Szenzációs sejtátültetés: Újra jár a lebénult férfi

Publikálás dátuma
2014.10.21. 14:05
Forrás: Thinkstock
Áttörést jelentő sejtátültetés után járókeretbe kapaszkodva újra tud járni egy lengyel férfi, aki egy késes támadás után mellkastól lefelé megbénult - olvasható egy, a műtétről kedden megjelent tanulmányban.

A Cell Transplantation című, sejtbiológiai szaklapban közzétett tanulmány leírja, hogy az "áttörést jelentő" technikával a beteg orrának szaglósejtjeit (OEC) ültették be a gerincébe, ezzel "ideghidat" hoztak létre a károsodott gerincvelő két csonkja között. A műtétet lengyel sebészek végezték a londoni University College (UCL) neurológusai segítségével. 

A 40 éves Darek Fydika 2010-ben bénult meg, miután késsel többször hátba szúrták. Orvosai azt mondták, 19 hónapnyi intenzív fizioterápiás kezelés után már tudott néhány szándékos mozdulatot tenni és valamennyire érzékelte a lábát. Az angol csoportot vezető neurológus, Geoff Raisman úgy vélte, "Fydika újra járása nagyobb eredmény, mint az ember Holdra szállása".

Az OEC-sejtek teszik lehetővé, hogy a szaglórendszer idegrostjai folyamatosan megújuljanak. Két műtétet végeztek: az elsőnél eltávolították a beteg egyik szaglógumóját - ez az orrüreg legfelső részében, az agy homloki szélén elhelyezkedő páros szerv -, és szaglósejteket növesztettek laboratóriumban. Két héttel később beültették a mintegy 500 ezer sejtet a gerincoszlopba ott, ahol azt a késszúrások kettévágták, és amelyet csak vékony hegszövet tartott össze a jobb oldalon.

A sérülés alatt és fölött körülbelül száz mikroinjekciót adtak be. A beteg bokájáról négy vékony szövetcsíkot vettek, ezeket a gerincoszlop bal oldalán lévő nyolc milliméteres résre helyezték. A tudósok abban bíztak, hogy az OEC-sejtek lehetővé teszik a sérülés alatti és fölötti idegrostok közötti új kapcsolat kiépülését, így az átültetés hidat képez a sérült szakaszon.

A műtétek után Fidika korábbi mozgásprogramját a wroclawi Akron rehabilitációs központban folytatták. A programban hetente ötször napi öt órán át végzett gyakorlatokat. Három hónap után a beteg észrevette, hogy bal combja izmosodni kezdett. Az átültetés után hat hónappal tette meg első lépéseit, lábán sínekkel, két oldalt korlátokba kapaszkodva, a fizioterapeuta támogatásával.

A kezelést után két évvel a rehabilitációs központon kívül, járókerettel közlekedik. Hólyagja, bélrendszere működése felett is visszanyerte valamennyire az irányítást, és szexuálisan is helyrejött. "Valószínűnek tűnik, hogy egy nap teljesen önálló leszek" - vélte a páciens.

Az áttörésben része volt annak, hogy a beteg saját szaglósejtjeit ültethették át, tehát nem kellett a kilökődés veszélyével számolni, így nem volt szükség az immunrendszer reakcióját gyengítő gyógyszerekre sem.

Szerző
Frissítve: 2014.10.21. 20:03

Láthatatlan esernyő? - videó!

Publikálás dátuma
2014.10.20. 13:58
Forrás: Thinkstock
Már piacra kerülése előtt rendkívüli népszerűségnek örvend a víztaszító, mindössze nyéllel rendelkező "láthatatlan esernyő", amelyet egy kínai feltalálókból álló csoport gondolt ki az eső elleni védekezés új eszközéül.

Az Air Umbrella, vagyis levegőesernyő már nevében is utal a készülék működési mechanizmusára. A mindössze nyéllel rendelkező eszköz ugyanis a nyél tetején lévő lyukakból kifújt levegő segítségével tartja hordozóját szárazon: levegő kipréselésével egyfajta erőtér képződik, eltaszítva az esőcseppeket. 

Az Air Umbrella három típusban lesz kapható, várhatóan a jövő év végétől. A legkisebb, kifejezetten nőknek fejlesztett változat 30 centiméteres, 500 grammot nyom, eleme pedig 15 perces használatot tesz lehetővé. A hagyományos változat 50 centiméter hosszú, 800 grammot nyom és félórás esőtaszítást garantál. A harmadik típus különlegessége, hogy változtatható, 50-ről akár 80 centiméterig kitolható nagyságú, 850 grammos, eleme fél óráig tart ki. 

Az amerikai közösségi finanszírozási platformon, a Kickstarteren népszerűsített esernyő feltalálói szerint egyelőre kutatás-fejlesztési fázisban van, az ötlet ugyanakkor a jelek szerint már számos érdeklődőt megnyert magának. Az eredetileg 10 ezer dolláros felajánlásért a Kickstarterre feltett projektet hétfőig már csaknem 700 ember több mint 80 ezer dollárral támogatta. A végső fejlesztések további 10 hónapot vesznek igénybe, a legelső darabok így 2015 végén várhatók - jósolják a kelet-kínai Nanking városából származó fejlesztők.

Szerző

"Rögbilabda" a Szaturnusz egyik holdjában

Rögbilabdára emlékeztető kőmagot rejthet, vagy hullámok nyaldoshatják a Szaturnusz egyik holdjának belső szerkezetét - derül ki egy új tanulmányból.

A felszínén lévő hatalmas Herschel-kráter nyomán Halálcsillagnak - ezt a nevet viseli a Csillagok háborúja című filmsorozat űrállomása - becézett Mimasról szóló tanulmányt a Science magazinban közölték. Amerikai, francia és belga csillagászok a Szaturnusz gyűrűrendszerét és holdjait több mint tíz éve vizsgáló Cassini űrszonda által készített nagyfelbontású képekre alapozva végeztek számításokat a Mimasszal kapcsolatban. (A Szaturnusznak hatvankét ismert holdja van, ezek közül 53 kapott nevet a kutatóktól.)

A különböző szögekből készített felvételek alapján a kutatók elkészítették a hold részletes háromdimenziós modelljét, hogy nyomon követhessék az égitest rücskös felszínén kijelölt több száz referenciapont mozgását - ismertette a BBC News. A tanulmányt vezető Radwan Tajeddine, az amerikai Cornell Egyetem munkatársa szerint a Mimas alapos elemzése után arra jutottak, hogy az égitest a Föld Holdjához hasonló librációs mozgást - a keringése során megfigyelhető billegést - végez. (Holdunk tengelyforgási sebessége állandó, de keringése földközelben gyorsabb, földtávolban lassabb. Így hol a keleti, hol a nyugati pereméből látunk többet, ez a hosszúsági libráció).

A kutatók úgy vélték, hogy ezeket a finom billegéseket leszámítva a Mimas mindig ugyanazt azt arcát mutatja a Szaturnusz felé a keringése során. Számításaik összegzésekor azonban megállapították, hogy a Mimas felszíne hat kilométert mozog ide-oda. Ez igen erős billegést jelent egy kevesebb mint 400 kilométer átmérőjű hold esetében, sőt, valójában kétszer akkora, mint az egy szabályos, tömör szerkezetű, ekkora méretű és elliptikus pályával bíró hold esetében várható lenne.

"Ez volt az a pont, amikor egy jóval egzotikusabb belső szerkezet lehetőségéről kezdtünk gondolkodni" - mondta Tajeddine. A szakemberekben felmerült, hogy a Mimas talán jóval több egyszerű jég és kő alkotta égitestnél, amelynek a legtöbb bolygókutató gondolja. A kutatócsoport tagjaiban két lehetséges forgatókönyv fogalmazódott meg arról, hogy mi lehet a Mimas jégköpenye alatt. A szakemberek számításai azt sugallták, hogy a nagyfokú billegés oka egy 20-60 kilométer hosszúra "összepréselt" - hatalmas rögbi labdára emlékeztető - kőmag.

A másik elmélet szerint a holdnak normális, gömbölyű magja lehet, amelyet azonban felszín alatti "globális óceán" választ el a kéregtől. Ebben az esetben a "külső héj sokkal könnyebben tud mozogni, mivel nem kapcsolódik egy másik tömeghez". A két lehetőség közül Tajeddine a föld alatti óceán elméletet részesíti előnyben. "Amikor észleltük a billegést, az első dolog, ami eszünkbe jutott, az óceán volt" - magyarázta a szakember. Hozzátette: bármely teória igazolódjék is be, az biztos, hogy a Mimas jóval izgalmasabb kutatási tárggyá válik általa.

Szerző