Előfizetés

Hitler és Mussolini mosolyoghat ránk kávézás közben?

Publikálás dátuma
2014.10.23. 20:37
Forrás: Keystone/Getty Images
Hitler és Mussolini képmásával díszített kávétejszín-kapszulákkal szolgáltak fel kávét éttermekben és kávéházakban a hét első napjaiban Svájc német ajkú részén - írta az atv.hu a Magyar Távirati Irodára hivatkozva. A fasiszta diktátorok feltűnése a tejszínkapszulákon botrányt okozott a vendégek körében, ezért a forgalmazó szerdán visszavonta a terméket és megszakított minden kapcsolatot a szállítóval.

A botrányt kavaró kávétejszínt a Migros egyik leányvállalata, az Elsa forgalmazta, abból a szupermarketek polcaira nem került. A Migros szóvivője azt mondta az sda svájci hírügynökségnek, hogy a kifogásolt csomagolású kávétejszínt komolyabb ellenőrzés nélkül vették át.

A gyártó, a Karo-Versand GmbH azzal védekezik, hogy a fasiszta vezérek képmása egy gyűjtők számára már két éve elérhető, szivarmárkákról szóló képsorozat részeként, a szivargyűrű dekorációjaként került a tejszínes dobozkák fedőfóliájára.

Peter Wälchli cégfőnök értetlenkedésének adott hangot a "médiafelhajtás" miatt. Szerinte igaz ugyan, hogy Hitler és Mussolini alatt "borzalmas dolgok történtek", de azok is a történelem részét képezik, másfelől napjainkban is történnek borzalmak, Szíriában például embereket fejeznek le.

A nagy svájci konszern, a Migros elfogadhatatlannak nevezte ezt az érvelést és szerda délután bejelentette, hogy azonnali hatállyal megszakít minden kapcsolatot a Karóval. Közben a szállító is bejelentette, hogy nem gyártanak többet a hitleres kávétejszínből.

A két fasiszta diktátor képmása összesen 1200 kávétejszínes kapszulán tűnhetett fel svájci vendéglőkben.

A teljes cikket itt olvashatja.

Soros: 20 milliárd dollár kellene Ukrajnának

Európának anyagiakkal is segítenie kell Ukrajnát, mert ha az ország pénzügyileg összeomlik, annak messzemenő geopolitikai következményei lesznek - mondta Soros György csütörtökön Brüsszelben egy politikai elemző műhely rendezvényén.

A magyar származású amerikai üzletember, aki alapítványt finanszíroz a nyitott társadalom eszméjének terjesztésére, a Nemzetközi Válságcsoport nevű nonprofit szervezet tanácskozásán vett részt. Megítélése szerint Ukrajnának jelenleg mintegy 20 milliárd dollárra lenne szüksége, és az EU-nak segítenie kell, meg kell előznie Ukrajna pénzügyi összeomlását.

Az ukrán válság kialakulásának okairól Soros - a rendezvény egyik orosz résztvevőjének a felvetésére - elismerte, hogy azokban nem csupán Oroszország, hanem az EU magatartása is szerepet játszott. E szerepek azonban szerinte korántsem azonosak: az általa illiberálisnak, sőt maffiaállamnak minősített Oroszország erőpolitikát alkalmaz, és Ukrajna destabilizálására törekszik, míg az EU abban hibázott, hogy nem érzékelte eléggé az EU-ukrán közeledéssel szembeni törekvéseket, és "alvajáróként" besétált annak az EU-ukrán társulási megállapodásnak a csapdájába, amely "túl keveset kínált Ukrajnának, miközben túl sokat követelt tőle". 

A kijevi Majdan, az új Ukrajnát megjelenítő, Európa-barát fiatalok lázadása mindenkit meglepett, és az eseményeket nem várt irányba fordította - értelmezte az ukrajnai válságfolyamatot Soros György. Szerinte a Majdan, vagyis az Európát választó "új Ukrajna" elkötelezettebb a nyitott társadalom eszméje mellett, mint maga az Európai Unió. Az EU-t - mint mondta - a nemzetközi kormányzás kudarcos kísérletének tekinti. Azt azonban elismeri, hogy az erő uralmát képviselő Oroszországgal szemben az unió mutathatja fel a jogállamisági alternatívát.

A jogállamiság felé terelné Kínát a kommunista párt

A kormányzás alapelveként határozták meg a jog uralmát és az alkotmány mindenhatóságát a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának negyedik plenáris ülésén, amely csütörtökön fejezte be munkáját - erről a négynapos értekezlet után kiadott közlemény és a kapcsolódó kommentárok számoltak be csütörtökön.

A kormányzó párt most először tűzte napirendre a jogállamiság kérdését, és most először foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve annak ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez - mint fogalmaztak - szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.

A pártvezetés döntött arról is, hogy a jövőben bírálatra és büntetésre számíthatnak mindazok, akik valamilyen módon be akarnak avatkozni egyes bírósági ügyekbe, és nem lehet szó az ítéletek jogellenes mérsékléséről sem. A bírók és az ügyészek életük végéig felelősségre vonhatók lesznek, a nyilvánosságot pedig be fogják vonni az eljárások menetébe.

Külön intézményi hálózatot kapnak a közérdekű peres ügyek. A központi bizottság sürgetőnek nevezte az úgynevezett "törvénytisztelő kormány" felépítését, az igazságügyi rendszer hitelességének javítását, a lakosság jogtudatosságának elősegítését, egy, a "törvényekre alapuló társadalom" felépítését. A kiadott pártdokumentum "kínai sajátosságokkal rendelkező szocialista jogállamiságot" említ.

Megfigyelők a központi bizottsági ülés tematikája mögött egyértelműen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök szándékait vélik felfedezni. Hszi már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a "törvény nevében", a jog tekintélyét sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva.

Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy a plénum határozata milyen hatékonysággal érvényesül majd a gyakorlatban, s egyelőre azt sem tudni, hogy a zárt ajtók mögött még - egyes személyi kérdéseken túl - milyen ügyek voltak napirenden. Az esemény a kínai belpolitika legjelentősebbjei közé tartozik. A KKP 18. központi bizottságának 205 tagja és 171 póttagja van, a mostani volt a negyedik plenáris ülése. A harmadikat tavaly novemberben tartották, központi témája a reform iránya volt.