- Vandalizmus több keréken

Sokunknak talán már fel sem tűnik, annyira hozzátartoznak a tömegközlekedés mindennapjaihoz: egy "kis" karc az üvegen, graffitik az üléshuzaton, firkák az üléstámlán - ha épp nincs nálunk olvasnivaló, olykor még a műanyagtámlákra mázolt szerelmes versek, sőt, egész naplóbejegyzések olvasgatásával is múlathatjuk az utazással töltött időt.

Mégis gyakrabban fordulnak elő az "átlagutazó" számára értelmetlen firkálmányok vagy a sosem szűnő vandalizmus más nyomai: leszaggatott függönyök, az átláthatatlanságig karcolt ablaküveg vagy - belegondolva kissé komikusan hangzik - a távolsági buszok üléseinek keményszivacs fejtámláin olykor-olykor fellelhető harapásnyomok. Bár vandálok mindig is voltak, lesznek is, a

szolgáltatók több-kevesebb sikerrel igyekeznek visszaszorítani a rongálások gyakoriságát. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a graffitizés és más rongálások körülbelül az évezredforduló óta fordulnak elő "tömegesen", és jelentenek általános problémát.

Éppen ezért a szolgáltatók - a BKV Zrt., a VT-Arriva Kft., a Volánbusz Zrt. - jelentős többletköltségekkel kénytelenek számolni, a BKK szolgáltatóinak ugyanis szerződéses kötelezettsége a járművek tisztántartása - ha ezt nem teszik meg, kötbért kell fizetniük.

A rongálások elleni védekezés érdekében "folyamatosan teszteljük az újabb és újabb technikákat, hogy megőrizzük közlekedési eszközeink tisztaságát. Ráadásul az értelmetlenül okozott károk helyreállítására fordított összeg minden egyes forintját járműfejlesztésre, szolgáltatásaink javítására költhetnénk" - írta lapunk kérdésre a BKK.

Mégis hogyan lehet védekezni a rongálások ellen? Elvégre - legalábbis ma még - az nem megoldható, hogy minden buszon, minden villamos- vagy metrókocsiban hivatásos közlekedésőrök biztosítsák a rendet. A közlekedési vállalat szerint azonban már a "különleges, könnyen tisztítható bevonat és az üvegek karcmentes fóliázása" is visszatartó erőt jelenthet, amelyet először a Combino villamosokon alkalmaztak.

Hogy ennek mennyire van elrettentő hatása, kérdéses, ám az vitathatatlan, hogy használatukkal a firkálmányokat gyorsabban, hatékonyabban és mindenképpen olcsóbban el lehet távolítani. A védőfólia mellett nagyobb visszatartó erőt jelenthet a kamerák telepítése, amelyekkel jól megfigyelhető a járművek utastere.

A VT-Arriva Kft. például 270 autóbuszt üzemeltet Budapesten, melyek többségén működik a biztonsági kamerarendszer. Kérdés, hogy azokat figyeli-e valaki, vagy ha utólag visszanézik a felvételt, az mennyiben segíthet - a jelenleg hatályban lévő adatvédelmi törvény mellett - az elkövetők beazonosításában.

Mindemellett maga a járművezető tehet-e valamit akkor, ha az egyik utast rongáláson kapja? Felvetődhet a kérdés: vajon a buszsofőrök, villamosvezetők tudják-e, mit kell, mit szabad, és mit tilos tenniük egy ilyen helyzetben? A BKK tájékoztatása szerint a járművezetők is közbeléphetnek, sőt, "világos szabályok szerint" kötelesek is eljárni, ha tetten érnek egy firkáló, karcoló - ne adj' isten az üléstámlát harapdáló - utast.

"Kollégáinknak arra nincs lehetőségük, hogy az elkövetőket visszatartsák, a járművezetők rendszeres oktatásakor külön hangsúlyt helyezünk arra, hogyan kerüljék el kiélezett helyzetekben a fizikai konfliktust" - írja a BKK. Kérhetik viszont az utasok segítségét, valamint a FUTÁR-rendszeren keresztül azonnal hatósági intézkedést kezdeményezhetnek.

A közlekedési központ szerint az egyik legfontosabb tényező a megelőzésben mégis az, hogy "nem hagynak időt" a firkálások elterjedésére. A rongálások nyomait a bejelentést követően azonnal elvégzik, az autóbuszokat hetente átnézik, a villamosokat pedig naponta kétszer alkalommal is ellenőrzik.

"Ha menet közben olyan rombolást tapasztalunk, amely az utasok biztonságát veszélyeztetheti, kiállítjuk a járművet a forgalomból, és azonnal megkezdjük a javítást" - írják.