Amit a családok idén a rezsicsökkentéssel megtakarítottak, jövőre visszafizethetik adóban – sommázható az adótörvények vitájában kifejtett ellenzéki vélemények. Varju László független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa a javaslatokat elfogadhatatlanoknak tartja, mint mondta: a kormány a lakosság és a vállalkozók kiszipolyozására tett javaslatot, egy átlagos család havi 10 ezer forintot veszít azokkal. A héten ismét országgyűlési mandátumhoz jutott és esküt tett Gőgös Zoltán, MSZP-s politikus egyenesen az adótörvények visszavonására szólította fel a kormányt tegnapi tájékoztatóján.
Ezt mások is megtették, mondván a költségvetési számok ismerete nélkül nem lehet eldönteni, mihez is szavaznák meg az adómódosításoktól várt pluszbevételeket. Az MSZP elnökhelyettese főként a magyar vidéket óvná ezzel, nehogy az ott élők újabb károkat szenvedjenek el a hibás intézkedések miatt. Arra szólította fel a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a törvényjavaslatról, ne maga akarjon dönteni. Szerinte azzal, hogy ekkora összeget vesz el az emberektől a kormány, hiteltelenné válik, megbukott.
Már ma benyújtja a kormány a költségvetési törvényjavaslatot
A tervezettnél korábban benyújtja a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a kormány. Ma délután adja át a dokumentumot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Kövér László házelnöknek. Idén - a választások miatt - október 31-ig, péntekig kell megkapnia a parlamentnek költségvetés tervezetét. Rossz nyelvek szerint az adótörvények miatti felháborodás élét tompítaná a az újabb „témával” a minisztérium.
A benyújtásnak nincs akadálya, hiszen ennek előfeltétele, a Költségvetési Tanács (KT) véleménye, már a testület hétfői ülésén megszületett.A háromtagú tanácsnak nem voltak ellenvetései a tervezettel kapcsolatban, bár többféle kockázatot azonosított a hiánycél, illetve a bevételi tervek teljesülésével kapcsolatban. A 2,5 százalékos gazdasági növekedést a KT akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra nem romlik jelentősen, a terveknek megfelelően érkezik a pénz az Unióból.
Kockázatot lát a KT abban is, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek tervezett nagyarányú növekedése csak részben valósul meg. Egyes kiadási előirányzatok csökkentésének megalapozottságát pedig a KT - a csökkentést megalapozó intézkedések részleteinek ismerete híján - nem tudta értékelni.A KT a gazdasági folyamtokkal összeegyeztethetőnek tartja, hogy a tervezet szerint a 2015. évi adósságmutató a GDP 75,4 százalékára csökken az idei 76,3 százalékról.
Ugyancsak megalapozottnak véli a jövő évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt, a makrogazdasági pályával kapcsolatban - és azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedés célkitűzésével – viszont fenntartásainak adott hangot a részleteiben szintén csak ma délután megismerhető véleményében.
A képviselő kifogásolta, hogy a kormányzati kommunikáció becsapja a tömegeket azzal, hogy az élelmiszerek áfa-csökkentéseként tárja eléjük a sertés után a marha, juh és kecske, valamint ezek darabolt részeinek áfacsökkentését. Holott a készárukat ugyanúgy 27 százalékos áfával növel áron vásárolhatják majd meg a fogyasztók, mint eddig.
Gőgös Zoltán szerint "az áfa az egész magyar kormányzati korrupció alapja", és erre egy nevetséges, a hozzá nem értést igazoló választ adott a kabinet. A kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs csökkentéséről a politikus azt mondta, hogy az nem jelent semmit, mert nincs ilyen forgalom Magyarországon. Hiányolta viszont, hogy az áfacsökkentés nem érinti a többi között a zöldség-gyümölcsszektort, ahol a forgalom negyven százaléka feketén zajlik, valamint a húst, amelynél harmincszázalékos a feketeforgalom.
Egyes bankkártya-használati díjak csökkentése kapcsán a politikus azt mondta, "szeretném jelezni, hogy falun egyet tehetnek a bankkártyával, lehúzzák a kecske hátsóján", mivel nincsenek terminálok. Inkább áremelkedés várható az adóváltozásoktól – vélte, hiszen a felügyeleti díj 60-szorosára emelkedett az élelmiszer-forgalmazók körében. Nem lehetnek kétségei senkinek, hogy a kereskedők valamilyen mértékben, de ha tehetik teljesen, át fogják hárítani a megnövekedett terheket – mondta Gőgös.
Családi kedvezmény: ők a vesztesei a hiányos adócsomagnak
Nyoma sincs az adócsomagban annak, hogy eleget kívánna tenni az Országgyűlés Alkotmánybíróság (Ab) határozatának, miszerint 2014. december 31-éig meg kell szüntetni a féltestvéreket közös háztartásban nevelő élettársak alaptörvény-ellenes hátrányos megkülönböztetését - erre hívták fel a figyelmet az adozona.hu és az angyalado.hu portálok.
A helyzet ugyanis az, hogy az egymás gyermekeit közösen nevelő élettársak külön-külön csak a saját és közös gyermekek lélekszáma szerint jogosultak családi pótlékra, így a családi kedvezményre is. Ennek következtében éves szinten akár több százezer forint hátrány éri őket a házaspárokhoz képest.Úgy tűnik azonban, hiába reménykednek, hogy az Ab határozat nyomán a jövő évtől végre ők is a házastársakkal azonosan lennének jogosultak családi pótlékra, és ezáltal a családi kedvezményre.
Eddig sem az érvényes jogszabályok, sem az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok sem orvosolták ezt a problémát, és Angyal József szerint még az is kétséges, hogy legalább módosító indítvánnyal orvosolható lehetne-e a kormány "feledékenysége". Ráadásul a beadott törvényjavaslat úgy változtatná meg a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő státusú házastárs által nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársát is jogosultként nevesítené. Ez pedig arra utal, hogy az élettársak gyermekeinek hátrányos megkülönböztetése nemcsak a családi pótlék, de a családi kedvezmény tekintetében is fennmaradna. Ebből pedig vélelmezhető, hogy nincs szó feledékenységről, sőt szándékosnak tekinthető az Ab felhívásának mellőzése.
Angyal József okleveles adótanácsadó számításai szerint nem kevés pénzről van szó, akár a családokat, akár a költségvetést tekintjük. Ugyanis ha az élettársi kapcsolatban az „Én gyerekem, Te gyereked, Mi gyerekünk” állapot már 2011 elejétől fennállt, akkor a 4 év alatt családonként több mint három millió forint lehet a "visszajáró". A helyzet hasonló a 98 százalékos különadóval kapcsolatos AB döntéshez: a NAV egy kicsit hisztizni fog, de végül is kénytelen lesz tudomásul venni az Alkotmánybíróság döntését - véli Angyal.
A törvényi szabályozás hiánya az érintettek szempontjából annál is inkább aggasztó mert az adózásról szóló törvényjavaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nőne a két gyermekes családok családi kedvezménye. Vagyis az e családoknál havonta ottmaradó adó, illetve járulék gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forint helyett 2019-re 20 ezer forint lenne. Ez pedig azt jelenti, hogy az élettársaknak a következő években a házastársakhoz képest már nem csak három, hanem két féltestvér esetén is jóval kevesebb családi jövedelemből kell gazdálkodniuk - írja az Adózóna. Arról nem is szólva, hogy ők év közben közös érvényesítésre továbbra is csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.
Az MSZP elnökhelyettese kifogásolta a cafetéria adójának tervezett emelését is. A béren kívüli juttatásokra komoly iparág, főként a turizmus, épült rá, ami tönkre fog menni, és ez sok ember munkahelyébe fog kerülni - fejtette ki, megjegyezve, hogy vélhetően a kisebb vállalkozások nem is fognak ezentúl cafeteriát adni a munkavállalóiknak. "Megint a kisemberbe rúgott bele, de nagyon nagyot" a kormány - hangoztatta.
A cafetéria környékén tervezett változások és az internetadó tervezett bevezetése más szervezeteket is mozdulásra késztet. Rendkívüli ülést hívott össze november 4-ére Székely Tamás, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) soros elnöke. A szokatlan lépésre a szokatlanul nagy társadalmi feszültséget keltő gazdasági intézkedések, nevezetesen az internetadó és a cafetéria adójának drasztikus emelése miatt kényszerül a – áll a közleményükben.
A tanács tagjai közül többen jelezték, ezen a fórumon is foglalkozni kell ezekkel, a munka világának minden szereplőjét és a társadalom széles rétegét érintő kérdésekkel – mondta Székely. A soros elnök, aki az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége vezetője is, nem emlékszik rá, hogy a munkaadói, munkavállalói szervezetek, civilek és a kormány képviselőiből álló NGTT fennállása óta lett volna példa rendkívüli ülés összehívására. Mint mondta, a testület több résztvevője is felhívta a figyelmet arra, hogy az NGTT-nek komoly szerepe lehet a társadalmi feszültség enyhítésében, akárcsak az 1990-es taxisblokád idején.
Tartozik az adóhatóság és Miniszterelnökségnek is
Szeptember végén 110 milliárd forint volt a költségvetési szervek lejárt adóssága; nagy bajban vannak a tűzoltóságok, iskolák és kórházak, de a Miniszterelnökség és az adóhivatal sem fizet - erre hívta fel a figyelmet a Napi.hu internetes portál. Sőt ezek a tartozások tartósan beragadni látszanak a költségvetési szervek tartozásállománya: a gazdaság ugyan növekszik, a 700 közintézmény pénzellátása azonban nem javul - mindez kiderül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvános adataiból.
A lejárt kifizetetlen tartozás ugyanis 110,7 milliárd forint volt szeptember végén, ami csak 7 millió forinttal alacsonyabb az augusztusinál. Az év elején 90 milliárd forint volt a lejárt számlák összege, ez júliusra érte el az idei rekordot, a 113,8 milliárd forintot - azóta ez 3 milliárd forinttal csökkent. A legrosszabb helyzet tavaly októberben volt, akkor 120 milliárdot hiteleztek a beszállítók a költségvetésnek. A szeptemberi 110,7 milliárd forint lejárt adósságnál azonban a benyújtott, de még kifizetetlen tartozások összege még nagyobb lehet.
A 110,7 milliárd forintból 13,2 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó tartozás, ami a MÁK szerint "technikai" tartozás a támogatások utófinanszírozása miatt. Az összes tartozásból 30 nap fizetési határidő alatti 33,1 milliárd forint, 30-60 nap közötti 20,5 milliárd forint, 60 napon túli lejáratú 55,4 milliárd forint, míg átütemezett tartozás (aminek esedékessége megállapodás alapján későbbi időpontra lett áttéve) 1,7 milliárd forint.
A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege 18,1 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásé pedig 92,4 milliárd forint.A részletekből kiderül, hogy a Miniszterelnökség által felügyelt szervek lejárt tartozása meghaladja a 16,5 milliárd forintot: nem fizetnek a kormányhivatalok, csak a fővárosi és Pest megyei hivatalnak 2,9, illetve 2,8 milliárd forint lejárt tartozása van.
Egyre nagyobb fizetési gondokkal küzdenek (újra) a rendőrségek és tűzoltóságok. A rendőrség finanszírozása évről-évre probléma volt, azonban 2012-ben jelentős konszolidáció zajlott le, úgy tűnt, ez a probléma megoldódott, de mára az adósság újratermelődött: mind a 19 megyei rendőrkapitányságnál kisebb-nagyobb fizetési gondok vannak. Az államkincstár szerint a rendőrség 1,7 milliárd forinttal adós a beszállító cégeknek, ebből a Budapesti Rendőr-főkapitányság 440 millió forinttal részesedik. Fizetési gondokkal küzdenek a katasztrófavédők (tűzoltók), de egyes börtönökben is lanyha fizetési fegyelem. A Belügyminisztérium intézményei így összesen 8,8 milliárd forinttal adósak.Nem csak a rendőrök, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sem fizet: szeptember végén 2,4 milliárd forint volt az adóhivatal lejárt tartozása.
A legbrutálisabb a helyzet a kórházaknál: az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes tartozása 76,9 milliárd forintra rúg, ebből a iskolákat üzemeltető KLIK adóssága 3,2 milliárd. Az egyetemek 20 milliárddal, a kórházak és rendelőintézetek további 53 milliárd forinttal adósok beszállítóknak.
Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ezen a héten arról beszélt, hogy a következő hónapokban sor kerülhet egy kórházi adósságkonszolidációra - ám ez is, mint a korábbiak, várhatóan részleges hatású lesz.A tartozásállományból 50,4 milliárd forint (az összes tartozás 45,6 százaléka) a 2012-2014. években a központi alrendszerbe átvett, ezt megelőzően önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel.
Az 50,4 milliárdból az állammal szemben fennálló tartozás összege 2,8 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szemben fennálló tartozásé 0,2 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás állománya - amelyből 1,3 milliárd államháztartáson belüli tartozás - 47,5 milliárd forint - olvasható a MÁK közleményében.
