Károly király folyó hó 21-én, pénteken, Sopronba megérkezett. A magyar kormány álláspontja e váratlan eseménnyel szemben az, hogy Károly király az 1920. évi I. tc. értelmében jelenleg az uralkodói jogok gyakorlását Magyarországon át nem veheti és ismét el kell hagynia az ország területét.
A kormány a szükséges intézkedéseket megtette.
(Győr, október 22.) Károly király kíséretével ma délelőtt Sopronból ideérkezett és délután 3 órakor tovább utazott Komárom felé. A király kíséretében van Ostenburg őrnagy is. Kíséretét alkotja továbbá két osztrák század. Győr és Komárom között a királynak és kíséretének vonatát föltartóztatták és a vonat jelenleg ott vesztegel.
Kormánynyilatkozat IV. Károly visszatéréséről
A magyar kormány egyik tagja nyilatkozott ma a „Magyar Távirati Iroda" munkatársa előtt a jelenlegi helyzetről, amely Károly király újabb megérkezése következtében állott elő.
— Ez a meggondolatlan lépés — úgymond — kétségtelenül súlyos helyzetbe sodorta az országot. A magyar kormány az ország függetlenségének a trianoni szerződésben történt biztosítása óta most jutott először abba a helyzetbe, hogy külügyi tekintetben konkrét eredményeket hozhatott az országnak. Most következett be az az időpont, amidőn súlyos megpróbáltatások után végre jobb reménységgel nézhetünk a jövő elé. Most jutott el a nyugat-magyarországi kérdés abba a stádiumba, amidőn Sopronnak Magyarországnál való megmaradását egységes és erőteljes nemzeti állásfoglalással végérvényesen biztosíthattuk volna. Most jutott végre a belpolitikai helyzet is abba az érési stádiumba, amidőn minden jobb belátású politikus belátta egységes párt, egységes közvélemény és gyakorlati kormányprogram szükségességét, úgy hogy ellenségeink előtt is kétségtelennek látszott, hogy Magyarország a konszolidálódás és megerősödés útján hatalmas lépésekkel halad előre.
Bombaként hatott ebben a politikailag legalkalmatlanabb időpontban a húsvéti puccs megismétlése.
Nemcsak a szabad királyválasztók tábora zúdult föl természetszerűen ezzel a könnyelmű, elhamarkodott lépéssel szemben, hanem a legitimitás hívei is valósággal kétségbe vannak esve, mert Magyarországon nincs józan belátású ember, aki ezt a kardinális fontosságú kérdést bármiféle csínnyel megoldhatónak tartaná.
Az ország érdekeinek és a nemzet közvéleményének fölismerése alapján a kormány teljesen egységes volt mindjárt az első pillanatban, hogy mi a kötelessége a nemzettel, sőt magával a királlyal szemben is.
A kormány haladéktalanul megtett minden intézkedést, amely az ország belső békéjének és külső biztonságának megóvása szempontjából szükségesnek látszott.
Népszava 1921. október 23.