Nemes Gábor;Bolla Tibor;Budapesti Közlekedési Vállalat;Egyesült Közlekedési Szakszervezet;túlórakeret;

2014-10-21 07:10:00

Túlóraháború a BKV-nál

Újabb szakaszába lépett a BKV és az Egyesült Közlekedési Szakszervezet közötti háború. Mint korábban közöltük a BKV "a dolgozók kérésére" hivatkozva a törvényes 300 órás túlórakeretet 480 órára emelné, ami a szakszervezet szerint nem más, mint a dolgozók kizsigerelése, ezért tiltakozott ellene, s törvénysértésért feljelenti a vállalatot. A múlt héten Bolla Tibor vezérigazgató válaszolt a szakszervezetnek, amelyből néhány sor - a cég közleményeként, név nélkül - nyilvánosságra került, teljes változata pedig a vállalat belső intranet hálózatán eljutott minden dolgozóhoz. 

A vezérigazgató a levélben azt írja: az érdekképviselet vezetőjének sajtóközleményében foglaltakkal ellentétben a járművezetők folyamatosan jelezték, hogy amennyiben erre lehetőség van, szívesen dolgoznának az alapórán felül.

Ennek érdekében (mely a munkáltatóra nézve nem csak előnyökkel jár, hiszen a túlóra miatt pótlékot kell fizetni) a munkavállaló kérésére, közösen módosítják a munkaszerződést, melyben a hatályos jogszabályok alapján a munkavállaló javára el lehet térni. 

Mivel mindez a munkavállaló kifejezett írásos kérésére és javára történik, társaságunk törvényesen és a jogszabályoknak megfelelően jár el. A BKV tehát a túlóra végzésére semmilyen körülmények között nem kényszeríti a munkavállalókat.

A munkáltató a pihenőidők tekintetében is maximálisan a törvényes keretek között működik, azonban - az EKSZ sajtókommunikációjának eredményeként, és kérésére - a BKV kész megvizsgálni a járművezetői túlórák csökkentésének, esetleges megszüntetésének lehetőségét, melynek következményeként értelemszerűen a dolgozók jövedelme is csökkenne. Ez esetben a munkavállalókat képviselő érdekképviseletnek sikerül elérni a dolgozók érdekeivel ellentétes alacsonyabb keresetet.

A BKV tehát arra törekszik, hogy a munkavállalók és a társaság érdekeinek megfelelően járjon el ebben a kérdésben is, jelen helyzetben azonban úgy látja, hogy a szakszervezet az érintett dolgozók kifejezett kérése ellenére kívánja a túlórák kiadását megszüntetni. Eddig Bolla Tibor vezérigazgató levele, és íme néhány részlet a szakszervezet válaszából:

Tisztelt Vezérigazgató Úr! Nagyon vissza kell fognom magam, hogy ne sértsem meg önt, azon állítások miatt, amelyeket megfogalmazott... Ugye, kedves vezérigazgató úr, nem gondolja komolyan, hogy mi a törvényes túlóráktól akarjuk megfosztani az önnek és a BKK-nak egyébként is végtelenül kiszolgáltatott munkavállalókat?...

Ön azt állítja a közleményében, hogy a dolgozók folyamatosan kérték az alapórán felüli túlórát. Ezzel szemben mi nyilvánosan, több tucatnyi nyomtatott újságban és elektronikus hírportálon megjelent cikkben leírtuk: nem az alapórán felüli, hanem az Mt. és a Kollektív szerződésben rögzített 300 óra feletti foglalkoztatás, a törvénytelen 480 óra kierőszakolását kifogásoljuk.

Határozottan visszautasítom, hogy az Egységes Közlekedési Szakszervezetre hárítsa a túlórák csökkentésének terhét, és annak következményét, a keresetek visszaesését! 

Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ön veszélybe sodorná munkavállalók százait azáltal, hogy a már jelenleg is kimerült dolgozókat tovább zsigereli, kihasználva azt a helyzetet, hogy nehéz körülmények között élnek, és a munkakörülményeik is jelentősen romlottak...

A túlfoglalkoztatás egyik következménye lehet a kimerült dolgozók közforgalomban felerősödő baleseti kockázata... Nem rabszolgaként kellene kezelni a kollégákat, hanem munkatársként, megfelelő bérezés mellett foglalkoztatni őket. Eddig a szakszervezet válasza, amelyet Nemes Gábor írt alá.

Az EKSZ elnökének kommentárja lapunknak: a 480 túlóra azt jelenti, hogy 12 helyett 15 hónapot kell dolgozniuk a sofőröknek egy évben. Ez borzasztóan megterhelő. A legtöbb járművezető azonban még így is vállalná, mert ezzel is nő a keresete.

Az elmúlt néhány évben ugyanis fokozatosan elvett tőlük a cég minden juttatást, megnyirbálták a kollektív szerződést, csökkentek a keresetek. Ezért ezeket az embereket a több pénz reményében könnyű rávenni arra, hogy dolgozzák halálra magukat.