Ebola: Veszélyben a hazatérő katonák?

Az amerikai szárazföldi haderő Olaszországban megkezdte az ebola sújtotta országokból visszatérő katonáinak elkülönítését - közölte hétfőn a Pentagon.

A megszigorított biztonsági előírások értelmében a Nyugat-Afrikából visszatérő katonákat akkor is karanténba zárják a viceznai bázison, ha nem jelentkeztek náluk a betegség tünetei és ha nem voltak részesei olyan incidensnek, amelynek nyomán feltételezhető lenne, hogy megfertőződhettek volna. Az észak-olaszországi bázison eddig 11 katonát különítettek el, köztük Darryl Williams tábornokot, aki az amerikai katonai segítségnyújtás első szakaszában látta el az irányítás feladatát a régióban.

Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi tárca szóvivője szerint a katonák 21 napig tartó, fokozott elővigyázatossági megfigyelését helytelen lenne karanténnak nevezni. Mint mondta, az egységek rotációja miatt az elkövetkező napokban további többtucatnyi katona kerül majd elkülönítőbe.

A Pentagon sajtóértesülések szerint fontolóra vette, hogy az óvintézkedést a többi haderőnemnél is bevezettesse, ugyanakkor Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az intézkedést nem terjesztették ki a fegyveres erők egészére. Az amerikai haderő tagjai elkülönítő egységeket építenek, mobil laboratóriumokat üzemeltetnek és egészségügyi munkásokat képeznek ki Nyugat-Afrikában. A tervezett csaknem négyezer fős kontingensből jelenleg hatszázan Libériában, további százan pedig Szenegálban állomásoznak.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet Conakryban, Guinea fővárosában kijelentette, hogy az Egyesült Államok a járvány sújtotta országok mellett áll az ebola ellen folytatott hosszú küzdelmükben.

Az ENSZ főtitkárának szóvivője hétfőn élesen bírálta azokat a korlátozásokat, amelyeket négy amerikai szövetségi állam - New York, New Jersey, Illinois és Maryland - vezetett be a hazatérő egészségügyi alkalmazottakkal szemben. Ban Ki Mun főtitkár szavait tolmácsolva Stéphane Dujarric hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozókat nem lenne szabad tudományosan meg nem alapozott korlátozásoknak alávetni. Dujarric szerint az idei járvány során 450 egészségügyi alkalmazott kapta el a fertőzést, közülük 244-en bele is haltak a betegségbe.

New Jersey államban a hét végén politikai vihart kavart, hogy egy Sierra Leonéből hazatért amerikai ápolónő, Kaci Hickox embertelennek, az állampolgári jogai megsértésének nevezte, hogy a newarki reptérre történt megérkezését követően elkülönítették. A nővért, akit pénteken tünetmentesen helyeztek karanténba, és akinek ebolatesztje negatívnak bizonyult, hétfőn Chris Christie kormányzó utasítására hazaengedték Maine államba. 

Az amerikai kormány felszólította Christie-t és Andrew Cuomo New York-i kormányzót, hogy vonja vissza az ebolásokkal érintkezésbe lépettegészségügyi dolgozók 21 napos kötelező elkülönítésére vonatkozó utasítását. Ennek létjogosultságát ugyanis Washington szerint tudományosan nem támasztották alá.

Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) igazgatója, Thomas Frieden hétfőn önkéntes házi elkülönítésbe vonulásra szólította fel azokat, akiknél magas az ebolafertőzöttség valószínűsége, ugyanakkor kijelentette, hogy a járvány sújtotta országokból visszatérő egészségügyi dolgozók többségének esetében elegendő az elzárás nélküli napi megfigyelés is. 

A CDC kockázati kategóriákat állított fel, azt közölve, hogy a Nyugat-Afrikából visszatérő egészségügyi dolgozók "némi" rizikót jelentenek a fertőzés szempontjából, azok pedig, akik az Egyesült Államokban lévő kórházakban kezelnek ebolás betegeket, az "alacsony, de nem nulla" kockázati kategóriába tartoznak.

A legmagasabb kockázati kategóriába kerültek többek között azok, akik ebolás beteg ápolása közben tűszúrást kaptak, vagy védőöltözet nélkül kezeltek ilyen pácienst.

New Yorkban hétfőn elvégezték egy nemrégiben Nyugat-Afrikában, Guineában járt ötéves kisfiútól vett minták laboratóriumi vizsgálatát, és kiderült, hogy a gyermek nem ebolás.

Szerző

Két új híd épülhet a Dunán

Újabb két Duna-híd építéséről írtak alá szándéknyilatkozatot kedden Bukarestben a román és a bolgár kormány képviselői: az első a román Turnu Magurelet és a bolgár Nikápolyt (Nikopol), a második a román Calarasi-t és a bolgár Szilisztrát (Silistra) kötné össze.

Elsőként a nikápolyi híd építését kezdik el, amely két év alatt készülne el 200-270 millió eurós - nemzeti és uniós - költségvetésből, jelentette be a szándéknyilatkozat aláírásánál jelen lévő Victor Ponta román kormányfő.

Jelenleg két Duna-híd teremt közúti kapcsolatot a 470 kilométer hosszúságú folyami határszakaszon Románia és Bulgária között: az 1954-ben megépült Giurgiu-Rusze híd, amelyen a Mediafax hírügynökség adatai szerint napi 1000 kamion halad át, és a tavaly júniusban megnyitott új függőhíd a romániai Calafat és a bulgáriai Bodony (Vidin) között, amelyen mintegy 500 kamion halad át naponta.

A 2001-ben készült infrastruktúra-fejlesztési tanulmányokban felmerült az is, hogy közúti alagutakat építsenek a határfolyam alatt, de ez mintegy 70 millió euróval drágább megoldás, mint a hídépítés, ezért elvetették.

Szerző

Assange ismét csatát veszített?

Publikálás dátuma
2014.10.28. 11:25
Forrás: John Stillwell - WPA Pool/Getty Images
Valószínűleg ismét csatát veszített a Wikileaks leleplező portál alapítója. Julian Assange az európai elfogatóparancs feloldását kérte Svédországtól, s a svéd bíróságnak hétfőn éjfélig kellett volna visszavonnia a rendelkezést, ez azonban nem történt meg. 

Svédország két rendbeli nemi erőszak vádja miatt akarja meghallgatni a Wikileaks-főnökét, akinek legkésőbb hétfőn meg kellett volna jelennie, hogy megtegye tanúvallomását. Az orosz RT hírportál érdeklődésére a svéd ügyészség azt mondta, Assange ügyében az álláspontjuk változatlan. Idén júliusban a svéd hatóságok már megerősítették, hogy fenntartják az elfogatóparancsot.

Az Ecuador londoni nagykövetségén élő ausztrál eddig hiába kérte, hogy a svéd ügyészek menjenek Londonba, és ott kerítsenek sort a meghallgatásra. Ha Assange kilépne a követségről, a brit hatóságok azonnal elfognák és átadnák Svédországnak. A Wikileaks alapítója attól tart, Svédország viszont kiadná az Egyesült Államoknak, s ott perbe fognák többszázezer titkos amerikai diplomáciai irat közzététele miatt.

Szerző