Előfizetés

Lassan elsorvad a cafetéria

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2014.10.29. 06:20
Tállai András expozéjában csak ígérte, hogy a családok nem kapnak a nyakukba újabb terheket FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Bármennyire is szeretné az ellenzék, nem vagyunk hajlandók megszorításokat végrehajtani és családokat terhelő adókat bevezetni – jelentette ki Tállai András nemzetgazdasági államtitkár a jövő évi adótörvény-javaslatról szóló parlamenti expozéjában. Következő gondolatával már részben cáfolta is ezt a megállapítását, amikor arra utalt, hogy a közteherviselésből a gazdaság minden szereplőjének ki kell vennie a részét. Így 2015-ben megmarad valamennyi különadó, amelyeket - a kormányzat minden ezzel ellentétes állítása ellenére - valamilyen módon áthárítanak a fogyasztóra.

A kormányzati kinyilatkoztatásokkal szemben, 2015 az adóterhek növekedésének esztendeje lesz. A különadók mértéke nem növekszik ugyan, de ezeknek a versenytorzító és emellett eltúlzott mértékű adóknak a száma jövőre még újabbal is kibővül, a nagy vihart kiváltó internetadóval. Azonban még ennél is súlyosabb terhet jelent az adózók számára, hogy gyakorlatilag korlátlanná válik az önkormányzatok adókivetési joga. A helyi adót települési adóvá keresztelték át, és mindenre ki lehet vetni, amelyet a költségvetés központilag nem adóztat meg, illetve az önkormányzat - más címen - még nem adóztatta meg.

Egyértelműen a megszorítást szolgálja a cafetéria adóterheinek növelése, valamint az életbiztosítások eddigi adómentességének megszüntetése, igaz hogy csak 2017-től. Nyilvánvalóvá vált a cafetéria fokozatos elsorvasztására irányuló szándék is, amely így fokozatosan marginalizálódni fog, jelentőségét szép lassan elveszti. (Miként az történt az evával vagy az ekho-val is.)

Tömeges elbocsátás a közszférában?
Akár kétszázezer közszolgát is elbocsáthatnak az állásukból - erről beszélt az atv.hu-nak egy borsod megyei kormányhivatal középvezetője.
Pontos számokat egyelőre senki sem tud, de 20-30 százalékos leépítés is elképzelhető. Az elbocsájtások elsősorban a minisztériumokban és területi közigazgatásban dolgozókat érintik. A portál idézi Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, aki kijelentette: "Az a négy millió adófizető, aki Magyarországon van nem érdekelt abban, hogy az ő adójából több bürokráciát tartsanak fenn, mint amennyi minimálisan indokolt" - mondta Rogán. A kormány is elsősorban a bürokrácia csökkentésével indokolta a tervezett lépéseket.
Lázár János miniszter szerint a közszférában dolgozók aránya nálunk 22 százalék, ami az európai uniós átlaghoz képest is magas. Bár a szakértők arra hívják fel a figyelmet, ez az arány Ausztriában 29, míg Dániában több mint 40 százalék. Burány Sándor szocialista gazdaságpolitikus, a költségvetési bizottság elnöke szerint az államigazgatás legfelsőbb szintjein a sok államtitkár illetve a helyetteseik miatt nagyok a költségek, a kiadásokon viszont az alacsonyabb beosztású dolgozók kirúgásával akarnak spórolni - amit elfogadhatatlannak tart.

A munkabéren kívüli juttatások mértékéről Tállai András elmondta, hogy a keretösszeg 500 ezerről 450 ezer forintra csökken, ugyanakkor az államtitkár a cafetéria munkaadói adóterheinek növekedésére csak ravasz módon utalt: "kisebb lesz ezeknek a juttatásoknak az adóelőnye a munkabérrel szemben", vagyis a munkahelyeknek egyre kevésbé fogja megérni, hogy ne bérben adják oda alkalmazottaiknak a juttatásokat, hanem SZÉP-kártyában vagy Erzsébet utalványban. (A lakástörlesztéshez nyújtott munkáltatói támogatás adókulcsa nem változik.) A lapunk által megkérdezett Angyal József okleveles adószakértő szerint - a látszat ellenére - a cafetéria eljelentéktelenítése a kormányzat részéről érthető, hiszen ha munkáltató bérként adja juttatást, annak adóztatása az állam számára kiszámíthatóbb bevételt jelent, ami kapitalista típusú gondolkodásra vall.

Az államtitkár beszámolt arról a változásról is, hogy a bankkártyahasználat ösztönzése céljából az ugyanazon kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, éves szinten 800 forintos illetékfizetési kötelezettséget javasolnak. Az érintés nélküli használatot biztosító kártya esetén szintén egyszeri, éves szinten 500 forintos illetéket indítványoznak.

Egy rendkívül aggályos rész is belekerült a 2015-ös adózás rendjéről szóló törvény módosításába - hívta fel a figyelmet Angyal József. Egy korábban hatálytalanított paragrafust ismét visszaemeltek a törvénytervezetbe. Korábban az Európai Unió Bírósága áfa ügyben hozott ítéletei nyomán megszűnt az a gyakorlat, hogy, ha az adóhatóság a számlakibocsátónál hiányosságokat (fiktív számla) talált, akkor korlátozhatta a számlabefogadónál az áfa levonási jogot. A jövő évtől azonban ismét megtörténhet az, hogy ha például egy nagykereskedő áfát csal, és emiatt olcsóbban tudja adni az áruját, akkor a számlabefogadó sem vonhatja le az adót, vagyis semmibe veszik az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletét, amely „téves nemzeti gyakorlatnak” minősítette az adóhatóság szankcióit.

Jövőre 2,2 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak
A kormány várhatóan pénteken nyújtja be a parlamenthez a jövő évi költségvetés tervezetét, addig csak „csöpögtetve” érkeznek számok belőle. A Költségvetési Tanács hétfőn ismertetett rövid véleményében a hiánycélra (2,4 százalék) tett utalást, illetve az adósságráta minimális csökkentését említette.
Tegnap az emberi erőforrások minisztere rukkolt elő egy másik számmal, amikor bejelentette, hogy jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2,2 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál jövőre. Balog Zoltán elmondta: az emelés majdnem hárommillió embert érint. Hozzátette azt is: 1,7 millió öregségi nyugdíjas számíthat 2400 forinttal többre. A baleseti járadék a nyugdíjjal megegyező mértékben emelkedik - közölte a miniszter.
Az emelés mértékéről Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke a Népszavának elmondta, az az inflációs prognózisnak megfelel, de korántsem mondható, hogy megnyugtató a nyugdíjasok számára. A költségvetés úgynevezett makro számai még nem ismertek, így többek között az sem, milyen, a szépkorúak által igénybe vett ellátások szűkülnek, vagy kerülnek többe jövőre.
A másik aggodalomra okot adó tény, hogy az infláció mértéke mesterségesen alacsonyan tartott, ami csak bizonytalan ideig tartható. Egyes prognózisok már a jövő év közepétől az infláció felfutására számítanak és végül néhány tizeddel a most „belőtt” érték felett is lehet az éves átlagos pénzromlás. A zömében 100 ezer forint alatti ellátást kapó nyugdíjasoknak pedig mindegy, hogy előbb vagy utóbb kapják meg jogos járandóságukat.



Kényelmesebbé válnak a börtöncellák

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisített egy fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy a cellákban még az egy ember számára minimálisan előírt mozgásteret se biztosítsák.

Az eljárás előzménye: egy elítélt kártérítési pert indított a Fővárosi Törvényszéken, ahol a felperes azért fordult bírósághoz az alperes büntetés-végrehajtási (bv) intézettel szemben, mert szabadságvesztését olyan túlzsúfolt cellában töltötte, ahol az egy emberre jutó mozgástér sem az európai normáknak, sem a magyar szabályozásnak nem felelt meg.

A pert az eljáró bíró felfüggesztette és az Ab-hez fordult egy 1996-os igazságügy-miniszteri rendelet egyik szakasza miatt, amely az egy embere jutó minimális mozgástér, légtér előírásával kapcsolatban a "lehetőleg", illetve "lehetőség szerint" kifejezéseket használja, és ezzel megengedi, hogy az európai és magyar normákban meghatározott minimumnál is kevesebb jusson egy fogva tartottnak.

A kifogásolt rendelkezés értelmében a zárkában elhelyezhető fogvatartottak számát úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson.

A bíró szerint a kifogásolt rendelkezés sérti a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezményt, továbbá a magyar alaptörvénynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot, büntetést tiltó rendelkezését.

Az Ab kimondta: a többszemélyes zárkában fogva tartottaknak biztosított lég-, illetve mozgástér minden esetben el kell érnie azt a minimális mértéket, amely elhelyezésüket az emberi méltóság sérelme nélkül biztosítja a bv-intézetben. Ebből következik, hogy a fogvatartottak részére biztosított mozgás-, illetve légtér minimális mértékét kötelező jelleggel kell meghatározni.

Az Ab a támadott rendelkezést 2015. március 31-i hatállyal megsemmisítette.

A drogmegelőzés nem rendőrségi feladat

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az államnak a rendőrség helyett a szakmai szervezetekre kellene bíznia a kábítószer-fogyasztás megelőzését. A jogvédő szervezet arra hívja fel a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy a rendőröknek hivatalból eljárást kell indítaniuk, ha tanácsadói munkájuk során egy fiatallal szemben felmerül a drogfogyasztás gyanúja.

A rendőrség országos drogprevenciós programot indított, amelynek részeként minden rendőrkapitányságon kiválasztanak egy rendőrt, akihez a szülők és a pedagógusok a fiatalok drogproblémáival kapcsolatban tanácsért fordulhatnak, és akit drogprevenciós előadások megtartására kérhetnek fel.

A TASZ álláspontja szerint ez a program nem csak adatvédelmi szempontból aggályos, de arra sem alkalmas, hogy hatékony segítséget nyújtson a fiatalkori drogproblémák visszaszorításában.

A rendőr, ha bűncselekmény gyanúját észleli, hivatalból köteles intézkedni. Tanácsadóként a szociális szakemberekéhez hasonló bizalmi viszonyt még akkor sem alakíthat ki a hozzá fordulókkal, ha elvégeztetnek vele egy gyorstalpaló drogprevenciós tanfolyamot.

Amennyiben egy szülő vagy pedagógus tájékoztatja a rendőrt egy fiatalkorú kábítószer-fogyasztásáról, akkor a rendőrségnek a törvény szerint nyomozást kell indítania, a fiatalt előállítják és ellene büntetőeljárás indul, amelynek során házkutatást is tarthatnak.

2013-ban a kormány jelentősen szigorította a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogi szabályokat, így a büntetőeljárás alternatívájaként a hat hónapos elterelést csak egyszer lehet választani két éven belül. Az a 18. életévét betöltött diák, aki 17 éves társának egy iskolai buli során csekély mennyiségű marihuánát átad, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendőrség által folytatott drogprevenciós programok a szakirodalom szerint alacsony hatékonysággal, sőt, egyes esetekben bumeráng-hatással működnek.

A fiatalok ugyanis a rendőrt nem fogadják el hiteles és megbízható információforrásnak akkor, ha illegális drogokról van szó.

Magyarországon jelenleg mégis elsősorban arra költ az állam, hogy rendőrök frontális előadásokat tartsanak az iskolákban, míg a magas szakmai színvonalú prevenciós programok el sem jutnak a tanulókhoz. Ennek oka részben a pályázati források elapadása, részben a megfelelő képzések és akkreditációs rendszer hiánya.

„Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a fiatalokat elrettentheti a drogfogyasztástól, ha egy rendőr kiáll az osztály elé a kábítószerek veszélyeiről beszélni,” – jelentette ki Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője.

„Ahelyett, hogy az állam a rendőrségre bízná a drogprevenciót, meg kellene teremtenie a jogi és pénzügyi feltételeit annak, hogy a szakmai szervezetek és az iskolai szociális munkások végezhessék a dolgukat.”