Lázár egyeztetést kért a Mazsihisztől

Publikálás dátuma
2014.10.29. 19:21
Fotó: Népszava
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyeztetést kért a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a szegedi zsinagóga felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány.

A Miniszterelnökség ezt arra reagálva közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Népszava ugyancsak szerdán azt írta: életveszélyessé vált a szegedi zsinagóga, ezért november 15-én bezárják.

Évek óta ismert, hogy a zsinagógát fel kell újítani, ám mostanáig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. A zsinagóga állapotát felmérve azonban maga a miniszter kért egyeztetést a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a "közös kulturális örökségünket képző épület" felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány - közölték.

Azt írták: a kormány elkötelezett a magyarországi zsidó kulturális örökség megőrzése mellett, ezt bizonyítják azok a támogatások, amelyekről a kabinet már hónapokkal ezelőtt döntött és amelyekről Lázár János többször egyeztetett és tájékoztatott. Kifejtették: a miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptember 9-ei ülésén - amelyen részt vett a szegedi hitközség elnöke is - bejelentette, hogy támogatják az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának megmentését, továbbá a budapesti Rumbach Sebestyén utcai, a miskolci és szegedi zsinagóga rekonstrukcióját is.

Közölték: az, hogy még nem született támogatási szerződés, arra vezethető vissza, hogy sem a Mazsihisz, sem a szegedi hitközség "nem tudta megjelölni, ki legyen a támogatás kedvezményezettje", és ki tervezze meg a beruházás következő ütemeit. 

Hozzátették: a sajtóból a Miniszterelnökség is értesült arról, hogy "belső viták nehezítik" a Mazsihisz működését. Azonban - mint írták - arra kérik a zsidó közösségi vezetőket, mindent tegyenek meg azért, hogy a magyarországi zsidó kulturális örökség megmentését szolgáló kormányzati támogatás mielőbb hasznosuljon. Nem szeretnék ugyanis, hogy "közös kulturális örökségünk megmentése a Mazsihisz szervezetén belül folyó viták áldozatává váljon" - fogalmaztak.

Szerző

Kiürítés - Aknavetőgránát került elő Soroksáron

Aknavetőgránát került elő Budapesten, a XXIII. kerületi Szamosi Mihály sporttelepnél. A tűzszerészi vizsgálat idejére az egész sporttelepet lezárják és kiürítik - közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje.

Bátyi Edina elmondta: a soroksári Haraszti úton építési munkálatok közben került elő a robbanótest, amelyet 120 milliméteres aknavetőgránátként azonosítottak. 

A tűzszerészek még vizsgálják a helyszínt - tette hozzá.

Szerző

Hálapénz nélkül rosszabb ellátásra számítunk

Publikálás dátuma
2014.10.29. 18:05
Fotó: Thinkstock
A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató a Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz. 

A GKI Gazdaságkutató 2014 szeptemberében 1000 fő megkérdezésével készített felmérést a magyarok hálapénzzel kapcsolatos attitűdjéről.

A felmérés végeredménye szerint a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás, és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka úgy véli, részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet.

„Ebből az látszik, hogy a társadalom több mint kétharmada szerint az egészségügyben már ma is fizetnie kell” - emelte ki Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

A válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettiek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelmi kategóriába soroltaknál volt nagyobb arányú a hálapénz-fizetés.

A magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi 2 évben hálapénzt adók 71 százaléka, illetve a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt. Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre – mutat rá a felmérés.

A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság közel kétharmada úgy véli, a kapott hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint az orvosok fizetése megegyezik a hálapénz összegével, mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz.

 

Szerző