A fővárosi bizottság szerint nem sértett törvényt Hajdú

A Fővárosi Választási Bizottság Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető elnöke fellebbezéséről döntött, amelyben elfogadta Szigetvári érvelését amellett, hogy a XV. kerületben nyert DK-jelölt kampánya nem volt jogsértő. Ebből arra lehet következtetni, hogy talán mégsem kell megismételni a kerületben a választást - értesült a vs.hu.

A helyi Fidesz és a Fidesz-KDNP nyújtott be kifogást a XV. kerületi helyi választási bizottságához amiatt, hogy Hajdu László, a DK polgármesterjelöltje, valamint vele együtt két képviselőjelölt az összes ellenzéki párt és a választáson nem is induló szervezetek jelöltjeként tüntette fel magát több internetes fórumon, illetve helyi újságban. A Fidesz szerint Hajdu László a programját bemutató választási hirdetésben is valótlanul állította, hogy a DK mellett az Együtt, az MSZP és tovább szervezetek is mögötte állnak jelölőszervezetként. (A baloldali pártok a nyáron átírt választási szabályokhoz igazodva koordináltan indultak: 5 kerületekben csak a DK indított polgármesterjelöltet, az Együtt és az MSZP nem, viszont támogatták a DK-s jelöltet.)

A XV. kerületi választási bizottság helyt adott a kifogásnak, és az abban foglaltakra való hivatkozással a választás megismétlését rendelte el. Az ellenzéki pártok fellebbezése ahhoz a Fővárosi Választási Bizottsághoz került, amely testület már tárgyalta a XV. kerületi „megtévesztő plakátokkal” kapcsolatos ügyeket. Hajdú Lászlót és a XV. kerületi baloldali jelölteket ugyanis nem először marasztalta el a helyi választási bizottság, mert szerintük megtévesztették hirdetéseikkel a választókat azzal, amikor plakátjaikon olyan szervezeteket is feltüntettek, amelyek hivatalosan nem voltak jelölőszervezetek. A Bizottság ezért pénzbírságot vetett ki többször is a jelöltekre, és eltiltotta őket a további „jogsértéstől”. Pénteken ezek ellen a döntések ellen – többek között Szigetvári Viktor az Együtt ügyvezető elnöke által – benyújtott fellebbezésekről döntött az FVB, és egyhangú határozatában állapította meg, hogy nem történt jogsértés.

Az FVB tehát elfogadta Szigetváriék érvelését, miszerint a plakátokon nem jelenik meg, hogy melyek a jelölő- és melyek a támogató szervezetek, így az nem alkalmas a választók megtévesztésére, ezért a bizottság megváltoztatta a helyiek határozatát, és a Fidesz kifogását elutasította. A választás megismétlését elrendelő helyi határozat tartalmilag megegyezik a fenti esettel, azaz ugyanarra hivatkozva akarnak újbóli szavazást, ami miatt korábban pénzbüntetést szabtak ki, és amiről most azt állapította meg az FVB, hogy nem volt jogsértő. Ebből következően a megismételtető döntésnek sem lehet más sorsa, mint azoknak, amelyekről ma döntött az FVB, vagyis Hajdú László polgármesterségéről és a helyi jelöltekről nem kell újra szavazniuk a XV. kerületieknek.

Ez azonban nem a végleges helyzet, abban az esetben nem írnak ki új választást a kerületben, ha a mostani döntést nem támadják meg a Fővárosi Ítélőtáblán.

Szerző

Ózdon is ismételni kell a választást

A korábbi Fideszes polgármester támadta meg a helyi választási bizottság eredménymegállapító határozatát, ennek helyt adva rendelték el a választás megismétlését.

A döntés ellen jogorvoslatnak van helye - közölte Kovács János, a területi választási iroda (TVI) vezetője pénteken.

Fürjes Pál az M1 Ma reggel című műsorában pénteken azt mondta: a valasztas.hu honlap adatai szerint hét szavazat hiányzik Ózdon az urnákból, ennyi a különbség a választásra jelentkezők és a leadott szavazatok között.

A volt polgármester szerint utalások vannak arra, hogy a településen láncszavazás történt, valamint rendelkeznek hangfelvételekkel és tanúvallomásokkal, amelyek a Fidesz-KDNP álláspontját támasztja alá.

Ózdon a vasárnapi önkormányzati választáson Janiczak Dávid (Jobbik) szerezte meg az első helyet a szavazatok 38,57 százalékával, Fürjes Pál a második helyen végzett a voksok 37,96 százalékával.

Szerző

"Rögbilabda" a Szaturnusz egyik holdjában

Rögbilabdára emlékeztető kőmagot rejthet, vagy hullámok nyaldoshatják a Szaturnusz egyik holdjának belső szerkezetét - derül ki egy új tanulmányból.

A felszínén lévő hatalmas Herschel-kráter nyomán Halálcsillagnak - ezt a nevet viseli a Csillagok háborúja című filmsorozat űrállomása - becézett Mimasról szóló tanulmányt a Science magazinban közölték. Amerikai, francia és belga csillagászok a Szaturnusz gyűrűrendszerét és holdjait több mint tíz éve vizsgáló Cassini űrszonda által készített nagyfelbontású képekre alapozva végeztek számításokat a Mimasszal kapcsolatban. (A Szaturnusznak hatvankét ismert holdja van, ezek közül 53 kapott nevet a kutatóktól.)

A különböző szögekből készített felvételek alapján a kutatók elkészítették a hold részletes háromdimenziós modelljét, hogy nyomon követhessék az égitest rücskös felszínén kijelölt több száz referenciapont mozgását - ismertette a BBC News. A tanulmányt vezető Radwan Tajeddine, az amerikai Cornell Egyetem munkatársa szerint a Mimas alapos elemzése után arra jutottak, hogy az égitest a Föld Holdjához hasonló librációs mozgást - a keringése során megfigyelhető billegést - végez. (Holdunk tengelyforgási sebessége állandó, de keringése földközelben gyorsabb, földtávolban lassabb. Így hol a keleti, hol a nyugati pereméből látunk többet, ez a hosszúsági libráció).

A kutatók úgy vélték, hogy ezeket a finom billegéseket leszámítva a Mimas mindig ugyanazt azt arcát mutatja a Szaturnusz felé a keringése során. Számításaik összegzésekor azonban megállapították, hogy a Mimas felszíne hat kilométert mozog ide-oda. Ez igen erős billegést jelent egy kevesebb mint 400 kilométer átmérőjű hold esetében, sőt, valójában kétszer akkora, mint az egy szabályos, tömör szerkezetű, ekkora méretű és elliptikus pályával bíró hold esetében várható lenne.

"Ez volt az a pont, amikor egy jóval egzotikusabb belső szerkezet lehetőségéről kezdtünk gondolkodni" - mondta Tajeddine. A szakemberekben felmerült, hogy a Mimas talán jóval több egyszerű jég és kő alkotta égitestnél, amelynek a legtöbb bolygókutató gondolja. A kutatócsoport tagjaiban két lehetséges forgatókönyv fogalmazódott meg arról, hogy mi lehet a Mimas jégköpenye alatt. A szakemberek számításai azt sugallták, hogy a nagyfokú billegés oka egy 20-60 kilométer hosszúra "összepréselt" - hatalmas rögbi labdára emlékeztető - kőmag.

A másik elmélet szerint a holdnak normális, gömbölyű magja lehet, amelyet azonban felszín alatti "globális óceán" választ el a kéregtől. Ebben az esetben a "külső héj sokkal könnyebben tud mozogni, mivel nem kapcsolódik egy másik tömeghez". A két lehetőség közül Tajeddine a föld alatti óceán elméletet részesíti előnyben. "Amikor észleltük a billegést, az első dolog, ami eszünkbe jutott, az óceán volt" - magyarázta a szakember. Hozzátette: bármely teória igazolódjék is be, az biztos, hogy a Mimas jóval izgalmasabb kutatási tárggyá válik általa.

Szerző