Rónay Tamás;

Görögország;államfő;Nemzetközi Valutaalap;belpolitikai válság;Christine Lagarde;Alekszisz Tsziprasz;

2014-10-21 07:32:00

Újra megbetegedett a görög páciens?

Görögországban újra belpolitikai válság fenyeget. Ha a kormánynak nem sikerül konszenzusra jutnia a következő államfő személyéről, s nem szerzi meg jövő év februárjáig a honatyák kétharmadának támogatását, fel kell oszlatni a parlamentet, s új választást kell kiírni. Egy újabb görög belpolitikai válság az unió számára is súlyos következményekkel járna.

Görögországból sorra érkeztek a bizakodásra okot adó hírek. Rá is fért már az országra, hogy a hat évig tartó recesszió, a rekord mértékűre, 27 százalékosra nőtt recesszió után végre elkezdje látni a pislákoló fényt az alagút végén.

Egy uniós illetékes a Guardian szerint Görögországot - a válság kitörésekor - olyan pácienshez hasonlította, aki naponta elszív három doboz cigarettát, megiszik két üveg whiskeyt, és megeszik nyolc hotdogot.

Az athéni illetékesek azt közölték a Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel, hogy már egy évvel korábban, jövőre búcsút inthetnek a hitelprogramnak. Az ország az EU-tól és az IMF-től kapott összesen 240 milliárd eurós hitelt, az uniós segítség hatálya idén járhat le, az IMF-é elvileg 2016 márciusában. Ez volt a történelem legjelentősebb pénzügyi segítségnyújtása.

Gikasz Harduvelisz görög pénzügyminiszter Christine Lagarde-nak, a Valutaalap elnökének azt állította, hogy

Athénnak nincs szüksége további hitelre a washingtoni központú szervezettől. Antonisz Szamarasz szintén ezt közölte, miután másfél hete kormánya bizalmat kapott a parlamenttől, ugyanakkor azt állította, nem akarnak egyoldalú szakítást az IMF-fel.

A Valutaalap nem látja ennyire kedvezően Athén helyzetét. Bár az IMF is érdekelt abban, hogy Görögország kikerüljön védőszárnyai alól, már csak azért is, mert a tagállamok részéről egyre nagyobb nyomás alá helyezik a szervezetet: végre a fejlődő országokat támogassa, a Nemzetközi Valutaalap szerint a jövő évi görög költségvetésben 15 milliárd eurós lyuk tátong.

Christine Lagarde úgy vélte, a görögök csak azután lesznek képesek a saját lábukra állni, hogy újabb segélyért folyamodnak. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke úgy véli, főként az ország pénzintézeteinek helyzete adhat okot aggodalomra.

A rossz híreknek ezzel sem volt vége. Múlt hét közepén két napon át zuhantak a görög tőzsdemutatók. Az athéni börze, az Athex záróértéke szerdán 6,25 százalékkal esett úgy, hogy másfél órával a zárás előtt még több mint tíz százalékos mínuszban állt.

Az előző nap folyamán 5,70 százalékot esett a tőzsdemutató. A börze 8,1 milliárd eurót veszített, ami az ország GDP-jének 4,33 százaléka. Az index 900 pont alatt zárt, utoljára 2013 júliusában volt ilyen alacsony szinten.

Szintén az elmúlt hét szerdáján 2012 májusa óta a legnagyobb mértékben, 7,77 százalékra emelkedett a tíz éves görög kötvényhozam. Csak összehasonlításként: Silvio Berlusconi akkor bukott meg miniszterelnökként, amikor ugyanez a mutató elérte a kilenc százalékot.

A tőzsdéken tapasztalt visszaesés részben erre a bizonytalanságra vezethető vissza: szüksége van-e Athénnak további anyagi támogatásra, vagy sem? A másik ok belpolitikai természetű. A másfél héttel ezelőtti parlamenti bizalmi szavazás valójában afféle teszt volt Antonisz Szamarasz miniszterelnök részéről.

Eleve nem volt kétséges, hogy a kabinet bizalmat kap. A kérdés inkább az volt, hány honatya támogatja. Végül 155-en nyomták meg az igen gombot, ami ugyan bőven elég az Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) koalíciós munkájának folytatására, de ez a mandátumszám meg sem közelítette a 180-at.

Ennyi képviselő támogatására lenne szükség a jövő évi parlamenti elnökválasztáson, amikor lejár Karolosz Papuliasz megbízatása. Ha bármennyivel kevesebben is voksolnak a következő elnökjelöltre, akkor új választást kellene kiírni.

Azt pedig minden bizonnyal a közvélemény-kutatások éllovasa, az ellenzéki baloldali radikális Sziriza nyerné meg, amely elutasítja a Görögországban csak "memorandumnak" nevezett hitelmegállapodást.

Alekszisz Tsziprasz pártja a napokban megállapodást is kötött a Független Görögök nevű jobboldali tömörüléssel arról, bárkit jelöljenek is a kormánypártok következő államfőnek, személyét mindenképpen elutasítják. A hitelmegállapodást mereven elutasító két politikai erő ezzel egy későbbi, esetleges koalíciós együttműködés alapjait fektették le.

A piacok nagyon nem kedvelik a bizonytalanságot, amint ezt a zuhanó tőzsdemutatók is igazolták. Harduvelisz kormányfő hiába próbálta magyarázni azt, hogy az esés nincs összhangban a görög gazdaság teljesítményével, a befektetőket ezzel nem sikerült megnyugtatnia.

Csak az Európai Bizottság jelzései hoztak valamiféle (ki tudja, meddig tartó) kedvező fordulatot. A Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen kijelentette, akár véget ér majd az IMF és Görögország együttműködése, akár nem, Brüsszel továbbra sem veszi le vigyázó szemeit Athénról.

Sok függ attól, milyen eredménnyel zárul az Európai Központi Bank (EKB) stressztesztje. Eldől, mi lesz egy alapban tartott 11 milliárd eurós hitelrészlet sorsa: a bankok feltőkésítésére kell-e fordítani, vagy a költségvetés stabilizálására költhetik.

Alekszisz Tsziprasz, a Sziriza elnöke mindent megtesz azért, hogy valóra váljon álma, s előrehozott választást írjanak ki hazájában. A párt központi bizottsága előtt elhangzott beszédében múlt szombaton kifejtette, attól tart, hogy az utolsó pillanatban bizonyos "háttéralkuk" során mégis megállapodás születik a kormány és egyes ingadozó képviselők között.

"Nem az a lényeges, ki lesz az elnök. Arról van szó, hogy a kormánynak nincs demokratikus legitimációja, megengedhetetlen az, hogy még jobban tönkretegye az országot" - hangoztatta.