Már nem elég a "pávatánc" - Kockán foroghat az uniós tagságunk

„Bent kell-e maradnia Magyarországnak az unióban?” - a kérdést a Le Monde kommentárja teszi fel. A lap Navracsics Tiborról is kérdez. A BBC budapesti tudósítója törésvonalakat lát a Fideszben.

"A kormányfő - egyik, saját hívei körében tartott előadásában - a pávatánc bonyolult koreográfiájának kiismerhetetlen lépéseihez hasonlította külpolitikai gesztusainak logikáját. S mi tagadás, a 2012 májusa/2013 májusa közötti tizenkét hónap során józan ésszel nem is lehetett követni azoknak a konfliktusoknak és kanyaroknak a rajzolatát, amelyek mentén a magyar kormány a kötelező nemzetközi érintkezés medrében haladni próbált. A pályát valóban rendkívüli nehézségek tarkították, ám utólag is úgy tűnik, hogy az akadályok többségét a kormány önerőből állította elő" - írta a Népszava idén márciusban.

Úgy tűnik azonban, hogy erre a bizonyos "pávatáncra" kevéssé fogadókész a diplomácia, amelynek nyelvezete ugyan lényegesen kifinomultabb, mint a sajtóé, de a szofisztikált kifejezések mögött érzékelhető a jelzés: tudjuk miről van szó.

A nyugati sajtó az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordít a magyarországi helyzetre, a cikkek hangvétele pedig az egymást követő botrányok után egyre élesebb.

„Bent kell-e maradnia Magyarországnak az unióban?” - teszi fel a kérdést nyíltan a Le Monde kommentárja. A francia lap elemzése Navracsics Tibornak címezve a kérdést, azzal indít: teheti-e valaki Brüsszelben az ellenkezőjét mindannak, amit eddig Budapesten művelt? A Le Monde emlékeztet: az uniós biztosnak megválasztott magyar politikus a kormányfő közeli munkatársaként, igazságügyi miniszterként korlátozta a bírák szabadságát, vizsgálatot indított civil szervezetek ellen, és közreműködött az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésében.

Mint korábban megírtuk, a Die Welt főszerkesztő-helyettese csütörtöki kommentárjában leszögezte: az európai eszme filozófiájába nem illeszkedik bele, hogy bizonyos uniós tagállamok méltatlanul viselkednek, és ezért ellenük büntetőintézkedésekre van szükség, de akár a tagság megvonása is szükségessé válhat. A cikk kiemeli: Orbán nem rejti véka alá antimodern, EU-ellenes politikai vonalvezetését, és Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan támogatottsága dicsőségében fürdik, amelyet "tragikus módon" választások révén szerzett és "tévesen örökkévalónak".

A Spiegel Online Orbán túl messzire megy címmel közölt cikkében, a miniszterelnök tekintélyelvű berendezkedéséről tett említést és úgy véli az Egyesült Államok ezt megelégelt, és beutazási tilalmakról határozott. Ezután "Berlin és Brüsszel következhet" - írta Keno Verseck.

A nyugati sajtó hosszasan indokolja a kemény bírálatokat, megemlítik egyebek mellett azt is, hogy Pálfi György rendező - miután ragaszkodott művészi szabadságához - elesett filmtervének támogatástól. Pálfi elképzelése ütközött Andy Vajna, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetőjének akaratával.

Törésvonalakat lát a Fideszben a BBC budapesti tudósítója. " A hatalom folyosóin nyomott a hangulat, és a kormánybarát sajtóban is nyíltabbá váltak a támadások a vezér irányvonala ellen". A nyugtalanság fokozódik a Fideszen belül is: a hatalmi korrupció, sok párttisztségviselő, így Szíjjártó Péter életmódja, valamint a gazdaságpolitika miatt, utóbbi folyamatosan lenyomva tartja a forint árfolyamát - írja a tudósító.