Budapesti Közlekedési Központ;VT Arriva Kft.;járműrongálás;biztonsági kamerarendszer;tömegközlekedési járművek;

2014-10-22 07:10:00

Vandalizmus több keréken

Évente több mint 100 millió forintra is rúghat a tömegközlekedési járművekben okozott károk javításainak költsége - a szolgáltatók szerint ezeket az összegeket is inkább járműfejlesztésre költenék, ezért mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák a rongálási kedvet. Milyen eszközök állnak a közlekedési vállalatok rendelkezésére? Mit tehet a járművezető, ha rongáláson kap valakit? Fel vannak-e egyáltalán készítve az ilyen helyzetek kezelésére?

Sokunknak talán már fel sem tűnik, annyira hozzátartoznak a tömegközlekedés mindennapjaihoz: egy "kis" karc az üvegen, graffitik az üléshuzaton, firkák az üléstámlán - ha épp nincs nálunk olvasnivaló, olykor még a műanyagtámlákra mázolt szerelmes versek, sőt, egész naplóbejegyzések olvasgatásával is múlathatjuk az utazással töltött időt.

Mennyibe kerül a szolgáltatónak a rongálás? (2013/milllió/Ft)
Autóbuszok 12,5
Villamosok 18,5
Metró 25,1
HÉV 6,1
Volánbusz Zrt. 0,4
MÁV 200-210

Mégis gyakrabban fordulnak elő az "átlagutazó" számára értelmetlen firkálmányok vagy a sosem szűnő vandalizmus más nyomai: leszaggatott függönyök, az átláthatatlanságig karcolt ablaküveg vagy - belegondolva kissé komikusan hangzik - a távolsági buszok üléseinek keményszivacs fejtámláin olykor-olykor fellelhető harapásnyomok. Bár vandálok mindig is voltak, lesznek is, a

szolgáltatók több-kevesebb sikerrel igyekeznek visszaszorítani a rongálások gyakoriságát. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a graffitizés és más rongálások körülbelül az évezredforduló óta fordulnak elő "tömegesen", és jelentenek általános problémát.

Éppen ezért a szolgáltatók - a BKV Zrt., a VT-Arriva Kft., a Volánbusz Zrt. - jelentős többletköltségekkel kénytelenek számolni, a BKK szolgáltatóinak ugyanis szerződéses kötelezettsége a járművek tisztántartása - ha ezt nem teszik meg, kötbért kell fizetniük.

A rongálások elleni védekezés érdekében "folyamatosan teszteljük az újabb és újabb technikákat, hogy megőrizzük közlekedési eszközeink tisztaságát. Ráadásul az értelmetlenül okozott károk helyreállítására fordított összeg minden egyes forintját járműfejlesztésre, szolgáltatásaink javítására költhetnénk" - írta lapunk kérdésre a BKK.

Mégis hogyan lehet védekezni a rongálások ellen? Elvégre - legalábbis ma még - az nem megoldható, hogy minden buszon, minden villamos- vagy metrókocsiban hivatásos közlekedésőrök biztosítsák a rendet. A közlekedési vállalat szerint azonban már a "különleges, könnyen tisztítható bevonat és az üvegek karcmentes fóliázása" is visszatartó erőt jelenthet, amelyet először a Combino villamosokon alkalmaztak.

Hogy ennek mennyire van elrettentő hatása, kérdéses, ám az vitathatatlan, hogy használatukkal a firkálmányokat gyorsabban, hatékonyabban és mindenképpen olcsóbban el lehet távolítani. A védőfólia mellett nagyobb visszatartó erőt jelenthet a kamerák telepítése, amelyekkel jól megfigyelhető a járművek utastere.

A VT-Arriva Kft. például 270 autóbuszt üzemeltet Budapesten, melyek többségén működik a biztonsági kamerarendszer. Kérdés, hogy azokat figyeli-e valaki, vagy ha utólag visszanézik a felvételt, az mennyiben segíthet - a jelenleg hatályban lévő adatvédelmi törvény mellett - az elkövetők beazonosításában.

Mindemellett maga a járművezető tehet-e valamit akkor, ha az egyik utast rongáláson kapja? Felvetődhet a kérdés: vajon a buszsofőrök, villamosvezetők tudják-e, mit kell, mit szabad, és mit tilos tenniük egy ilyen helyzetben? A BKK tájékoztatása szerint a járművezetők is közbeléphetnek, sőt, "világos szabályok szerint" kötelesek is eljárni, ha tetten érnek egy firkáló, karcoló - ne adj' isten az üléstámlát harapdáló - utast.

"Kollégáinknak arra nincs lehetőségük, hogy az elkövetőket visszatartsák, a járművezetők rendszeres oktatásakor külön hangsúlyt helyezünk arra, hogyan kerüljék el kiélezett helyzetekben a fizikai konfliktust" - írja a BKK. Kérhetik viszont az utasok segítségét, valamint a FUTÁR-rendszeren keresztül azonnal hatósági intézkedést kezdeményezhetnek.

A közlekedési központ szerint az egyik legfontosabb tényező a megelőzésben mégis az, hogy "nem hagynak időt" a firkálások elterjedésére. A rongálások nyomait a bejelentést követően azonnal elvégzik, az autóbuszokat hetente átnézik, a villamosokat pedig naponta kétszer alkalommal is ellenőrzik.

"Ha menet közben olyan rombolást tapasztalunk, amely az utasok biztonságát veszélyeztetheti, kiállítjuk a járművet a forgalomból, és azonnal megkezdjük a javítást" - írják.

Mit tehet a járművezető?
A járművezetők részére a Forgalmi utasítás 87-es, "A jármű rongálása, beszennyezése" nevezetű passzusa ad részletes útmutatást a rongálásokkal kapcsolatban. Eszerint:
"Ha a járművezető a jármű rongálódását vagy beszennyeződését észleli, vagy arról értesítették, akkor az első alkalmas helyen meg kell állni, és meg kell győződni a rongálódás, illetve a szennyeződés mértékéről.
A rongálást vagy szennyezést okozó utas, továbbá legalább két tanú adatait fel kell jegyezni, és az eseményről a szolgálat végeztével jelentést kell írni. A kárt okozó utassal közölni kell, hogy a kártérítésről értesítést fog kapni. Ha a jármű rongálódásának következtében személyi sérülés történt, akkor a személyi sérülésre vonatkozó szabályozás szerint kell eljárni.
Ha a jármű rongálódása olyan mértékű, hogy az utasok szállítása biztonságosan tovább nem végezhető, akkor az utasokat le kell szállítani, és a járművel a végállomásig kell közlekedni, ahol intézkedést kell tenni a rongálódás kijavítására, vagy a jármű telephelyre történő beállítására.
Ha a jármű szennyezettsége olyan (undort keltő), hogy az utasok szállítása nem engedhető meg (a szennyezés az utasokra átterjedhet), akkor az utasokat le kell szállítani, és a járművel a végállomásig kell közlekedni, ahol intézkedést kell tenni a takarításra, vagy a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserétől intézkedést kell kérni a jármű telephelyre történő beállítására."