Az Európai Bizottság kimutatása szerint egy-két kivételtől eltekintve nem változtak jelentősen a tandíjfizetési rendszerek a tagállamokban. Németország volt például az egyetlen, amely eltörölte a 2007-ben bevezetett tandíjakat. A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Észtországon kívül a jelentés szerint Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint égetően sürgős, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban. Az ugyanis javítja elhelyezkedési esélyeiket, és a gazdaság számára is fontos innovációt, kreativitást és tehetséget szabadít fel. "Ha egy tagállam tandíjat vezet be, ott olyan intézkedésekre is szükség lenne, például ösztöndíjakra, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára."
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat. A magyarországi tandíjrendszert ismertető rész 2012. októberi adatai szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizetett tandíjat, amely az alapképzésben évi 230 ezer és 1,6 millió forint között volt. A hallgatók 15 százaléka kapott emellett minimum évi 119 ezer forintos ösztöndíjat rászorultság alapján, és az állami finanszírozású képzésben tanulók 22 százaléka részesült teljesítmény alapján járó ösztöndíjban, amely a törvény szerint minimum 59 ezer forintot jelent egy tanévben. Emellett a tandíjak finanszírozása diákhitelből is lehetséges.