Nemes Imre elmondta, a nagyszénási gazdaság mindössze két anyajuhból és két bárányból áll, az állományban csupán az egyik anyajuhban mutatták ki a kéknyelv-vírust, az állatot a hatóság emberei leölték.
Szerda délután 2 kilométeres körben légi szúnyogirtást végeznek, 3 kilométeres körben pedig még a héten felkeresik az összes állattartót a szakemberek. A protokoll része, hogy a kitörési ponttól számított 20 kilométeres körben is vérvizsgálatot kell elrendelni az állatállományban, erre a hatóságnak 21 nap áll a rendelkezésére. A klinikai vizsgálatok már megkezdődtek – értesült az MTI.
A Békés megyében regisztrált megbetegedéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye egy része is a megfigyelési zónába került – mondta Nemes Imre. Kifejtette: ez azt jelenti, hogy ahol kéknyelv-fertőzésre bukkannak, 100 kilométeres védőzónát, azon túl további 50 kilométeres megfigyelési zónát kell kialakítani. A zónát élőállat csak azonnali vágásra hagyhatja el, az állomány továbbtartásra csak a 100 kilométeren belül mozoghat.
Békés megyében a korábbi csongrádi megbetegedések miatt már több települést korlátozás alá vont területté nyilvánították, azaz a 150 kilométeres zóna részeivé váltak.
A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírus kizárólag a kérődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők - fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan.
A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre.