Osztrák vircsaft - Uniós joggal ütközhet a magyar törvény

Több ponton is az uniós joggal ütközhet az a visszamenőleges hatályú törvény, amelyet nem is titkoltan olyan osztrák gazdák ellen hoztak, akik a földbérlethez kapcsolt haszonélvezeti joggal kötöttek szerződést magyar földtulajdonosokkal. Ha a kormány nem enged, az akár az agrártámogatások megnyirbálásával járhat.

Újabb kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) a 2014. május 1-től hatályos, a földhaszonbérletet haszonélvezeti joggal kiegészített szerződéseket visszamenőleges hatállyal megszüntető törvény miatt. Ezt a magyar kormány nem is titkolt szándékkal a külföldi, elsősorban az osztrák gazdák ellen erőltette át a fideszes kétharmados többséggel az országgyűlésben még 2013. decemberében.

Az osztrák agrárminiszter, Andrä Rupprechter üdvözölte Brüsszel döntését a magyar földtörvényről. A magyar kormány minden eszközzel megvédi a földtörvényt, amely több európai ország jogszabályainak elemeit tartalmazza - reagált Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a brüsszeli lépésre. (Ezt elismeri az EB, de hozzáteszi: a hazai jogszabály azok legdurvább eszenciája...)

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, egy kötelezettségszegési eljárás nem gyerekjáték. Ha a magyar kormány nem lesz hajlandó változtatni az EB határozatainak megfelelően a törvényen, az súlyos szankciókkal járhat, akár az agrártámogatásokból is elvonhat Brüsszel.

Ausztria többször is tiltakozott a gyakorlatilag kártalanítás nélküli kisajátítás, a visszamenőleges jogszabály, és az úgynevezett "színlelt" szereződések megszüntetésére adott 20 éves átmeneti idő 4 és fél hónapra csökkentése miatt. Az osztrák kormány idén februárban az EB-hez fordul, amely befogadta az osztrák kifogásokat, tavasszal megkezdte a magyar jogszabályok vizsgálatát és most hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, ezzel elindítva a kötelezettségszegési eljárást.

Az unió kormánya kifogásai között is szerepelt a négy és fél hónapos átmeneti időszak, vagyis az, hogy ennyi idő után törölhetik a zseb- és haszonélvezeti szerződéseket, de a tőke szabad áramlásának és a befektetés szabadságának a korlátozását is sérelmezik. Brüsszel eltekintett volna az eljárástól, ha a magyar kormány legalább kártalanítja az osztrák gazdákat a befektetéseikért, de erre Budapest nem volt hajlandó. Az osztrák földművelésügyi miniszter többször is jelezte tárgyalási szándékát, de Fazekas Sándor mindannyiszor elutasította.

A földtörvény az utóbbi napokban több fórumon is szóba került, például Budapesten az osztrák és a magyar államelnökök, illetve Bécsben a két ország külügyminiszterének találkozóján. Mindkét helyszínen az osztrákok kemény kritikát fogalmaztak meg a földügyek és a bankokat ért sérelmek miatt.

A 6 millió hektár hazai mezőgazdaságilag hasznosítható területből néhány tízezer, de legföljebb 100 ezer hektárt érinthet az ügy, és hivatalosan 200 osztrák gazdát érint a törvény. Orbán Viktor "osztrák vircsaftozása" ezért inkább csak kommunikációs hadjárat. Gőgös Zoltán a törvénysértő szerződések megszüntetésével egyetértett, csak a módjával nem. A haszonélvezeti joggal "terhelt" földbérleti szerződéseket 1994-2001. között nem tiltotta jogszabály. Azokat visszamenőleg, nagyon rövid határidővel nem lehet egy törvénnyel semmissé tenni - vélte a szakpolitikus.

A jogszabály egyébként valószínűleg több magyar állampolgárnak okoz majd gondot, hiszen a földtulajdonra vonatkozó haszonélvezeti jog csak a közvetlen hozzátartozókra érvényes és ebben nem tesz különbséget magyar és külföldi között. Már oldalági rokonok sem köthetnek egymással ilyen megállapodást. A kormány hivatkozik a spekuláció elleni harcra is, csakhogy az osztrák gazdák valóban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak a bérelt földeken, míg sok hazai földtulajdonos, bérlő, csak az uniós támogatásért "foglalkozik" termőföddel.