Előfizetés

Nem hagyja annyiban a Tilos

Publikálás dátuma
2014.10.24. 07:07
Fotó: Népszava
Felülvizsgálati kérelemmel fog élni a Tilos Rádió a médiahatóság döntése ellen, amellyel érvénytelenítette az adónak a 90,3 MHz-es közösségi frekvenciára kiírt pályázatra beadott anyagát. Mint Csabai Gábor, a Tilos Kulturális Alapítvány elnöke lapunknak jelezte, fellebbezni ugyan nem lehet a hatósági döntés ellen, de jövő szerdáig felülvizsgálati kérelemmel élhetnek, és - médiajogászokkal egyeztetve - ezt vélhetően meg is teszik.

Mint megírtuk, a Nemzeti Média- ás Hírközlési Hatóság (NMHH) a napokban lényegében azért érvénytelenítette a rádió pályázatát, mert a több mint 400 oldalas anyagukban nem szkennelték be a lapok hátsó, nem számozott üres oldalait. A hatóság egy banki kivonatot is elégtelennek tartott; azt kívánták elérni, hogy a rádió olyan - mint Csabai mondta, még banktisztviselők által sem nagyon ismert - konstrukcióban helyezze el a szükséges pénzt, amelyben a számla tulajdonosának semmi további rendelkezési joga nem lenne a saját pénzforgalmi számlája felett. Csabai szerint a pontosság kedvéért egy néhány éve frekvenciát nyert rádió banki kivonatának másolatát vitték el a pénzintézetbe, így végül kaptak is egy ugyanolyat, ám a papír ennek ellenére sem volt megfelelő a hatóságnak.

Pedig, mint Csabai kiemelte, pályázatuk a gyakran nehezen értelmezhető követelmények ellenére is precíz, alapos munka volt. A kiírás szerint azonban, ha a pályázót alaki hiba miatt utasítják el, az előzetesen befizetett pályázati díj felét kapja csak vissza. Ez a Tilos esetében másfél millió forint volt, vagyis lényegében most "elbuktak" 750 ezret.

Tiszta helyzetet teremtene az alapítvány elnöke szerint, ha a másik pályázó, a Gazdasági Rádió sem nyerne, mert akkor új pályázatot lehetne kiírni. Ha valóban lejárna a frekvencia-szerződésük, még 60 napos hosszabbításokkal élhetnek; már kérték is a novemberben lejáró műsorszolgáltatási szerződésük meghosszabbítását, amit időközben meg is kapták. Csabai szerint "nyilván felmerülhet a gondolat", hogy esetleg politikailag akarják elkaszálni a rádiót. "Ezt persze valójában nem tudhatom, de ha stukkert nyomnának a fejemhez, azt mondom: ez nem így van" - így Csabai, aki nem hiszi, hogy tényleg szó lehet erről.

Kapcsolódó
Üres oldalakat vár a Tilostól a médiahatóság

Sok helyen újravoksolhatnak

Publikálás dátuma
2014.10.24. 07:05
Ahol a Fidesz nem elégedett az eredménnyel, ott újra van dolguk a választási bizottságoknak FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Volt, ami lezárult, ám más esetekben tovább folytatódik a jogorvoslati eljárás az önkormányzati választási eredményekkel szemben. Újabb napokba kerülhet tehát, hogy a voksolásnak hivatalos eredménye legyen, s a megválasztott polgármesterek, illetve képviselőtestületek elfoglalhassák hivatalukat.

Nem kell megismételni Zugló 3-as számú egyéni választókerületében sem a képviselő-, sem pedig a polgármester-választást a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) szerdai, nem jogerős döntése értelmében. A testület így megváltoztatta a helyi választási bizottság (hvb) korábbi, ezzel ellentétes határozatát. Az FVB ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a kifogástevő a hvb-től korábban nem is kérte a polgármester-választás megismétlését, valamint azzal, hogy a képviselő-választás megsemmisítését és megismétlését nem megalapozott bizonyítékok alapján kérték.

Az ügy előzménye, hogy a XIV. kerületi 3-as számú egyéni választókerület két szavazókörében problémák voltak a szavazólapok kiadásával. Volt ahol a képviselő-jelölti szavazólap helyett két polgármester-jelöltit kaptak a választók, az egyik szavazókörben pedig a megjelentek számánál tízzel több polgármesteri szavazólapot találtak az urnákban. A zuglói hvb pénteken egyhangú döntéssel semmisítette meg a választókerület egyéni képviselő- és polgármester-választási eredményét, és november 9-re megismételt választást tűzött ki.

A határozatokkal szemben több fellebbezést is benyújtott Szigetvári Viktor, az Együtt-PM Szövetség társelnöke. Karácsony Gergely megválasztott zuglói polgármester - aki jelen volt az FVB ülésén - a hvb pénteki döntése miatt nem kapta meg eddig a kinevezéséről szóló dokumentumot a XIV. kerületi jegyzőtől. Az FBV döntése nyomán azonban, amennyiben az ellen nem nyújtanak be bírósági felülvizsgálati kérelmet, az Együtt-PM polgármestere elfoglalhatja hivatalát.

Ezzel szemben meg kell ismételni a polgármester-választást Ózdon, miután helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei területi választási bizottság (tvb) pénteki döntését. Fürjes Pál korábbi Fidesz-KDNP-s polgármester támadta ugyanis meg a hvb eredménymegállapító határozatát, többi között azt kifogásolva, hogy öttel kevesebb lebélyegezetlen és lebélyegezett szavazólapot találtak az urnákban, mint ahányan részt vettek a választáson az eredményjegyzőkönyv szerint. A Jobbik nyertes polgármestere, Janiczak Dávid korábban azt mondta, "bármi legyen is az ítélőtábla döntése, le tudjuk győzni a Fidesz-KDNP aljas munkát végző pártszövetségét".

Forrón is megismételtethetik a választást. Az eredmény ellen Varga Károly, a helyi ellenzék polgármester-jelöltje nyújtott be kifogást a hvb-hez, melyben többek között az Álátszó által leírt szabálytalanságokra hivatkozva sérelmezte, hogy a nagyszámú nyílt szavazás és a tömeges segítségkérés miatt súlyosan sérült a választás tisztasága. A hvb nem látta megalapozottnak a panaszt, ám a másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei tvb megsemmisítette a nemzetiségi és a polgármester-választás eredményét - írta óaz Átlátszó. Ha a döntés jogerőre emelkedik, november 9-én új választást kell tartani Forrón.

Aznap egyébként Érpatakon is újra szavazhatnak, miután a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta a Szabolcs megyei tvb határozatát. A polgármester-választást ugyan a jelenlegi polgármester, Orosz Mihály Zoltán nyerte - a 859 leadott érvényes szavazatból 337 rá esett -, de a kampány keretében történt polgármesteri ételosztás és falunap miatt többen is megóvták az eredményeket.

Egy győri szavazókörben is meg kell ismételni az október 12-ei önkormányzati választást - döntött a Győri Ítélőtábla. Ott mindössze három szavazólap érvényessége okoz bizonytalanságot, hiszen a korábban nyilvánosságra hozott, de a vesztésre álló jelölt által megtámadott eredmény alapján előbb a civil szervezet színeiben induló Bárány István - az első számlálás után 1196 voksot szerezve - egy szavazattal nyert, majd több ellenőrzést követően végül hárommal alulmaradt a fidesz-KDNP-s Morvay Lászlóval szemben.

Tovább folytatódik a rákospalotai polgármester-választás ügye is. Szerdán ugyanis a Fővárosi Ítélőtáblához fordult beadványával a Fidesz-KDNP, kifogásolva az FVB döntését, mely szerint mégsem kell megismételni a XV. kerületi voksolást. A hvb a múlt csütörtökön döntött az újabb szavazásról, mert úgy ítélték meg, Hajdu László, a DK megválasztott polgármestere megtévesztette a választókat azzal, hogy a baloldali pártok közös jelöltjeként tüntette fel magát több internetes oldalon, miközben hivatalosan csak a DK indította, a többi párt pedig csak támogatásáról biztosította.

Megbüntették a balos Tarjánt
Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át Nógrád megye önkormányzatának székhelye - döntöttek többségi szavazattal a testület alakuló ülésén szerdán. Az új megyei közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának tárgyalásakor Barna János fideszes alelnök javasolta a székhely áthelyezését.
Az újonnan megválasztott közgyűlési elnök, a szintén kormánypárti Skuczi Nándor viszont nem támogatta a javaslatot, és ezt kérte a közgyűlés tagjaitól is. Hosszan érvelt az "előkészítetlen, átgondolatlan" javaslat ellen, tíz perc tárgyalási szünetet kért, majd kétszer is szavazásra tette fel a kérdést; először kilencen, másodszor nyolcan szavaztak igennel.
Nógrád megye önkormányzatának képviselői nem politikai, hanem területi alapon voksoltak: öt Fidesz-KDNP-s mellett egy MSZP-s és két jobbikos politikus támogatta a balassagyarmati székhelyet. Az MTI által megkérdezett politikusok mindegyike cáfolta, hogy az áthelyezési javaslat hátterében az állna, hogy Salgótarjánban baloldali többségű önkormányzat nyert, valamennyien azt mondták, az ülésen elhangzott érvek miatt szavaztak így.

Ha koncepció van, bizonyíték minek

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.10.24. 07:03
Móra Veronikát szeptemberben Washingtonban fogadta Barack Obama elnök is FOTÓ: AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM HONLAPJA
Nem tudott pontos összeggel előállni a Kehi azzal kapcsolatban, hogy gyanújuk szerint mekkora értékben követett el jogszabálysértéseket az Ökotárs Alapítvány. A Kehi által összehívott sajtóbeszélgetésen arra sem sikerült választ kapni, tesznek-e újabb feljelentést, pedig szürreális eszközökkel is előálltak jelentésük "erősítése" érdekében. Az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint lehetetlen érdemben reagálni a "tényekkel alá nem támasztott" vádakra.

Lezárult a Kehi vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ügyében. A példátlan módon nyilvánosságra hozott jelentésből is kitűnik: a hivatal minden erejével azon volt, hogy teljesítse a Miniszterelnökség utasítását, s hatalmas korrupciós botrányt kerekítsen, mindez aligha jött össze. Gaál Szabolcs Barna Kehi-elnök szerdán tájékoztatta a kormányt arról, mit tartalmaz az NCTA-t vizsgáló jelentésük, ugyanezt a nyilvánossággal egy aznapi - Magyar Nemzetben közölt - cikkel szinte szó szerint megegyező közleményben tudatta. A Kehi szerint a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot.

Azt nem tették hozzá, hogy noha a megbízás eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta - szemezgetve a pályázatokból. Vagyis a Norvégiától érkező 36 milliárd forintnyi államilag kezelt támogatás elköltését nem ellenőrizék, az NCTA-ba jutó 4 milliárdból mintegy 500 millió forintnyi költést vizsgáltak. Ebből a Kehi szerint mintegy 200 millióra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat.

Kérdésünkre azt is elmondták: nem ilyen értékben, hanem valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" merült fel jogszabálysértés gyanúja: az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban 5 esetben költségvetési csalás, 8 esetben hűtlen kezelés, "egyes esetekben" pedig a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás. Pontos számot, illetve az ügyek konkrétumait nem mondtak. Arra pedig többszöri kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, a Kehi már tett-e, vagy tesz-e feljelentést ezekben az ügyekben. A hivatal egyik vezetője azzal állt elő: egy magánszemély már tett feljelentést, így lehet, hogy Kehire nincs is szükség.

A konkrét "bizonyítékokról" sem sikerült többet megtudni. Ám több, szövegkörnyezetéből kiragadott, vagy épp bizonyító erejűnek nem nevezhető levél- és jegyzőkönyvrészlettel igyekeztek meggyőzni a sajtót, hogy "nagyon csúnyán viselkedtek" az NCTA-t kezelő alapítványok, elsősorban az Ökotárs, amelyeknek jogalapja sem volt arra, hogy a norvég féllel egyetértésben, ám a magyar állam kihagyásával kezeljék a civileknek szánt forrásokat. Külön "vádpont" volt a Kehinek, hogy miután az NCTA két ciklusában egyetlen pályázatnál sem követeltek meg összeférhetetlenségi nyilatkozatot, minden pályázat és szerződés érvénytelen.

A vizsgálat szerint az Ökotárs döntéshozatali eljárásával volt a legnagyobb probléma. A vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezetnél kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között - ezért is érvénytelenek a már elbírált pályázatok. Ráadásul "számos esetben" - konkrét példát nem ismertettek - indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, befolyásolva a pályázók esélyeit. A vizsgálat legsúlyosabb megállapítása az elszámolásokra vonatkozik.

Itt olyan ügyeket "tártak fel", melyekben nem támogatható költségek elszámolására, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzésére, szerződések visszadátumozására, szabálytalan költségátcsoportosításra és a megvalósítási határidő túllépésére bukkantak, továbbá arra, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták.

A Kehi szerint az Ökotárs mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket a civilek önerejének biztosítására, s a kölcsönök után kamatot is felszámított. Azt anem vizsgálták, hogy a kölcsön egy PSZÁF-állásfoglalás szerint nem minősül hitelezésnek, mert - mint a Kehi egyik vezetője elmondta - ez idevágó dokumentumot az Ökotárs nem adta át. A jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt ugyanakkor a Kehi már korábban feljelentést tett, tart a nyomozás, az NCTA-t kezelő négy alapítvány adószámát is felfüggesztették.

A Kehi azt fájlalta leginkább, hogy vizsgálatuk során a pályázatkezelésben közreműködő szervezetek nem voltak együttműködőek. "Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - írták. Emellett valószínűsíthető, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették, más, szükséges dokumentumokat pedig utólag gyártottak le - tették hozzá.

Noha az "eredménnyel" aligha elégedett a kormány, Lázár János szerint a Kehi-jelentés "egyértelműen azt bizonyítja: a pénzek osztását végző Ökotárs és más alapítványok visszaéltek a norvég kormány bizalmával". Ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter új megállapodásról tárgyalna a norvégokkal. Szerdán Szabó László külügyi államtitkár berendelte Tove Skarsteint norvég nagykövetet és átadta neki a Kehi-jelentés angol leiratát.

Móra: "lehetetlen érdemben reagálni"
"Nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni általánosságokban megfogalmazott, tényekkel alá nem támasztott vádakra. Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben" - monda Móra Veronika az MTI-nek.
Az Ökotárs igazgatója szerint a Kehi vizsgálati anyaga nem is nevezhető igazából jelentésnek, mert abban konkrétumok vannak és nem szerepelnek olyanok, hogy "előfordult az is", "megtörtént az is", illetve "volt olyan eset is".
Móra elmondta, csak a sajtóból és a kormány honlapjáról értesültek a vizsgálat lezárásáról, amit eleve jogsértőnek találnak, mivel a szabályok szerint a Kehinek meg kellene osztania velük a jelentést, hogy észrevételeket tehessenek. Nem tudott nyilatkozni arról, hogy terveznek-e jogi lépéseket, egyelőre egyeztetnek az ügyben.