Előfizetés

Barroso: csökkenhet London befolyása

José Manuel Barroso még óva intette Nagy-Britanniát attól, hogy megkurtítsa a bevándorlók jogait.

Az Európai Bizottság leköszönő, de még hivatalban lévő elnöke szerint az önkényesen meghatározott bevándorlási kvóták teljesen szembemennek az Európai Unió alapelveivel. Barroso figyelmeztette Londont az esetleges Európai Unióból való kilépés veszélyeire. Meglátása szerint ezzel Nagy-Britannia nemzetközi befolyása is csökkenne, különösen az Egyesült Államokhoz, illetve Kínához mérten.

A Sunday Times tegnap azt közölte, David Cameron miniszterelnök ezen a héten mutatja be a kormányzatnak a bevándorlás visszaszorítására vonatkozó javaslatait. A The Times csütörtökön közölt értesülése szerint azonban London egyik követelése az lesz, hogy ha az uniós társállamokból érkezők száma túllép egy meghatározott szintet, akkor le lehessen állítani a bevándorlást.

Távolodó amerikai-török álláspontok

Egyre távolodnak az álláspontok az Egyesült Államok és Törökország között a szíriai válság megoldása ügyében. Washington ugyanis első ízben fegyvereket dobott le a Kobaniban az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló kurd fegyvereseknek, miközben Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap jelezte, nem támogatja a pesmerga harcosok felfegyverzését.

Az amerikai erőket irányító középső parancsnokság (CENTCOM) arról számolt be, hogy több hullámban is dobtak le fegyvereket egy C-130 Hercules szállítógépről kurd fegyvereseknek, s az akció sikeres volt. A szállítmány egyebek mellett könnyűfegyvereket tartalmazott. A közlésből az nem derült ki, amerikai gyártású fegyverekről van-e szó. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő azt közölte, a művelet során nem ütköztek ellenállásba. Az utánpótlással segíteni próbálnak a Kobaniban harcoló kurdoknak – közölte a CENTCOM. Nem ismeretes az sem, hogy a ledobott fegyverek mindegyike a kurdoknál landolt-e.

A művelet aligha nyerte el Ankara tetszését. Erdogan államfő ugyanis kerek-perec elutasította a kurd harcosok felfegyverzését. Úgy vélte, a Kobaniban harcoló szír kurd párt, a PYD „ugyanolyan terrorszervezet”, mint a Törökország-szerte betiltott Kurd Munkáspárt (PKK). Egy amerikai kormányzati illetékes erre azzal válaszolt, Washington megérti Törökország fenntartásait, de az Iszlám Állam „Törökország és az Egyesült Államok közös ellensége”.

A PYD fegyveres szárnya, az YPG „nemzetvédelmi egységei” öt hete próbálják védeni a török határhoz közel eső Kobanit. Váltakozó sikereket értek el. A szíriai megfigyelő központ szerint vasárnap a város keleti részén tovább sikerült előrenyomulniuk.

Barack Obama telefonon vitatta meg a kialakult helyzetet Recep Tayyip Erdogannak. A Fehér Ház közlése szerint arról cseréltek eszmét, hogyan állíthatnák meg az IS előrenyomulását. Ígéretet tettek arra, hogy szorosan együttműködnek egymással. Erdogan ugyanakkor azt is megjegyezte, senki sem várhatja el országától, hogy támogassa a fegyverszállítást a kurdoknak.

Radikalizálódhat a tömeg Hongkongban

Publikálás dátuma
2014.10.20. 09:46
Hongkong 2014 október/Getty Images
A szülők felelősségét hangoztatva figyelmeztetett a hongkongi rendőrség hétfőn arra, hogy a mongkoki városrészben összegyűlt tömeg radikalizálódhat, az ott lévő fiatalok veszélynek vannak kitéve. A város első embere szerint a történéseket már senki sem képes kontrollálni, s megjegyezte, "külső erők" is jelen vannak a Foglald el a központot! mozgalomban.

A rendőrség közleménye a szülők, felnőttek felelősségének felvetésével jogi kötelezettségükre is felhívta a figyelmet. Ezzel együtt - anélkül, hogy kifejtették volna - jelezték, megfelelő lépéseket tesznek a "gyerekek" védelmére. Egy rendőrségi tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy "radikális elemek" szivárogtak be a tömegbe, s a helyzet "nagyon veszélyessé" vált.

Hétfőn az eddig megszokottól elérően a South China Morning Post című lap internetes oldalán már nem közvetítette élőben az éjszaka történéseit. Az újság délelőtti írásában arról számolt be, hogy a negyedik hetébe lépő területfoglalások helyszínein az éjszaka békésen telt. Diákok százai töltötték az utakon az éjszakát ott, ahonnan napokkal korábban a rendőrség már kiszorította őket.

A mongkoki helyszínen megjelent a törvényhozás két tagja, a Munkáspárt és a Polgári Párt képviseletében és mindenkit nyugalomra intettek. A hongkongi médiában egyre többen fogalmazzák meg aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy az eddig lényegében békés demonstráció erőszakos zavargásokká fajulhat. Mindeközben mind többen követelik, hogy vessenek véget a területfoglalásoknak, amelyek "kaotikus" helyzetet teremtettek. Kedden kétórás tárgyalásra készülnek a helyi kormányzat és a megmozdulást szervező egyik diákszervezet képviselői.

A Zsenmin Zsipao című kínai központi pártlap hétfői kommentárjában úgy vélte, a "jövőnkről magunknak kell döntenünk" jelmondat mögé felsorakozott hongkongi területfoglalók szervezői és "felügyelői" leleplezték igazi céljukat, amely az "önrendelkezés, sőt a függetlenedés". Szemben a választási demokráciával, a magas fokú autonómiával és az egy ország két társadalmi rendszer gyakorlatával. A cikk említést tesz Jimmy Laj médiamogulról is, mint aki "a tajvani függetlenség párti aktivistákkal együttműködve készítette elő a Foglald el a központot! mozgalmat".

Leung Csun-jing kormányzó vasárnapi televíziós interjújában megállapította, hogy a Foglald el a központot! nem teljes mértékben "hazai" mozgalom, "külső erők" is jelen vannak benne. Úgy fogalmazott, hogy ezek az emberek, illetve szervezetek "nyilvánvalóan hosszú ideje részesei a hongkongi politikának". A kormányzó ismételten kijelentette, szerinte már senki sem képes kontrollálni a tüntetést, még annak tervezői, szervezői sem, ami azt jelenti, hogy véget sem tudnak vetni neki.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden szavazásra jogosult polgár szavazhat, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok azonban szabad jelöltállítást követelnek, és úgy vélik, a testület Peking-barát jelölteket állítana. A hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.