Szabadságharc a világ ellen

Elszólta magát Brüsszelben a magyar miniszterelnök, egy újságírói kérdésre adott válaszából ugyanis kiderült, tudja, hogy magánszemélyek mellett kormánytisztviselők is vannak az Egyesült Államokból kitiltottak között. Eközben egyre durvul a Nyugattal szembeni kormányzati retorika: Kövér László házelnök az Unióból való kilépést is megfontolná, jobboldali "sajtóinformációk" szerint pedig a CIA állhat a kitiltási botrány mögött.

Orbán Viktor szerint "magánszemélyek és állami alkalmazásban állók" vannak az Egyesült Államokból kitiltottak között. Ezt az Index újságírójának kérdésére jelentette ki a miniszterelnök Brüsszelben, vagyis úgy tűnik: a kormány tagjainak állításával szemben a magyar vezetés mégis tisztában van annak a hat embernek a kilétével, akiknek beutazását korrupciós cselekmények miatt tiltotta meg az USA. Orbán "elszólása" talán annak tudható be, hogy a nyilvánosság előtt újságírói kérdésekre szinte soha nem válaszoló kormányfő a brüsszeli uniós csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón nem kerülhette el a kitiltási botránnyal való szembesítést (lásd keretes írásunkat). A miniszterelnök szerint a magyar titkosszolgálatok ki tudnák deríteni, kiknek a beutazását tiltották meg, de amíg az amerikai fél nem adja át saját információit, kormányfőként nem vállalhat felelősséget az ügyben.

Folytatódik tehát a magyar kormány titkolózása, amelyet még furcsábbá tesz, hogy az ügyben hírbe hozott személyek közül a közelmúltban többen külföldre távoztak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét, Vida Ildikót, valamint a NAV egyik elnökhelyettesét, Csillag Dezsőnét a bécsi repülőtéren érte utol az RTL Klub Híradója, amint éppen utazni készültek. A meglepett NAV-elnök csak annyit mondott, szabadságra készül, de azt nem árulta el, hogy hová utazik és érinti-e a beutazási tilalom. A felvételeken egyelőre nem biztos, hogy Csillag Dezsőné volt látható - aki egyebek közt az adóellenőrzésekért és a bevallásokért felel -, de az elnökhelyettes nem cáfolta érintettségét.

A 444.hu korábban úgy értesült, hogy Habony Árpád, a miniszterelnök állítólagos tanácsadója, valamint Heim Péter, a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökének beutazását is korlátozhatták, de ezt mindketten cáfolták. A közelmúltban azonban Habony Árpádot a Liszt Ferenc repülőtéren lefotózták, amint utazni készül. Heim Péter asszisztense pedig még a múlt héten lapunknak azt mondta, az elnök e héten külföldre utazik.

A kabinet titkolózásával és az érintettek hallgatásával párhuzamosan viszont itthon felerősödött a kormánypártok "szabadságharcos" retorikája, amely már nem csak Washington, hanem Brüsszel ellen is irányul. A legélesebben Kövér László fogalmazott az Echo TV csütörtök esti műsorában. Kijelentette: "nem önmagában az unióhoz és a NATO-hoz csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült". Az Országgyűlés elnöke szerint jogi és erkölcsi tekintetben korábban példaképnek tartották a Nyugatot, azt gondolták, politikai kultúra is jár a demokráciához. "Ma már azzal, hogy a kommunista világrendszer fenyegetésként megszűnt, némely nyugati ország kormánya, informális pénzügyi-gazdasági hatalma, azt gondolja, bármit megtehet, naponta váltogathatja az aktuális értékeket és leckéztethet más államokat" - fogalmazott Kövér. A házelnök szerint Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő (akinek a nevéhez köthető az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló EP-jelentés) és az európai baloldal jelentős része "a Kádár-rendszer baloldali ellenzéke lett volna", és azt gondolják, hogy diktálhatják a magatartási mintákat. "Ebben az értelemben Brüsszel valóban Moszkvára emlékeztet, és ha ez az unió jövője, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kellene ebből szép lassan, óvatosan, de kihátrálni" - fogalmazott a parlament elnöke.

Az éles kijelentéssel kapcsolatban lapunknak az MSZP-s Kovács László kijelentette, Kövér László szavai Magyarország érdekeit veszélyeztetik. A volt külügyminiszter azt ajánlotta Kövérnek - aki szerinte hajlamos indulatból nyilatkozni -, hogy olvassa el Orbán Viktor 2013-as nyilatkozatát arról, hogy a Magyarországra érkező fejlesztési források 92 százaléka uniós támogatás, amit Kövér László nem tudna "saját zsebből" kifizetni. Kovács László szerint Orbán Viktor szavaiból az látszik, felmérte, milyen nehéz helyzetbe került, hiszen az Egyesült Államok arra a kormányzati szintű korrupcióra reagált a kitiltásokkal, amely a miniszterelnök jóváhagyása nélkül nem alakulhatott volna ki. A volt külügyminiszter szerint Brüsszelben nem működött Orbán szokásos "szabadságharcos" érvelése, hiszen egy szabadságharc nem irányulhat a kormányzati korrupció védelmére. Kovács úgy vélte, a probléma súlyát jelzi az is, hogy míg az amerikai cégek korrupcióról való jelzései, és az egykori NAV-tisztviselő, Horváth András nyilatkozatai semmilyen intézkedést nem eredményeztek, most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány nap eltelte után már nyomozásokról, sőt, őrizetbe-vételekről nyilatkozott.

Új elem a szabadságharcos vonalon az amerikaiak esetleges titkosszolgálati beavatkozásának felemlegetése az ügyben, sőt, a paranoia fokozódását jelzi, hogy kormánykörökben már "puccstól" félnek. A Hetek információi szerint az Orbán-kormány a CIA "felforgató műveletétől" tart, mert összefüggést látnak a cseh kormány - szintén korrupciós ügyek miatti - bukása és a magyarországi fejlemények között. A prágai lapok ugyanis az amerikai titkosszolgálatot sejtették a háttérben. Tegnap a kormányközeli PestiSrácok.hu arról írt, "amerikai titkosszolgálati érdekek sérülése" áll a kitiltási ügy hátterében, mivel a budapesti fajvédő konferencia megakadályozásával és a Norvég Civil Alap elleni támadásokkal a CIA törekvéseinek útjába állt az Orbán-kormány.

Október 23. kapcsán a Fidesz még a történelmi sértettséget is fegyverként használta fel. Lázár János például ezt írta: "Ha október 23-a a magyarok dicsősége, akkor november 4-e a világ, Amerika és Nyugat-Európa szégyene", Budapest pedig "nem attól hű szövetségese" Washingtonnak, ha visszakérdezni, súlyos vádak esetén bizonyítékot követelni, vitatkozni sem mer.
Gulyás Gergely szerint "nemcsak durva ténybeli tévedésbe esik, hanem meg is sérti a forradalom hőseinek emlékét az, aki vitatja a magyarországi demokrácia és jogállamiság létét". Az Országgyűlés alelnöke erről Berlinben, a magyar nagykövetség 1956-os ünnepségén beszélt.

Amerikai ügyvivő: a magyar kormánynak van dolga

Nem Washington, hanem a magyarok érdeke, hogy a kormány kivizsgálja a korrupciógyanús ügyeket - mondta André Goodfriend. Az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője a kitiltásokról nem mondott új információt, csak annyit, hogy ez nem Magyarország elleni szankció, hanem vízumpolitikai lépés, az USA és az érintett személyek ügye. Ezért semmilyen konkrét információt nem adnak ki a kitiltottak személyéről és korrupciós üzelmeikről, sem a magyar kormánynak, sem a sajtónak.

Goodfriend azt is elmondta, hogy az érintett kormánytisztviselők hivatalos úton továbbra is beutazhatnak az Egyesült Államokba, amennyiben Magyarországot képviselik. Amennyiben hivatalos látogatásra mennek, a magyar kormányt képviselve, akkor beléphetnek az USA területére - fogalmazott egy kérdésre válaszolva. Ez már csak azért is fontos, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal indokolta, hogy nem kérdezett rá a NAV elnöknél esetleges személyes érintettségére, hogy megegyezett Vida Ildikóval, hogy szól, ha a munkáját befolyásoló fejlemény lesz, és eddig nem szólt. Ezek szerint azonban a NAV-elnök hivatalos látogatásokat továbbra is tehetne az Egyesült Államokba, ha magánszemélyként meg is vonták beutazási engedélyét. Goodfriend egyébként azt nem kívánta kommentálni, hogy Vida és helyettese, Csillag Dezsőné elhagyta az országot, állításuk szerint nyaralni mentek.
Fontos megjegyzés volt az ügyvivő részéről az is, hogy a konkrét korrupciós ügyekre már civil szervezetek is felhívták korábban az amerikai és a magyar kormány figyelmét. Az amerikai diplomata szerint Magyarország jelenleg negatív trendet mutat ahhoz képest, hogy korábban mekkora élharcosa volt a szabadságnak, viszont az USA barátként szeretne együttműködni a korrupció elleni harcban és abban is, hogy az elmúlt évek negatív fejleményeit korrigálja a magyar kormány. Példaként a médiaszabadságot és a civil társadalmat érintő ügyeket hozta fel, de többször említette a demokratikus berendezkedést érintő, negatív változásokat is, vagy épp a paksi beruházásból hiányzó transzparenciát.

A konkrét ügyet Goodfriend ismét kronologikusan ismertette, ezúttal is kiemelve: kénytelenek voltak a nyilvánosság elé lépni a történettel, miután a Napi Gazdaság által közölt információ, miszerint amerikai cégek ellen folyik NAV-vizsgálat, nem volt helytálló. Ezért gondolák, hogy nyilvánosan meg kell magyarázniuk, mit miért tettek, ugyanis nem arról volt szó, hogy a NAV vizsgál amerikai cégeket. Szijjártó Péter washingtoni útjáról az ügyvivő úgy fogalmazott, Victoria Nuland ugyanúgy elmondta a magyar külügyminiszternek, hogy a korrupciós ügy konkrét ügy, és külön kezelik az összes többi kritikus témától. A magyar kritikákra, miszerint nem kapnak elég információkat az amerikai hatóságoktól, Goodfriend azt mondta, továbbra sem fogják a neveket elárulni, de a korrupciógyanúról osztottak meg információt a magyar hatóságokkal, melyek alapján indulhatna vizsgálat, és ebben együtt akarnak működni, sőt, az illetékes állami szervek jogsegély keretében kértek is tőlük információt, amiket meg is kaptak.

Az érintetteket egyébként október 6. után értesítették, telefonon, emailben, illetve akit tudtak, behívtak a nagykövetségre, s személyesen közölték vele a döntést. Kérdésre válaszolva Goodfriend azt is elmondta, nem fogják közölni a nyilvánossággal, ha újabb kormánytisztviselőket tiltanak ki, a kormánnyal pedig ugyanilyen módon fogják közölni, mint ahogyan most tették. A magyar kabinet dolga, hogy ezután megtegye a szükséges lépéseket - tette hozzá. "Biztosan vannak korrupt amerikai kormánytisztviselők is, az amerikai kormány ezért harcol a korrupció ellen, és tesz lépéseket, ha ilyen információ jut a birtokába" - fogalmazott.

B.I.M.

A kormányfő kihagyta Amerikát?

Októberben Orbán Viktor az Egyesült Államokba látogatott volna, legalább is erről írt a Népszabadság még júliusban. A napilap akkor még úgy tudta, a miniszterelnök New Yorkba, Los Angelesbe és Washingtonba utazik. Utóbbi helyszín azonban végül kikerült az útitervből, mert Orbánt csak helyettes államtitkári szinten fogadták volna, Barack Obama amerikai elnök egészen biztosan nem hívta volna meg a Fehér Házba. A magyar kormányfő eredetileg előadást tartott volna a Georgetown Egyetemen, azonban az intézmény feltételül szabta, hogy Orbán beszéde után nyilvános vitát tartsanak, ebben viszont a miniszterelnök nem ment bele. Mint megírtuk, a kedden Washingtonba látogatott Szijjártó Péter külügyminisztert csak államtitkár-helyettesi szinten fogadták, pedig elődjei kinevezésük után az aktuális amerikai külügyminiszterrel találkoztak.

Orbán elszólta magát

Riporter: Miniszterelnök úr, Lázár János a Miniszterelnökség felelős minisztere, akinek a külföldi hírszerzés is jelent. Elégedett a munkájával ha nem tudja, kik szerepelnek a listán? Illetve ha tudja, nem akarja nyilvánosságra hozni?
Orbán: Itt egy elvi kérdésről van szó, és nem arról, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket tiltottak ki egy másik országból. Arról van szó, hogy aki állít, annak kell megneveznie az érintetteket. Én nem vehetem át egy másik ország feltételezéséért a felelősséget, különösen nem a jogi felelősséget. Minden megoldódna, méghozzá nagyon egyszerűen, ha az amerikaiak közölnék, hogy ezekről az emberekről van szó, és ezzel vádoljuk őket. Abban a pillanatban minden vizsgálat megindul. Én azt nem értem, hogy ez miért nem történik meg.
R: Mert a törvényeik nem engedik meg, és ezt mindenki tudja.
O: Nekünk is vannak törvényeink. Ha valaki állít, muszáj neki tenni bizonyítékokat. Én nem vehetem át a felelősséget, hogy egy másik állam állít valamit, és én erre alapozva eljárást indítok. Az lehetetlen, hogy Magyarországon, mondjuk önt egy másik állam bárminemű bizonyíték nélkül megvádolja, és erre alapozva nálunk eljárás indul.
R: Ön szerint a hat magyar köztisztviselő kitiltása az USA-ból közügy vagy magánügy?
O: Nem tudhatjuk, hiszen nem tudjuk mi az információ.
R: Köztisztviselőkről van szó!
O: Ezt tudjuk?
R: Ezt mondta a Magyarországra akkreditált amerikai ügyvivő nagykövet Budapesten.
O: Akkor ez nem esik egybe a valósággal. Is-is válasz. Magánszemélyek és állami alkalmazásban állók.
(Eurológus Blog - index.hu)