztosan nem folyhatott vagyonosodási vizsgálat, mivel az nem 30-40 napos eljárás, mint Rogán állította. Csak akkor indulhatott volna ilyen vizsgálat a politikussal szemben, ha a NAV szerint feltételezhető - például sajtóinformációk alapján -, hogy a politikus bevallott, illetve az adómentes és nem bevallásköteles bevételei kisebbek, mint kiadásai.

Ez esetben az adóhatóság hivatalból indíthatja el a vagyonosodási vizsgálatot, amely alapesetben 90 napos, de általában egy éven belül nem szokott lezárulni. Ráadásul Rogán csak akkor kezdeményezhetett volna maga ellen vagyonosodási vizsgálatot, ha önmagára terhelő adatokkal támasztja alá bejelentését. A politikus idén áprilisban azután ígérte meg a saját maga ellen indítandó vagyonosodási vizsgálatot, hogy kiderült: kétszer is kijavította 2013-as képviselői vagyonnyilatkozatát, az új változatban az általa addig felerészben tulajdonolt budai luxuslakás már 100 százalékos tulajdonába került.

A Hír24-nek tegnap nyilatkozó frakcióvezető azonban továbbra sem beszélt arról, hogy a NAV vagyonosodási vizsgálatot folytatott volna ellene. Rogán úgy fogalmazott: "az adóhivatal részletesen vizsgálta a lakásvásárlásomat (...) A lakásvásárlásommal kapcsolatos minden dokumentumot, a szerződést és a fizetési bizonylatokat egyaránt bekérték, minden forint eredetéről igazolást kértek, amiket az adóhivatal rendelkezésre is bocsájtottam. Ezek ismeretében zárta le az adóhivatal a vizsgálatát, úgy, hogy adófizetési kötelezettséget nem állapított meg".

Csakhogy az adószakértő szerint a politikus ellen lefolytatott 30 napos eljárás (egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés) során adóhiányt nem, csak mulasztási bírságot lehet megállapítani. Ez esetben ugyanis nem a vagyonosodást ellenőrzik, hanem csak azt, hogy az adózó határidőre megtette-e az adóbevallását, és a bevallott bevételeit iratokkal alá tudja-e támasztani.

Rogán szerint volt vagyonosodási vizsgálat

Lapunk kérdéseire Rogán Antal ismét nem válaszolt azzal kapcsolatban, hogy igazak-e állításai, és valóban folytatott-e ellene saját kérésére vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Mint megírtuk, Angyal József adószakértő szerint a Fidesz frakcióvezetője ellen biztosan nem folyhatott vagyonosodási vizsgálat, mivel az nem 30-40 napos eljárás, mint Rogán állította. Csak akkor indulhatott volna ilyen vizsgálat a politikussal szemben, ha a NAV szerint feltételezhető - például sajtóinformációk alapján -, hogy a politikus bevallott, illetve az adómentes és nem bevallásköteles bevételei kisebbek, mint kiadásai.

Ez esetben az adóhatóság hivatalból indíthatja el a vagyonosodási vizsgálatot, amely alapesetben 90 napos, de általában egy éven belül nem szokott lezárulni. Ráadásul Rogán csak akkor kezdeményezhetett volna maga ellen vagyonosodási vizsgálatot, ha önmagára terhelő adatokkal támasztja alá bejelentését. A politikus idén áprilisban azután ígérte meg a saját maga ellen indítandó vagyonosodási vizsgálatot, hogy kiderült: kétszer is kijavította 2013-as képviselői vagyonnyilatkozatát, az új változatban az általa addig felerészben tulajdonolt budai luxuslakás már 100 százalékos tulajdonába került.

A Hír24-nek tegnap nyilatkozó frakcióvezető azonban továbbra sem beszélt arról, hogy a NAV vagyonosodási vizsgálatot folytatott volna ellene. Rogán úgy fogalmazott: "az adóhivatal részletesen vizsgálta a lakásvásárlásomat (...) A lakásvásárlásommal kapcsolatos minden dokumentumot, a szerződést és a fizetési bizonylatokat egyaránt bekérték, minden forint eredetéről igazolást kértek, amiket az adóhivatal rendelkezésre is bocsájtottam. Ezek ismeretében zárta le az adóhivatal a vizsgálatát, úgy, hogy adófizetési kötelezettséget nem állapított meg".

Csakhogy az adószakértő szerint a politikus ellen lefolytatott 30 napos eljárás (egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés) során adóhiányt nem, csak mulasztási bírságot lehet megállapítani. Ez esetben ugyanis nem a vagyonosodást ellenőrzik, hanem csak azt, hogy az adózó határidőre megtette-e az adóbevallását, és a bevallott bevételeit iratokkal alá tudja-e támasztani.