nemzeti ünnep;október 23;megemlékezések;

Újra kikiáltották a köztársaságot

"Ne féljetek a politikától! Ne féljetek magatoktól" - biztatta a Blaha Lujza téren összegyűlteket az egyik szónok. A Humanista Platform által szervezett október 23-i demonstráción újra kikiáltották a köztársaságot, amely egy másik szónok szerint egy ideje megszűnt. A hangsúlyozottan civil demonstráció mellett a Gödörben kulturális és közéleti műsorok idézték fel a forradalmat, illetve a mai magyar valóságot. Természetesen nem maradtak el a hivatalos állami megemlékezések - csak egy -, és a pártok is megemlékeztek.

Vegyék át '56 zászlaját - biztatta a fiatalokat Ferge Zsuzsa csütörtök délután a Blaha Lujza téren. A szociológia nagyasszonyaként felkonferált szakember a Humán Platform felhívására egybegyűlt mintegy 1500-2000 ember előtt arról beszélt, hogy huszonöt évvel ezelőtt egy elnyomott ország a szabadságot akarta, most pedig azért kell összefogni, hogy ne legyen elnyomás és mindenki szabadon alakíthassa az életét. Ahhoz azonban, hogy szabadság legyen, nagyon sok fiatal kell - jelentette ki Ferge, hozzátéve, amiről a nép a szenvedésektől félve önként lemond, azt nagyon nehéz visszaszerezni. Bírálta a hivatalos ünnepi programokat, amelyek a közösségi élményt nem teszik lehetővé.

Tedd magad szabaddá! - ez volt a tüntetés mottója. Nyitányként a "Hej tulipán, tulipán" dallamára egy kórus az internetadóról, és a kormánytagok kitiltásáról énekelt, majd a műsorvezető Papp Réka Kinga újságíró-aktivista az "időjárás-bűnözést" emlegette. Amikor egy drón jelent meg a Blaha felett, Ferencz Norbert szakszervezeti aktivista arról kezdett beszélni, hogy "az elmúlt 25 évben sokszor a dolgozók érdekei ellenében működtek" a szakszervezetek, holott evidens feladatuk éppen a dolgozók érdekeinek hatékony képviselete lenne. Figyelmeztetett, hogy "egy nemzet menetel a bérrabszolgaság felé".

Gödör: Levegőt vettek
Az élet nagy ajándéka, hogy megrendezhették ezt a fesztivált és a résztvevők meghallgathatják József Attila Levegőt! című nagyon fontos versét - mondta Majtényi László az Eötvös Károly Intézet (Ekint) vezetője csütörtökön a Gödör Klubban.
A nemzeti ünnepen az Ekint köztársaságot követelve egész napos közéleti-kulturális fesztivált rendezett, ahol a "magyar haza legtehetségesebb és legokosabb képviselőinek szereplésével, bölcselkedéssel, költészettel, szépprózával, dallal, filmekkel és hangszeres zenével, képzőművészettel" várták az érdeklődőket. Mielőtt Fodor Tamás elmondta volna József Attila versét, Majtényi azt fejtegette, nincs pontosabb leírása az információs szabadságnak, mint amit a költő ebben a művében megfogalmazott.
Majtényi László celebrált a Gödör Klubban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Majtényi László celebrált a Gödör Klubban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Még a vers hatása alatt volt a közönség, amikor Szentpéteri Nagy Richárd a színpadra szólított három alkotmányjogászt, hogy 1989. október 23-ról, saját élményeikről, illetve arról beszéljenek, létezik-e ma jogállam Magyarországon. Vörös Imre volt alkotmánybíró arra emlékezett, hogy huszonöt éve éppen az igazságügyi minisztériumban egy német delegációval tárgyalt. Azt kérte tőlük, engedjék el fél órára, mert nem messze onnan mindjárt kikiáltják a magyar köztársaságot. A delegáció tagjai felpattantak, mondván, ilyet még nem láttak és mentek vele a Kossuth térre.
Chronowski Nóra alkotmányjogász 16 éves volt '89-ben, de úgy emlékszik arra az évre, hogy szülővárosa Székesfehérvár is "felébredt kisvárosi álmából". A főtéren Lennon-emlékkoncertet rendeztek és rendőrök sem zavarták el őket. A jelenről Chronowski azt mondta, nem tudja demokráciaként leírni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét - erre a legtalálóbb meghatározás a demokratúra.
Költők, zenészek, színészek, emberjogi aktivisták, közgazdászok váltották egymást a Gödör színpadán az ünnepen és valamilyen módon mindenki a köztársaság mellett kampányolt. Mások mellett fellépett Dés László, Bródy János, Kukorelly Endre, Bitó László, Felcsuti Péter. Kim Lane Scheppele alkotmányjogász, egyetemi tanár pedig videóüzenetben biztatta a köztársaság jelenlévő híveit.

A közmunkás Csonka József elmondta, hogy amíg korábban egész évben dolgozhatott, most jó ha 3 hónapnyi közmunkát kap és a minimálbér is álom számára. A fizetésből nem lehet megélni, bár Zsiga Marcell ezt állítja. "A szegénységed nem a te szégyened" - mondta a szónok, akinek szeptember óta nincs hol laknia, mert a béréből nem tudta fizetni a rezsit, ezért utcára került. Közölte, a kormányzat van a népért és nem fordítva, így a nép ítélkezhet a kormányzat felett és nem fordítva. Amikor Csonka befejezte a beszédet, a műsorvezető az "Egyedem-begyedem tengertáncot" énekeltette a résztvevőkkel és azt ismételtették: "kenyeret, fedelet, élhető tereket".

A Hálózat a tanszabadságért szervezet molinóval érkezett a tüntetésre, valaki egy táblát tartott a magasba, amire azt írta: "Nem túlélni, élni karok!". Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a közügyek alakítását már jó ideje talán túlságosan is régóta kisajátította egy maroknyi csoport, de szabadság csak ott lehet, ahol mindenki beleszólhat a köz ügyeibe. Kijelentette, már gimnazista korában sem tetszett neki, amikor azt mondák, ha nem tetszik a rendszer, el lehet menni. Ő maradni akar és beleszólni a közügyekbe, de nem csak négyévenként, hanem folyamatosan és a jelenlévőket is erre bíztatta. Szerinte a civilek korábbi, kormánnyal szembeni tiltakozásai után "nem csoda, hogy a hatalom most a független civil szervezeteket támadja", ez lehet a Norvég Civil Alap körüli "botrány" mögött is.

Várady Zsolt, az iwiw közösségi portál alapítója felszólalásában kiemelte: a jelenlegi adók megfizethetetlenek, ráadásul nincsenek lépések ennek megváltoztatására, ami azt jelenti, hogy a politika intézményesíti a bűnelkövetést. A napokban bejelentett internetadóval kapcsolatban hangsúlyozta: az valójában nem a pénzről szól, hiszen már most is megfizetjük az erre vonatkozó adókat, hanem sokkal inkább az információ szabadságáról. Közölte, az adórendszerünk "egy nagy rakás szar".

Udvarhelyi Éva Tessza kultúrantropológus az Orbán-rendszert a rendszerváltás utáni leépülés következményének és mélypontjának nevezte, majd a színpadon újra kikiáltotta a köztársaságot. Szerinte a valódi változáshoz az kell, hogy új jelentést adjanak a civilségnek, és hogy megszervezzék magukat, mert a jól megszervezett civileket nem lehet könnyen elnyomni. "Ne féljetek a politikától! Ne féljetek magatoktól" - biztatta a hidegben egyre türelmetlenebbül álló közönséget. Papp Réka Kinga ezután arra szólította a jelenlévőket, hogy olvassák el Örkény István Tengertánc című írását, mert legközelebb dolgozatot irat belőle.

Mire a műsorvezető a "Kicsit szomorkás a hangulatom"-at kezdte énekelni, már sokan elindultak hazafelé. Köztük Demszky Gábor, aki ikerbabakocsit tolva érkezett a Blahára, majd szelfizett is Papp Réka Kingával. Bauer Tamás, Kerék Bárczy Szabolcs, Pusztai Erzsébet, Karácsony Gergely, Mécs Imre azonban még végighallgatta, amikor a műsorvezető elmondta, hogy azért szomorú, mert bár a köztársaságot kellene ma ünnepelni, az egy ideje megszűnt.

A civil demonstráción még a kormányfő is feltűnt, igaz, nem a megszokott formáját hozta FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A civil demonstráción még a kormányfő is feltűnt, igaz, nem a megszokott formáját hozta FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Így emlékeztek
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel reggel a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth téren - az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján.
Az ünnepi ceremónián jelen volt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, a pártok és a diplomáciai testületek képviselői is. Kora reggel a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában Áder koszorúzta meg az áldozatok emlékhelyét. A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.
A Széna téri '56-os emlékműnél Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kommunizmus elleni felkelések történetében a mi októberi forradalmunk volt a legnagyobb hatású; a lelki és fizikai terror, a szabadulás vágya kovácsolt egybe fiatalokat olyan áradattá, amely alapjaiban rengetett meg egy fennálló rendszert, egy téves ideológiát. Hozzátette: az '56-os forradalom máig ható eredményt ért el.
Torontóban az ott élő egykori forradalmárok azért találkoztak, hogy felidézzék emlékeiket az 1956-os eseményekről; ők a szabadságharcot követően vándoroltak ki Kanadába. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszönetet mondott Kanadának azért, hogy befogadta a magyar menekülteket, és második hazát biztosított számukra.
A központi ünnepségsorozat a Magyar Állami Operaházban díszelőadással ért véget; a rendezvényen Áder mondott beszédet. Ekkorra a Magyar Szolidaritási Mozgalom tüntetést szervezett az Opera elé, ám a Terorrelhárítási Központ (TEK) már a reggeli óráktól lezárta a környéket, állítólag az államfő védelmében. Az intézkedés miatt a Szolidaritás tiltakozott, rendezvényükön az 1956 után halálra ítélt Mécs Imre is felszólalt, diktatúrának nevezte a jelenlegi rendszert.
Az ellenzéki pártok is megemlékeztek az '56-os forradalomról. Az Együtt-PM Szövetség a fővárosi Bem-szobornál, az LMP a második kerületi Mansfeld Péter téren tartott október 23-ai megemlékezést. A Liberálisok a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál emlékeztek '56-ra.

Tóbiás szerint a csendes többséget kell építeni

"Nem lehet egy országban sikerről és erőről beszélni, ha négymillió ember magányos és éhezik, és ha négymillió ember nem érzi, hogy szabad. Ha négymillió felnőtt és gyermek arra vágyik, hogy valaki, valakik merjék kimondani a nevükben, hogy ők ma igenis szegények, akkor az ő sorsuk a csend" - fogalmazott az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén Kaposváron Nagy Imre egykori miniszterelnök szobránál az MSZP elnöke. Tóbiás József szerint 1956 üzenete az: "egy szűk kisebbség hoz létre egy politikai többséget", ám közben nyolcmillió csendben van, és várja, hogy szabad, igazságos és biztonság legyen az a világ, amelyben él, "hogy legyen értelme 1956-nak". Azok az emberek is csak élni akartak 58 évvel ezelőtt, ám a hatalom ezt nem hagyta nekik, és ezért haltak meg. De mint Tóbiás rámutatott, így születtek a forradalom hősei.

A szocialista pártelnök kitért Nagy Imre elkötelezettségére: miután az ellenzéki mozgalom vezetőjeként azt látta, hogy az értékei, a pártja és a tömegek iránya ellentmond egymásnak, a népet választotta, ám "az értékeit soha nem adta fel". Tóbiás idézte Nagy Imre utolsó szó jogán elmondott szavait: "Kétszer próbáltam megmenteni a szocializmus becsületét a Duna-völgyében, 1953-ban és 1956-ban. Rákosi és az oroszok megakadályoztak benne. Ha most az én életemre van szükség azt bizonyítani, hogy a kommunisták nem mind a nép ellenségei, nagyon szívesen odaadom". Mint Tóbiás kiemelte, Nagy Imre a saját sorsáról hozott döntést. "Kell-e nagyobb szabadság ezért az eszményért?" - kérdezte.

Az MSZP elnöke szerint még azok is egy közösségben szeretnének élni, akik adott esetben nem mennek el ünnepi megemlékezésre. Hiszen érthető kívánság, hogy legyen erős a nemzet, "amely nem osztható jobbra és balra, amelyben mindenki, aki boldogulni akar, az boldogulhat". És aki erre nem képes, azt nem kizárja, hanem felemeli a nemzet - tette hozzá Tóbiás, aki szerint a jelenkor kihívása, hogy tegyük félre "a kevesek hangos szólásának erejét", és vállaljuk "a csendes többség építését". Hiszen Magyarországnak ez az érdeke, erős nemzetté válnia csak így lehetséges.