Juncker terveit általában kedvezően fogadták. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki a volt luxemburgi miniszterelnök ellenfele volt az EP választási kampányban, ambiciózus, bátor elképzelésekről beszélt. A volt luxemburgi kormányfő az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóján állt elő terveivel. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a Spiegelnek elmondta, az unió állam- és kormányfői áldásukat is adták az elképzelésekre, hiszen abban mindenki egyetértett, hogy Európának befektetésekre van szüksége.
„Az egyes tagországok költségvetési mutatóit azonban nem szabad veszélyeztetni” – fejtette ki a szociáldemokrata politikus. Szerinte elég olyan forrás van az EU büdzséjében, amelyet eddig nem aknáztak ki kellőképpen.Csakhogy, mint a Spiegel írta, Juncker terveit nem lesz könnyű megvalósítani. Egyelőre ugyanis nem világos, hogyan szedheti össze az Európai Bizottság ezt a jelentős összeget.
Az euróövezeti csoport korábbi vezetője ugyanis kizárta, hogy további adósságot halmozzanak fel. Ugyanakkor ekkora pénzt az EU strukturális alapjaiból sem lehet előteremteni. Juncker azonban abban reménykedik, hogy forrásokat használhat fel az Európai Strukturális Mechanizmus, ismertebb nevén az ESM mentőcsomag forrásaiból.
Az európai válságkezelő rendszerben felhalmozott összegek egy részét ugyanis az Európai Bizottság rendelkezésére bocsáthatják. Igaz, elvileg csak végszükség esetére tennék lehetővé a pénzcsap megnyitását. Az ESM forrásainak megkaparintása nem magától értetődő. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kifejezetten ellenzi, de nem támogatná ezt a vészmegoldást Hollandia és Finnország sem. Ehhez ugyanis módosítani kellene az ESM alapszerződését, amihez az összes tagország támogatására szükség lenne.
Juncker azonban ilyen egyszerűen nem adja fel. Annak a lehetőségét vizsgálja, miként lehetne hozzájutni az ESM alapjaihoz az alapszerződés módosítása nélkül.E tekintetben számíthat Martin Schulz támogatására is, aki múlt csütörtökön, az európai szociáldemokrata politikusok Elysée-palotában megtartott tanácskozása során egyértelműen úgy foglalt állást, az ESM forrásaira szükség van arra, hogy beindítsák a növekedést az EU-ban.
Francois Hollande francia elnök és Matteo Renzi olasz kormányfő is támogatta ebben, ami persze azért nem meglepő, hiszen épp ez a két ország gazdasága került súlyos helyzetbe a magas költségvetési hiány miatt. A tervek megvalósításában kulcsszerep hárulhat az Európai Beruházási Bankra, amely tőkebevonást hajthat végre. Így történt ez 2012-ben is, amikor az uniós tagországok 10 milliárd eurós tőkebevonást hagytak jóvá.
A német kormány szerint a pénzintézet révén 180 milliárd eurós beruházások is lehetővé váltak. Hogyan lehetséges ez? A beruházással a bank más befektetőket is tőkebevonásra ösztönöz bizonyos projektek megvalósításához. Szakértők szerint ezért az EKB 15 milliárdos tőkebevonása elég lenne arra, hogy teljesülhessen Juncker 300 milliárd eurós befektetési programja. Az Európai Bizottság ezért már megkezdte az egyeztetéseket az EFB-bel a különféle programok megvalósításának lehetőségeiről. Ezek közé tartozik a szélessávú internetes hálózat az EU teljes területén, a határon átívelő közlekedési hálózatok kiépítése, illetve az energiahálózat modernizálása.
Több mediterrán ország azonban fenntartásait hangoztatja a fejlesztési bank esetleges bevonása kapcsán. A luxemburgi pénzintézet felett ugyanis az Európai Unió tagállamai rendelkeznek, így az ő beleegyezésük nélkül nem valósítható meg a tőkebevonás. Bizonyos államok részéről elég nagy az ellenállás. Németország például nem kívánja emelni a bankban elhelyezett 2,4 milliárd eurós tőkéjét, de Stockholm sem tervezi friss pénz bevonását.
Juncker számára lehetőségként merülhet fel olyan társaság létrehozása, amelyet az EFB, az Európai Bizottság és az EU tagállamai saját tőkéjükkel látnának el. A pénzintézet aztán piaci szereplőként külső tőkére is szert tehet, s önálló pénzügyi szereplővé válhat, majd rizikósabb befektetéseket is támogathat. Szakértők becslései szerint ezzel a megoldással 100 milliárd eurót mozgathatnának meg.
Az Európai Bizottság elnöke ezenkívül még egy pénzcsapot is kinyithat. Az euróövezeti válság kezdeti időszakában hozták létre az európai pénzügyi stabilitási mechanizmust. Részben ebből segítették meg Írországot és Portugáliát. Ebben az alapban 13 milliárd euró maradt. Az EU múlt heti csúcsán többségben voltak azok, akik támogatták Juncker elképzeléseit. A legnagyobb kérdés azonban az, sikerül-e meggyőznie terveiről Németországot is. Ha Berlint is a saját oldalára állítaná, úgy alighanem Hollandia, Svédország és Finnország is feladná ellenállását.
