Változások az otthoni pálinkafőzésben

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték. 

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie.  

A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg. 

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják - olvasható a részletes indoklásban.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodóknak ugyanakkor az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kellene nyújtaniuk - olvasható a javaslatban. 

A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a tömény szeszek differenciált adómértéke miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az alkoholos italokkal egészülne ki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, kikerülnek ugyanakkor az adóköteles cukrozott termékek köréből azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Az indoklás szerint az európai uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a forint/euró árfolyam változása miatt emelkedik a fűtőolaj és a targoncagáz adója, a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmények pedig csökkennek.

Szerző

Jogerős az elsőfokú ítélet a Budapest Autófinanszírozási Zrt. ügyében

Publikálás dátuma
2014.10.21. 17:17
Fotó: Thinkstock
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában helybenhagyta a Budapest Autófinanszírozási Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.

A felperes pénzintézet fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, mert álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta indokolási kötelezettségét. A tanácselnök a határozat kihirdetésekor ugyanakkor hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság részletesen indokolta határozatát, mulasztás csak akkor történt volna, ha nem állapítható meg, mire alapozta ítéletét.  

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság értelmezése helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései tisztességtelenek és érvénytelenek. A másodfokú bíróság kiegészítette az ítéletet. Álláspontja szerint az általános szerződési feltételek nem érthetőek, így nem felelnek meg az egyértelműség és átláthatóság elvének.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a pénzintézeti eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és 605 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a társaságot. Végül a tanácselnök kiemelte: a részleges érvénytelenség lehetősége kizárt jelen perben.

A Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos perében november 4-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokú bíróság.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. A felperes álláspontja szerint természetes az a követelmény, hogy  a bankok általános szerződési feltételei tisztességesek legyenek,  azonban a nyáron hatályba lépett devizahiteles jogszabály 10 évre visszamenőleg követel meg olyan elveket, amelyeket a jogalkotó még csak most rögzített törvényben.

A pénzintézet jogi képviselője fellebbezésében sérelmezte továbbá, hogy nincs lehetőség a szerződéses kikötések tisztességességének teljes körű bizonyítására az egyedi ügyletek vizsgálata nélkül, így a fegyveregyenlőség elve nem érvényesül. 

Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor úgy véli, az egyedileg megtárgyalt szerződések nem képezik jelen per tárgyát, így a felperes semmilyen bizonyítási lehetőségtől nincsen elzárva. A magyar állam nem nyújtott be külön fellebbezést, ellenkérelmében a bíróságot viszont arra kérte, adjon helyt az elsőfokú ítéletnek, mivel az alperes álláspontja szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a társaság szerződéses kikötései tisztességtelenek.

Szerző

Jogerős az elsőfokú ítélet az IMPULS-Leasing ügyében

Publikálás dátuma
2014.10.21. 16:28
Fotó: Thinkstock
A magyar állam elállt a fellebbezéstől, így - miután a pénzügyi vállalkozás nem nyújtott be fellebbezést - jogerős az IMPULS-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. ügyében szeptemberben kihirdetett elsőfokú ítélet, amely szerint a pénzintézet általános szerződési feltételei érvénytelenek és tisztességtelenek.

A magyar állam az elsőfokú ítélet egyik indoklási pontjára hivatkozva fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla kedden tárgyalta volna másodfokon a pénzügyi intézmény keresetét, azonban a magyar állam időközben visszavonta fellebbezését.

A jogszabály értelmében így az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedik.

Szerző