Szerbia;Albánia;zászló;drón;labdarúgó Európa-bajnoki selejtező;Nagy-Albánia;Albán Labdarúgó Szövetség;Armand Duka;

2014-10-17 07:59:00

Elmérgesedhet a viszony

Egymásra mutogatnak a szerbek és az albánok, amiért keddi, Belgrádban rendezett labdarúgó Európa-bajnoki selejtező-mérkőzésük a szünet előtt félbeszakadt, miután a stadionba Nagy-Albániát ábrázoló zászlót reptetett drón láttán elszabadultak az indulatok. Az UEFA vizsgálódik, pedig nagyban okolható a történtekért.

Tegnap közleményt adott ki a szerbiai belügyminisztérium, amely szerint a rendőrség előkerítette azt a drónt, amely a Nagy-Albániát ábrázoló zászlót húzta a pálya fölé, s nyomban igazságügyi szakértők kezdték vizsgálni, hogy kiderüljön, ki gyártotta, hol vásárolták, illetve ki irányította?

"Minden jel arra mutat, hogy az albán fél tehető felelőssé az incidensért, amellyel rendbontást kívántak előidézni" - olvasható Nebojsa Sztefanovics szerb belügyminiszter közleményében. A szerb-albán keddi labdarúgó Eb-selejtezőt az első félidő vége előtt néhány perccel szakították félbe, mert dulakodás tört ki a két csapat játékosai között, amihez a nézők is csatlakoztak.

Az incidens kiváltó oka az volt, hogy egy ismeretlen személy egy Nagy-Albánia-zászlót szállító drónt manőverezett a játéktér fölé. A nézők megdobálták az albán labdarúgókat, akik az öltözőbe menekültek, és a körülmények miatt nem akarták folytatni a játékot. Egyórás szünet után a bíró a mérkőzést végleg lefújta.

Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök politikai provokációnak nevezte az esetet, amelynek szerinte három célja volt: a szerb nép megalázása, Szerbia és a Balkán stabilitásának megingatása hosszú időre, és a szerb aktuálpolitikai történések befolyásolása. Edi Rama albán kormányfő pedig az erőszak és a rasszizmus bizonyítékának nevezte a történteket. Úgy fogalmazott: a labdarúgás nem lehet a politika eszköze.

Armand Duka, az Albán Labdarúgó Szövetség elnöke arról számolt be, hogy a csapat megérkezésétől kezdve rendkívül ellenséges volt a hangulat, s állítólag még őt is megdobálták különféle tárgyakkal (öngyújtó, betondarabok), amiket bizonyítékként átnyújtottak az UEFA-nak.

Duka rámutatott, a bemelegítés során tízezrek énekelték vígan, hogy meg kell halnia az összes albánnak, meg hogy meg kellene őket ölni, a himnuszuk alatt folyamatos volt a pfujolás, a dallamokból semmit nem lehetett hallani.

A szövetség első embere kifogásolta, hogy a biztonsági személyzet semmit nem tett annak érdekében, hogy civilek rohanjanak a pályára, azzal a céllal, hogy a vendégjátékosokat fizikálisan bántalmazzák.

Sőt, a biztonságiak között is akadtak olyanok, akik csatlakoztak a tettlegességre fajulókhoz. Mindezen túlmenően Duka kifogásolta, hogy - egyes hírek szerint a belgrádi főügyész felhívásának eleget téve - a stadionból távozni igyekvő összes albánt, a delegáció valamennyi tagját megmotozták, személyes csomagjaikat átkutatták, mintha ők navigálták volna a pálya fölé a drónt.

Sztefanovics belügyminiszter az albán kormány reakcióiból arra következtetett, hogy az ország vezetése tudott a készülő provokációról, s szerinte, ha Albánia szerint az európai érték, hogy Nagy-Albánia zászlóval instabilizálni az országok közötti viszonyt, akkor az az ország nem elég érett ahhoz, hogy csatlakozzon az európai családhoz.

Néhány politikai konfliktus a futballban
1960 (az első Eb): a spanyol válogatott Franco tábornok utasítására nem volt hajlandó megmérkőzni a negyeddöntőben a szovjetekkel, inkább  feladta a tornát.
1964 (Eb): a görögök visszaléptek, mert nem akartak Albániával összecsapni. A sors fintora amúgy, hogy a döntőt Szovjetunió és Spanyolország játszotta: ezúttal pályára léptek az ibériaiak, és meg is nyerték a tornát.
1969 (futballháború): Dél-Amerikában százórás miniháború tört ki El Salvador és Honduras között, miután az amúgy is robbanásig feszült ellentéteket a két ország között fegyveres harcokká változtatta egy világbajnoki selejtező. A háborúban napalmot is bevetettek, háromezren haltak meg.
1973 (vb-pótselejtező): Oroszország Chile ellen játszotta a pótselejtezőt. A moszkvai döntetlen után az orosz csapat a Pinochet-diktatúra elleni tiltakozásként nem utazott el a visszavágóra.
1992 (Eb): az UEFA kizárta a bombaerős jugoszlávokat a balkáni polgárháború miatt - a tornát éppen a helyettük beugró dánok nyerték meg.
2016 (Eb-selejtező): az UEFA a sorsoláskor úgy döntött, a politikai konfliktusok miatt Gibraltár és Spanyolország, valamint Örményország és Azerbajdzsán nem kerülhet azonos csoportba. A szerb-albán történelmi viszálykodásról megfeledkezett.