Soros: 20 milliárd dollár kellene Ukrajnának

Európának anyagiakkal is segítenie kell Ukrajnát, mert ha az ország pénzügyileg összeomlik, annak messzemenő geopolitikai következményei lesznek - mondta Soros György csütörtökön Brüsszelben egy politikai elemző műhely rendezvényén.

A magyar származású amerikai üzletember, aki alapítványt finanszíroz a nyitott társadalom eszméjének terjesztésére, a Nemzetközi Válságcsoport nevű nonprofit szervezet tanácskozásán vett részt. Megítélése szerint Ukrajnának jelenleg mintegy 20 milliárd dollárra lenne szüksége, és az EU-nak segítenie kell, meg kell előznie Ukrajna pénzügyi összeomlását.

Az ukrán válság kialakulásának okairól Soros - a rendezvény egyik orosz résztvevőjének a felvetésére - elismerte, hogy azokban nem csupán Oroszország, hanem az EU magatartása is szerepet játszott. E szerepek azonban szerinte korántsem azonosak: az általa illiberálisnak, sőt maffiaállamnak minősített Oroszország erőpolitikát alkalmaz, és Ukrajna destabilizálására törekszik, míg az EU abban hibázott, hogy nem érzékelte eléggé az EU-ukrán közeledéssel szembeni törekvéseket, és "alvajáróként" besétált annak az EU-ukrán társulási megállapodásnak a csapdájába, amely "túl keveset kínált Ukrajnának, miközben túl sokat követelt tőle". 

A kijevi Majdan, az új Ukrajnát megjelenítő, Európa-barát fiatalok lázadása mindenkit meglepett, és az eseményeket nem várt irányba fordította - értelmezte az ukrajnai válságfolyamatot Soros György. Szerinte a Majdan, vagyis az Európát választó "új Ukrajna" elkötelezettebb a nyitott társadalom eszméje mellett, mint maga az Európai Unió. Az EU-t - mint mondta - a nemzetközi kormányzás kudarcos kísérletének tekinti. Azt azonban elismeri, hogy az erő uralmát képviselő Oroszországgal szemben az unió mutathatja fel a jogállamisági alternatívát.

Szerző

A jogállamiság felé terelné Kínát a kommunista párt

A kormányzás alapelveként határozták meg a jog uralmát és az alkotmány mindenhatóságát a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának negyedik plenáris ülésén, amely csütörtökön fejezte be munkáját - erről a négynapos értekezlet után kiadott közlemény és a kapcsolódó kommentárok számoltak be csütörtökön.

A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez - mint fogalmaztak - szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.

A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe.

Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek. A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett "törvénytisztelő kormány" felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a "törvényekre alapuló társadalom" felépítését. A kiadott pártdokumentum "kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot" említ.

Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni. Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a "törvény nevében", a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva.

Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még - egyes személyi kérdéseken túl - milyen ügyek voltak napirenden. Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.

Szerző

Ismét dzsihadistákat támadott a francia légierő

Franciaország csütörtökön bejelentette, hogy újabb két légicsapást hajtott végre a dzsihadisták állásai ellen Irakban, s ezzel hatra emelkedett az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni francia beavatkozások száma.

Francois Hollande francia elnök délelőtt közölte, hogy újabb csapást mértek a francia erők az IÁ ellen, s az elérte a célját. Az elnöki hivatal pontosítása szerint a Rafale vadászgépek a dzsihadisták egyik felfegyverzett járművét lőtték ki Moszultól északkeletre. Reggel a francia vezérkar pedig azt közölte, hogy szerdán egy olyan dzsihadistákból álló csoportra nyitottak tüzet a francia bombázók Irak északi részén, amely az iraki erők hadállásait támadta. 

Ezzel a két csapással hatra emelkedett a francia beavatkozások száma, amelyek szeptember közepén kezdődtek Irakban. Ebből csak négyet az elmúlt egy hétben hajtott végre a francia légierő. 

A francia erők az Egyesült Arab Emírségekből indítják a támadásaikat, ahol kilenc Rafale típusú vadászgépet, egy C135 típusú légi utántöltő repülőgépet és egy Atlantique 2 típusú haditengerészeti járőrgépet állomásoztatnak.

Szerző