Nem áll be Porosenko mögé az UMDSZ

A kárpátaljai magyarság egymással vetekedő két pártja, a KMKSZ és az UMDSZ ezúttal nem küzd meg egymással az október 26-i előrehozott ukrán parlamenti választásokon, de nem is támogatják egymást.

Brenzovics László a KMKSZ elnöke az államfő pártja a Petro Porosenko Blokk listáján kapott befutónak tekinthető helyet, így vélhetően lesz magyar képviselő a kijevi törvényhozásban. Az UMDSZ nem állt be a Porosenko Blokk és a rivális magyar szervezet jelöltje mögé, de nem is indított ellenjelöltet, mint tette azt 2012-ben a KMKSZ. Jelenleg még Gajdos István, az UMDSZ volt elnöke az egyetlen magyar képviselő a verhovna radában, ő korábban Viktor Janukovics formációja, a Régiók Pártja listáján nyert mandátumot. Ám Gajdost sem a KMKSZ, sem a budapesti nemzetpolitikai vezetés nem tekintette a magyarság képviselőjének, mivel ukrán párt listáján szerepelt.

Szombaton, október 18-án Beregszászban ülésezett az UMDSZ egyik legfontosabb döntéshozó testülete, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács. A testület semleges maradt, nem javasolta egyetlen jelölt vagy párt támogatását sem, választóira bízta a döntést. (A májusi elnökválasztáson még Porosenko támogatására bíztatta híveit a magyar párt, annak ellenére, hogy az elnök csak a KMKSZ-el kötött választási megállapodást.) Közleményükben az olvasható, hogy „2014 májusában mindenki várakozásokkal tekintett az ukrajnai elnökválasztások elé, azt remélve, hogy a háborús helyzet rövid időn belül megoldódik. Ezzel szemben nap, mint nap azzal kell szembesülnünk, hogy az ország keleti részén zajló fegyveres szembenállás tovább fokozza az országban uralkodó bizonytalanságot. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy az október 26-i parlamenti választásokon induló pártok és egyéni képviselőjelöltek a nemzeti közösségünk problémáival kapcsolatos konkrét cselekvési programokkal nem is állnak a választók elé.

Aggodalommal kell megállapítanunk, hogy az idei esztendő történései soha nem látott kihívások elé állítja közösségünket. A felismerhetetlenségig átalakultak azok a társadalmi keretek, amelyek a kisebbségi létet szabályozták az országban. A társulási megállapodás aláírásával ugyan Ukrajna az európai normák mellett tette le voksát, ennek ellenére azt látjuk, hogy a kisebbségi jogok egyre inkább szűkülnek: visszaszorulóban vannak nyelvhasználati jogaink, a tervezett közigazgatási reform keretében magyar többségű önkormányzatok szűnhetnek meg, veszélybe kerülhetnek oktatási intézményeink.

A tavaszi elnökválasztások alacsony részvételi aránya azt mutatja, hogy magyar közösségünk tagjai egyre inkább idegennek érzik maguk és családjaik számára azokat a folyamatokat, amelyek Ukrajnában zajlanak. Ennek függvényében mindenkinek önmagának kell eldönteni, hogy az előrehozott parlamenti választások során él-e alkotmányos állampolgári jogaival. A távolmaradás is egyfajta vélemény-nyilvánítás lehet, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania.

Arra kérünk mindenkit, ha mégis élni kíván alkotmányos jogával, hozzon bölcs döntést, és támogasson méltó jelöltet, tetteikben is európai normákat követő pártlistákat! Szervezetünk felhívja mindenki figyelmét, hogy döntése meghozatalakor ne adja szavazatát olyan jelöltre, aki politikai pályafutása során kisebbségellenes intézkedéseket hozott vagy hozna, olyan jelöltre, aki szélsőséges, antidemokratikus nézeteket vall.

Szervezetünket aggasztja, hogy a meghirdetett tűzszünet ellenére Kelet-Ukrajnában tovább ropognak a fegyverek, és fennáll annak veszélye, hogy további magyar fiatalok veszítik életüket ebben az értelmetlen háborúban. Követeljük a konfliktus mielőbbi békés rendezését, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy egy ma még felmérhetetlen gazdasági, politikai és erkölcsi káosz kerekedik felül Ukrajnában”.

A közlemény kitér a magyar-magyar kapcsolatokra, az UMDSZ és a magyar kormány viszonyára is. Megjegyzi, hogy bár a „közelmúltban számos személyi akadály elhárult a kárpátaljai magyar-magyar, illetve a magyar kormány-UMDSZ párbeszéd elindításának útjából, nem került sor látványos elmozdulásra sem az intézményesített kapcsolatfelvétel, sem a nemzeti együttműködési rendszerbe való bevonása terén. Azzal, hogy a hivatalos Budapest továbbra is nemlétezőnek tekinti szövetségünket, tovább gyengíti a magyar érdekérvényesítés kárpátaljai pozícióit”.