Visszakapták a reményt a tényleges életfogytiglanra ítéltek

Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása - ismertette az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésben. 

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön. 

A döntéshozatalban való részvételre létrejön az öttagú Kegyelmi Bizottság, amelynek büntető bírók lehetnek tagjai, személyükre a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot a Kúria és az ítélőtáblák büntetőbírái közül. Az igazságügyi miniszter e testület állásfoglalását terjeszti fel a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem gyakorol kegyelmet, az eljárást két év múlva ismét le kell folytatni - mondta Trócsányi László. Az eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg az elítélt a büntetését tölti. 

A miniszter ismertetése szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek száma nem haladja meg a negyven főt. Hozzátette, a módosítással teljesül az Emberi Jogok Európai Bíróságának követelménye, amelyet májusban, a Magyar kontra Magyarország ügyben fejtett ki. A strasbourgi ítélet szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében is vizsgálhatóvá kell tenni, fennállnak-e a büntetés indokai.   A vizsgálathoz szükséges iratok beszerzését az igazságügyi miniszterre ruházza a módosítás - folytatta.    Módosul a büntető törvénykönyv is - folytatta Trócsányi László -, a változtatás tisztázza, mely esetben szabható ki kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés az erőszakos többszörös visszaesőkre. 

A változtatásokat uniós jogharmonizáció is indokolja, ezzel Magyarország eleget tesz az információs rendszerek elleni támadásokról szóló uniós irányelv követelményeinek - mutatott rá.   Trócsányi László elmondta azt is, hogy a büntetőeljárási törvény változtatása az áldozatvédelem jegyében megköveteli a kiszolgáltatott helyzetben lévők tájékoztatását, és tisztázza azt is, hogy a katonákkal szemben mikor, milyen szerv járhat el.   A módosítás előírja a bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztését, meghatározza a használatára jogosultak körét és egyszerűsíti a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokat. 

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítását az európai védelmi irányelv átültetése indokolja - közölte a miniszter.  Változik a rendőrségi törvény is, amely a többi közt lehetővé veszi kamera elhelyezését a rendőrségi fogdában. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló jogszabály módosítása pontosítja az alkalmazható kényszerítő eszközök körét, valamint azt, milyen, az élet kioltására nem alkalmas lőszerek használhatók - hangzott el a törvényjavaslat ismertetésekor.

 

Szerző

Szünetel a kazáncsere-pályázat

A lakossági fűtéskorszerűsítési pályázatot kezelő Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft. bizonytalan időre, a rendszerben jelentkezett műszaki problémák megoldásáig felfüggeszti a kazáncsere-pályázatok befogadását - olvasható a társaság honlapján.

A fejlesztők és rengeteg pályázó is jelzett problémákat az online rendszerben, így azt teljes körűen tesztelni kell. A szakemberek már dolgoznak a probléma elhárításán, azt azonban a társaság nem tudta megmondani, mikorra oldják meg a problémát, s mikor lehet pályázni.

A honlap információi szerint a pályázatokkal kapcsolatos mindennemű további információról, a benyújtások kezdeti időpontjáról a későbbiekben tájékoztat a kft., valamint a közlemények a portálokon, az nfm.gov.hu és émi.hu honlapokon is megjelennek.

A fűtéskorszerűsítésre eredetileg október 28-ától a közép-magyarországi régióból nyújthattak volna be a pályázatokat, ezt követné majd az észak-alföldi, a dél-alföldi, az észak-magyarországi, a közép-dunántúli, a nyugat-dunántúli, valamint a dél-dunántúli régió. A rendelkezésre álló keretösszeg egymilliárd forint. A forrást a népesség aránya szerint osztották meg a régiók között.

A korábban közöltek szerint a pályázat keretében minden olyan, a kazáncserével összefüggő tevékenység támogatható, amelynek szén-dioxid-kibocsátás csökkentése számítható, illetve energiamegtakarítást eredményező hatása energetikai számítással és energetikai tanúsítással igazolható. Az elnyerhető állami támogatás lakásonként legfeljebb az elszámolható költség 40 százaléka lehet, de maximum bruttó 650 ezer forint.

Pályázatot benyújtani legfeljebb 4 lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépület részét képező, önálló gépészeti egységgel rendelkező lakás korszerűsítésére lehet. Az egyes lakások tulajdonosai önállóan jelentkezhetnek. 

Pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon (http://zfr–kazancsere.hu) keresztül nyújthat majd be a kormányzati portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező természetes személy, amennyiben ő a megvalósítás helyszínéül szolgáló ingatlan tulajdoni lapján szereplő tulajdonos.

Szerző

Ki a középkorból - Fogvatartottak ügyében rendelkezett az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, ami lehetővé tette, hogy a cellákban még az egy ember számára minimálisan előírt mozgásteret se biztosítsák - közölte honlapján a testület. 

Az alkotmánybírósági eljárás előzménye egy elítélt által a Fővárosi Törvényszéken indított kártérítési per, ahol a felperes azért fordult bírósághoz az alperes büntetés-végrehajtási (bv) intézettel szemben, mert szabadságvesztését olyan túlzsúfolt cellában töltötte, ahol az egy emberre jutó mozgástér sem az európai normáknak, sem a magyar szabályozásnak nem felelt meg.  A pert az eljáró bíró felfüggesztette és az Ab-hez fordult a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 1996-os igazságügy-miniszteri rendelet egyik szakasza miatt, amely az egy embere jutó minimális mozgástér, légtér előírásával kapcsolatban a "lehetőleg", illetve "lehetőség szerint" kifejezéseket használja, és ezzel megengedi, hogy az európai és magyar normákban meghatározott minimumnál is kevesebb jusson egy fogva tartottnak.

A kifogásolt rendelkezés értelmében a zárkában elhelyezhető fogvatartottak számát úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson. A bíró szerint a kifogásolt rendelkezés sérti a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezményt, továbbá a magyar alaptörvénynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot, büntetést tiltó rendelkezését.

Az Ab kimondta: az Európai Emberi Jogi Egyezményben és az alaptörvényben is szabályozott embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmából levezethető követelmény, hogy a többszemélyes zárkában fogva tartottaknak biztosított lég-, illetve mozgástér minden esetben elérje azt a minimális mértéket, amely elhelyezésüket az emberi méltóság sérelme nélkül biztosítja a bv-intézetben. E követelmény feltétlen jellegéből következik, hogy a fogvatartottak részére biztosított mozgás-, illetve légtér minimális mértékét kötelező jelleggel kell meghatározni, a támadott rendelkezés pedig ennek nem felel meg, mivel nem kötelezően írja elő a zárkák minimális méretét, és így lehetővé teszi a fogvatartottak elhelyezését olyan zárkában, amelyben még a minimális mozgástér sincs biztosítva.

Az Ab a támadott rendelkezést 2015. március 31-ei hatállyal semmisítette meg, így a jogalkotónak van ideje új jogszabályi rendelkezés kidolgozására. Az Ab szerint a kifogásolt rendelkezés ideiglenes, néhány hónapra szóló hatályban tartása kevésbé sérti a jogbiztonságot, mintha az azonnali megsemmisítés miatt az új szabály megalkotásáig egyáltalán nem lenne a fogvatartottak számára biztosítandó mozgástér mértékét meghatározó jogszabály.  A 15 tagú testületből a hétfőn meghozott határozathoz 7 alkotmánybíró fűzött különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Varga Zs. András.

Szerző