Magyar természetfotós sikere

Publikálás dátuma
2014.10.24. 07:41
Fotó: Máté Bence
Nagy Göncöl című felvételével Máté Bence természetfotós nyerte meg a BBC Wildlife magazin és a londoni Természettudományi Múzeum világversenyének madarakat ábrázoló kategóriáját. Máté Bence az első magyar, aki a legjobb lett ebben a kategóriában. Képeit korábban már négy alkalommal is díjazták a pályázaton, amely az idén ünnepli 50. évfordulóját. 

A magyar természetfotós úgy érezte, ebben az évben nem volt túl erős a kollekciója, ezért kis híján kihagyta a versenyt. Végül az utolsó nap mégis nevezett, de csak egyetlen fotót küldött be, mert nem akarta kihagyni a jubileumi pályázatot. A gémeket ábrázoló győztes felvétel elkészültének körülményeiről azt mondta: igazi technikai és etológiai kihívás volt. "Sokéves előkészület után, lesben 74 eltöltött éjszaka és rengeteg technikai kísérletezés eredménye ez a fotó."

Hozzátette, hogy a képet állványra helyezett fényképezőgéppel, kézzel készítette, nem pedig távirányítással. Mint mondta, a legkisebb fény- vagy hanghatással is elzavarta volna a szürke gémeket, amely az egyik legfélénkebb madár, ezért nehéz feladat volt a halszemobjektív perspektívájából egy méternél közelebbről fotózni őket. A pályázatra, amelynek fődíját az amerikai Michael "Nick" Nichols nyerte a Serengeti parkban készült felvételével (The Last Great Picture), amellyel a fekete-fehér képek kategóriájának első helyét is megszerezte, 90 országból 42 ezer nevezés érkezett.

A neves természetfotósokból álló 10 fős szakmai zsűri 18 kategóriában választotta ki a 100 legjobb felvételt, amelyeket október 24-étől a nagyközönség is megtekinthet a londoni Természettudományi Múzeumban. A kiállítás ezután Ausztráliában, Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Lengyelországban, Dél-Afrikában, Hollandiában, Nagy-Britannia 10 városában és az Egyesült Államokban is látható lesz.

Szerző

Döcög az uniós klímacsúcs

A német kormány szerint nehéz tárgyalások vezetnek a megállapodáshoz az Európai Unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról, és nem biztos, hogy sikerül határozni az ügyben a tegnap kezdődött kétnapos uniós csúcson. Egy név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő Berlinben újságíróknak hangsúlyozta, hogy Németország ambiciózus klímavédelmi célok vállalását pártolja és megállapodásra törekszik az EU állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozóján, de a sikerhez konstruktív hozzáállásra van szükség valamennyi fél részéről, mert sok a nyitott kérdés.

Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell döntenie, és nem elég részletkérdésekben egyetértésre jutnia, hanem a klíma- és energiastratégia egészéről kell megállapodni. A testület csomagot fogad el - vagy nem fogad el a 2020-2030 közötti időszakra szóló célokkal kapcsolatban.

Németország kész támogatni a gazdaságilag gyengébb tagállamokat az energiarendszerek modernizálásában, és akár a kötelező mértéket meghaladó előrelépést is vállal az éghajlatvédelmi célkitűzéseket illetően, de minden tagállamtól "méltányos hozzájárulást" vár el a közös erőfeszítésekhez - mondta a tisztségviselő.

Németország egyebek között a közösség emissziókereskedelmi rendszerének (ETS) keretében adhat támogatást más tagállamoknak, ugyanakkor a kibocsátási kvóták árát jelentősen emelni kell ahhoz, hogy az ETS kellő hatékonysággal működjön - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy minden tagállam helyzetét és lehetőségeit figyelembe kell venni a közös stratégia kidolgozásában, és utalt arra, hogy az utóbbi időszakban mindenekelőtt Lengyelország álláspontja tűnt nehezen összeegyeztethetőnek az Európai Bizottság tervezetével. Ugyanakkor a lengyel vezetés is komolyan törekszik a megállapodásra.

A brüsszeli bizottság javaslata szerint az EU-nak a jövő évtized végére - 1990-hez képest - 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden tagállam számára kötelező érvényű, kikényszeríthető célokat kellene meghatározni. A testület javaslata értelmében 2030-ra 27 százalékra kellene növelni a megújuló forrásból származó energia arányát az unió energiafelhasználásában.

Ambiciózus és bátor klíma-megállapodást szeretnének az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján a baloldali uniós állam- és kormányfők, akik Francois Hollande francia elnök meghívására délelőtt Párizsban egyeztettek. "Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésének nem újabb állomásnak, hanem mindenekelőtt Európa számára sikeres végpontnak kell lennie" - mondta a 12 baloldali vezető informális találkozója után a francia elnök a hivatalában tartott sajtótájékoztatón. Hollande a 2015 végén Párizsban tervezett klímakonferencia előtt "bátor kompromisszumra" kérte az uniós állam- és kormányfőket.

Szerző
Témák
EU klímacsúcs

Januárra kész a vakcina?

Publikálás dátuma
2014.10.24. 07:37
Mintákat vizsgál egy védőfelszerelésbe öltözött labororvos a fővárosi Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban. MTI Fotó: Beliczay Lás
Négyezer-kilencszáz ember halt eddig meg a főként Nyugat-Afrikában pusztító Ebola-járványban - tudatta az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az érintett országok egészségügyi hatóságai október 19-ig 9936 fertőzöttet regisztráltak, csaknem minden második - belehalt a vérzéses lázba. A tájékoztatás szerint a fertőzöttek között 443 egészségügyi dolgozó is van, közülük 244-en vesztették életüket. Januárban két kísérleti vakcinát is elkezdenek tesztelni.

A WHO szerdán közzétett jelentése szerint a járvány terjedését még mindig nem sikerült jelentősen lelassítani Nyugat-Afrikában. A legtöbben Guineában, Libériában és Sierra Leonéban vesztették életüket a vírus következtében. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugat-afrikai országokban nem jut ágy minden betegnek a járványügyi központokban, sok fertőzöttet ezért otthon kell kezelniük a rokonoknak. A legtöbb kórházi ágyra Libériában lenne szükség, ahol a betegeknek mindössze 23 százalékát kezelik egészségügyi létesítményekben. A WHO közölte, hogy a régióban összesen 4388 ágyat kellene létesíteni.

A vezető gyógyszergyártó vállalatok azt tervezik, hogy egyesítik erőfeszítéseiket az Ebola elleni védőoltás kidolgozásának felgyorsítására, és reményeik szerint jövőre már több millió vakcinát állítanak elő. A Johnson and Johnson amerikai társaság szerdán közölte, hogy jövőre legalább egymillió adagot állít elő kétlépcsős oltóanyagából, és már tárgyalt az együttműködésről a GlaxoSmithKline (GSK) brit céggel, amely a rivális vakcinán dolgozik. Az, hogy a súlyosan fertőző vérzéses láz elleni vakcina előállítása gazdaságos-e, még mindig nem világos, de a gyógyszeripari cégekre nagy nyomás nehezedik, hogy megoldást találjanak a nemzetközi egészségügyi válságra. Paul Stoffels, a Johnson and Johnson kutatásokért felelős vezetője szeirnt fontos, hogy több kísérleti vakcinát fejlesszenek addig, amíg nem lesz egyértelmű, hogy melyik hatásos. A jövőben a forrásokat az egyetlen egyértelműen hatásos oltóanyagra fordíthatják.

Andrew Witty, a GSK vezetője szerdán elmondta, hogy a héten Genfben szakértők megvitatják annak lehetőségeit, miként tudnának minden gyógyszeripari vállalatot bevonni az együttműködésbe, még azokat is, amelyek közvetlenül nem vesznek részt az Ebola elleni védőoltás fejlesztésében. A GSK és a NewLink Genetics által kifejlesztett védőoltások klinikai tesztjei folyamatban vannak, a Johnson and Johnson humántesztjei januárban indulnak. A GSK első védőoltása várhatóan az év végére készül el. Az amerikai vállalatok 200 millió dollárt költenek a program felgyorsítására. és azt tervezik, hogy január elejétől egészséges önkénteseken tesztelik a védőoltást Európában, az Egyesült Államokban és Afrikában.

Közben francia kutatók gyorstesztet fejlesztettek ki a betegség diagnosztizálására, amellyel a vírus kevesebb mint 15 perc alatt kimutatható - jelentette be kedden a francia atomenergetikai és alternatív energiaügyi bizottság (CEA). A terhességi teszthez hasonló vizsgálatot "külön műszer nélkül a helyszínen lehet majd elvégezni egy csepp vér, plazma vagy vizelet segítségével". A CEA kutatócsoportja által kifejlesztett tesztet a lyoni Jean Mérieux gyógyszeripari intézet legmagasabb biztonsági szintű laboratóriuma hagyta jóvá a jelenleg Nyugat-Afrikában terjedő fertőzésből származó mintáján. A termék a gyorstesztek legfőbb európai gyártójának számító Vedalab francia cégnek köszönhetően hamarosan forgalomba kerülhet.

A prototípussal már október végétől lehetséges lesz a klinikai tesztelés a gyakorlatban.A vírus jelenlegi diagnosztikai tesztelése több mint két órát vesz igénybe, és a levett mintából kizárólag laboratóriumi körülmények között lehetséges. A gyorsteszttel viszont lehetővé válik, hogy a fertőzött emberekhez a lehető leghamarabb diagnosztizálni lehessen a betegséget. Gyorsteszteken jelenleg több országban is dolgoznak, japán kutatók szeptemberben jelentették be, hogy módszerükkel fél óra alatt kimutatható a vérmintáról, tartalmaz-e vírust. Amerikai kutatók pedig olyan teszten dolgoznak, amely 10 perc alatt tudja majd diagnosztizálni a fertőzést.

A WHO bejelentette: reményei szerint Nyugat-Afrikában januárra sikerül tesztelnie két kísérleti Ebola-oltóanyagot, Libériában pedig két héten belül rendelkezésre állhat a vérszérum kezelés. Az ENSZ egészségügyi hivatalának célja, hogy Nyugat-Afrikában az év elején több mint 20 ezer egészségügyi dolgozón és a lakosságon megkezdjék a két vakcina tesztjét - a korábbi elképzeléseknél nagyobb készletből. A Vöröskereszt egy magas rangú tisztviselőjének reményei szerint a járvány négy-hat hónapon belül megfékezhető.

Szerdán Pekingben Elhadj As Sy, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold főtitkára az újságírókkal közölte: "a járvány terjedése megfelelő izolációval, az esetek jó kezelésével, és az elhunytak méltóságteljes és biztonságos eltemetésével állítható meg". Dr. Marie Paule Kieny, a WHO oltóanyag-kutató részlegének főigazgatója közölte: az első tízezer Ebola oltóanyagot szét lehetne osztani az újév első hónapjában. Kieny elismerte, sok még a "ha", és "még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy ez a vakcina nem fog működni". De, az egészségügyi szakember a hat hónappal ezelőtt elképzeltnél egy sokkal nagyobb szabású kísérletet vázolt fel.

Kieny - a BBC szerint - arról is beszámolt, hogy libériai használatra szérumot is kifejlesztettek az fertőzést túlélők véréből kivont antitestek felhasználásával.

Továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországon Ebola-járvány alakuljon ki, a vírus behurcolásának esélye is igen alacsony - mondta Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos szerdán a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban tartott sajtótájékoztatón. A szakember elmondta, elemezték az esetleges behurcolási útvonalakat, ezekre elkészítették a protokollokat, a szereplők, társhatóságok és egészségügyi intézmények felkészítése is megtörtént az elmúlt hetekben.

Kovács Attila megismételte, sérülékeny vírusról van szó, ami megfelelő higiénés környezetben hamar életképtelenné válik. Magyarországon a közegészségügyi állapotok és a kórházi ellátás feltételei is jóval magasabb szinten vannak, mint a szóban forgó nyugat-afrikai országokban, így ha esetleg előfordulna behurcolt eset, abból járvány nem alakulna ki. Hozzátette, az ország arra is felkészült, hogy hazahozzon egy esetlegesen Nyugat-Afrikában megfertőződött magyar állampolgárt, továbbá a kezelésre kijelölt Szent László Kórházban - a felkészülés keretében - minden nap szimulációs gyakorlatot tartanak. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az Európai Unió kiemelten kezeli a járvány elleni védekezést, a spanyolországi eseten kívül "éles helyzet" eddig nem volt a tagállamokban.

"Libériai vagyok, nem egy vírus"
Félelem, paranoia, tájékozatlanság és emberi ostobaság - ha az itt felsoroltak közül akár csak kettő is jelen van az emberek között, ott könnyedén gyökeret verhet és eluralkodhat a káosz. Az Ebola már az Egyesült Államokban is tömegével szedi áldozatait: na persze nem maga a vírus, hanem a körülötte kialakult hisztéria. Amióta a libériai-amerikai Thomas Duncant - aki szeptember 19-én utazott vissza Afrikából az Államokba - október 8-án Dallasban megölte az Ebola, egyre több, az USA-ban élő libériai embernek kell elszenvednie a betegség okozta pánik hatásait: származásuk miatt ugyanis gyakran magával a vírussal "azonosítják" őket.
"Libériából származol, ezért biztosan beteg vagy" - mondták az osztálytársai egy a nyugat-afrikai országból származó kislánynak egy amerikai iskolában. A kislány édesanyja, Shoana Solomon a Facebook-on tette közzé az iskolában tapasztalt helyzetet, nem sokkal később ismerősei több hasonló esetről számoltak be: Solomon nővérének lányát - aki kettőt tüsszentett az osztályteremben - a tanárok azon nyomban elkülönítették a többi gyerektől, édesanyját pedig arra kérték, hogy egy időre vegye ki őt az iskolából. A kislány sosem járt Libériában, ez azonban senkit nem érdekelt.
Washingtonban többen is beszámoltak arról, hogy pusztán a származásuk miatt munkaadóik többüket arra kérték, hogy "átmenetileg" ne járjanak be dolgozni, maradjanak inkább otthon. Alphonso Toweh libériai író pedig arról számolt be a Washington Post napilapnak, hogy a buszon vagy metrón utazva már nem is mer megszólalni, mert ha a körülötte lévők meghallják nyugat-afrikai akcentusát, "rögtön azt gondolják, hogy ebolás."
Solomon a brit Guardiannak nyilatkozva elmondta: megérti az amerikaiak aggodalmát. "Én magam is félek - mondta -, az Ebola valóban komoly dolog. De sokkal több megértésre lenne szükség. Ez a stigmatizáció már túl sok nekünk". A Nyugat-Afrikából származó emberekkel szembeni növekvő ellenérzés és a megbélyegzés visszaszorítása érdekében Solomon média-kampányt kezdeményezett, melynek szlogenje, "Libériai vagyok, nem vírus!" ("I am a Liberian, not a virus") egyre több helyen tűnik fel az utcákon és az internetes közösségi oldalakon. A kampány maga minden kétség nélkül becsülendő és tiszteletreméltó - ám mégis szomorú, hogy a XXI. század Amerikájában és azon kívül is szükség van rá.

Szerző