Házhoz rendelhető mozibusz - keddig

Publikálás dátuma
2014.10.27. 06:45
FOTÓ: MTI/KALLOS BEA
Budapesten egy mobilmozit rendelhetnek keddig az érdeklődők, ha látni akarják Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét. A kezdeményezést azzal indokolták, hogy a fiatalok megváltozott filmfogyasztási szokásaira kívánnak így reagálni.

A film készítői ezért megalkották Magyarország első mozibuszát. Ezzel megfordítják a szokásos formulát: nem a fiatalokat akarják a moziba csalogatni, hanem a mozit viszi el nekik. A mozibuszt keddig a http://www.hazhozmegyamozi.com weboldalon lehet megrendelni.

Egyszerre legfeljebb hat néző tekintheti meg a filmet egy csak nekik szóló, exkluzív vetítésen, külön meglepetéssel. A vetítések a Valyo (Város és folyó egyesület) egyedi buszában zajlanak, amelyet erre az alkalomra mozivá alakítottak át. A mobilmozi a kért címhez lehető legközelebb keres parkolóhelyet, majd felhívják a rendelőt a pontos helyszínnel és kezdődhet az előadás.

Reisz Gábor vígjátékát - amely abszurd humorral ábrázolja a mai harmincas generáció elveszettségét - telt házakkal vetítették a közelmúltban lezajlott Magyar Filmhéten. A rendező akkor azt kérte a zömmel fiatal nézőktől, hogy a közösségi médián keresztül is segítsenek abban, hogy a célközönség figyelmét felkeltsék a film iránt.

Reisz Gábor első nagyjátékfilmjét bemutatták a Karlovy Vary Filmfesztiválon, majd a szeptemberi miskolci CineFesten elnyerte a zsűri nagydíját. A Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan október 30-tól látható a mozikban.

Szerző

Nemzetiségi választás Szerbiában

Nemzeti tanácsokat választottak tegnap a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek. A Magyar Nemzeti Tanács helyeiért négy magyar lista indult.  Előzetes eredmények már ma lesznek, a végelegesek legkésőbb csütörtökig várhatók.

Tizenhét nemzeti kisebbség 82 listával indult tegnap a szerbiai nemzetiségi választáson, amely során saját önkormányzati testületeiket választották meg a kisebbségi közösségek tagjai.

A háborús bűnös elengedését kérik

Szombaton a hágai törvényszék belgrádi irodája előtt tüntettek a Szerb Radikális Párt tagjai és szimpatizánsai a pártelnök, a hágai őrizetben lévő Vojiszlav Seselj azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelve. A radikálisok azt mondják, nem fognak ölbe tett kézzel ülni, miközben a hágai törvényszék „megöli vezetőjüket”.

A hívek felháborodása annak köszönhető, hogy a háborús bűnös Seseljnél tavaly vastagbélrákot, a napokban pedig májrákot diagnosztizáltak, egészségi állapota vészesen romlik. Ezen a héten döntenek arról, operálható-e a volt csetnikvajda.
Seselj 2003-ban adta fel magát, tizenegy és fél éve tartja vizsgálati fogságban a hágai bíróság. Ő a leghosszabb ideje ítélet nélkül fogva tartott személy a bíróság történetében.

Szerbia 7,2 millió lakója közül 1,2 millió tartozik valamely nemzeti kisebbséghez, a voksoláson azok vehetnek részt, akik regisztráltak a nemzetiségi listákra.

Közel félmilió, 456444 személy iratkozott fel a választói névjegyzékbe, legnagyobb arányban a magyarok - 254 ezer magyar közül 137 ezren.

Tizenhét közösség közvetlen szavazás útján választotta meg képviselőit, három pedig- macedónok, horvátok és montenegróiak -  elektorok révén. A kisebbségi nemzeti tanácsok tevékenysége a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki, és részt vesznek az adott kisebbséget érintő döntéshozatali eljárásokban.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak 35 tagja lesz, amelyért négy listán 117 személy  versengett – a belgrádi parlamentben is

képviselettel rendelkező legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás listája, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége listája, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga egyik elnökségi tagja által vezetett Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva, illetve a Másként Magyarságunkért.

Suzana Paunovic, a kisebbségi és emberi jogi iroda igazgatója közölte, pozitív folyamat tapasztalható Szerbiában, egyre több kisebbségi él választási jogával, így a nemzeti tanácsok egyre nagyobb legitimitással bírnak.

Szerző
Frissítve: 2014.10.26. 22:38

Nemzetiségi választás Szerbiában

Nemzeti tanácsokat választottak tegnap a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek. A Magyar Nemzeti Tanács helyeiért négy magyar lista indult.  Előzetes eredmények már ma lesznek, a végelegesek legkésőbb csütörtökig várhatók.

Tizenhét nemzeti kisebbség 82 listával indult tegnap a szerbiai nemzetiségi választáson, amely során saját önkormányzati testületeiket választották meg a kisebbségi közösségek tagjai.

A háborús bűnös elengedését kérik

Szombaton a hágai törvényszék belgrádi irodája előtt tüntettek a Szerb Radikális Párt tagjai és szimpatizánsai a pártelnök, a hágai őrizetben lévő Vojiszlav Seselj azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelve. A radikálisok azt mondják, nem fognak ölbe tett kézzel ülni, miközben a hágai törvényszék „megöli vezetőjüket”.

A hívek felháborodása annak köszönhető, hogy a háborús bűnös Seseljnél tavaly vastagbélrákot, a napokban pedig májrákot diagnosztizáltak, egészségi állapota vészesen romlik. Ezen a héten döntenek arról, operálható-e a volt csetnikvajda.
Seselj 2003-ban adta fel magát, tizenegy és fél éve tartja vizsgálati fogságban a hágai bíróság. Ő a leghosszabb ideje ítélet nélkül fogva tartott személy a bíróság történetében.

Szerbia 7,2 millió lakója közül 1,2 millió tartozik valamely nemzeti kisebbséghez, a voksoláson azok vehetnek részt, akik regisztráltak a nemzetiségi listákra.

Közel félmilió, 456444 személy iratkozott fel a választói névjegyzékbe, legnagyobb arányban a magyarok - 254 ezer magyar közül 137 ezren.

Tizenhét közösség közvetlen szavazás útján választotta meg képviselőit, három pedig- macedónok, horvátok és montenegróiak -  elektorok révén. A kisebbségi nemzeti tanácsok tevékenysége a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki, és részt vesznek az adott kisebbséget érintő döntéshozatali eljárásokban.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak 35 tagja lesz, amelyért négy listán 117 személy  versengett – a belgrádi parlamentben is

képviselettel rendelkező legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás listája, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége listája, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga egyik elnökségi tagja által vezetett Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva, illetve a Másként Magyarságunkért.

Suzana Paunovic, a kisebbségi és emberi jogi iroda igazgatója közölte, pozitív folyamat tapasztalható Szerbiában, egyre több kisebbségi él választási jogával, így a nemzeti tanácsok egyre nagyobb legitimitással bírnak.

Szerző
Frissítve: 2014.10.26. 22:38