A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez - mint fogalmaztak - szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.
A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe.
Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek. A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett "törvénytisztelő kormány" felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a "törvényekre alapuló társadalom" felépítését. A kiadott pártdokumentum "kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot" említ.
Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni. Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a "törvény nevében", a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva.
Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még - egyes személyi kérdéseken túl - milyen ügyek voltak napirenden. Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.